Magyarországon a legfrissebb, 2020-ra vonatkozó adatok szerint az alkalmazottaknak csak valamivel több mint 7 százaléka volt szakszervezeti tag, az arány az elmúlt két évtizedben több mint a felére esett vissza. A szakszervezetekre a legtöbb figyelem itthon talán a sikeres Audi-sztrájk idején vetült 2019-ben, de ahogy az adatok mutatják, ez sem hozta meg tömegek kedvét a tagsághoz. A lefedettség csökkenésének egyik fő oka, hogy a tagok nyugdíjba mennek, a fiatalok viszont gyakran inkább új munkahely után néznek, mintsem szakszervezeti taggá válva próbáljanak változtatni a munkakörülményeiken. Még ha be is lépnek, az inkább a közszférában, és kevésbé a magáncégeknél jellemző.

Mindezek alapján több szempontból is a trendekkel szemben halad egy tavaly alapított szakszervezet. Az Innovációs Kampusz Dolgozóinak Szakszervezetét (IKSZ) a Robert Bosch Kft. és a Bosch Rexroth Kft. budapesti kampuszán^*Két külön cégről van szó, de egy telephelyen működnek. alapította alig több mint egy tucat fiatal szoftverfejlesztő, és mostanra már több mint 80, többségében mérnöki hátterű tagjuk van a két cégnél, ahol összesen több mint 5200-an dolgoznak.

Meglepő fehérgallérosok

Pőcze Bencének, a szakszervezet jelenlegi elnökének fejében már nem sokkal azután, hogy a céghez került, 2020 környékén megszületett az ötlet, hogy szakszervezetet kellene alapítani. Pőczének az volt a benyomása, hogy a nagy cégekre jellemző hierarchiában nehéz kommunikálni a felsővezetés felé, és vezetői szinten is segíthette volna a döntéshozatalt, ha jobban átlátják, hogy az alsóbb szervezeti szinteken mit tapasztalnak a kollégák.

Azt gondoltam, hogy a szakszervezet javítani tudná ezt a fajta kommunikációt 

–  mondja.

Pőczét az is inspirálta, hogy a német Bosch irodista dolgozóit is képviseli szakszervezet.

Érdekesnek találtam azt is, hogy Magyarországon ilyen nincs, pedig ha körülnézünk a Bosch más hazai telephelyein, ott is természetes, hogy sokan belépnek a szakszervezetbe

– mesélte a kezdetekről. 

Sokáig azonban mégsem vágtak bele.

Többször mondtam, hogy minek vacakoljunk ezzel, túl bonyolult, a bíróságra is be kell jegyezni, sok intéznivaló van vele. Többször felmerült az is, hogy csatlakozzunk az ÉTMOSZ-hoz (Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete), ami több Bosch cégnél is jelen van már

– mesélte Szabó Bence, az elnökség tagja.

Ő 2015 óta dolgozik a cégnél, és 2020-ban ismerte meg Pőczét.

Néhány hónap múlva már mondogatta, hogy na, ezért vagy azért is kéne szakszervezet. Főleg olyan konkrét helyzetekre mondta, amikor a munkavégzés új, belső szabályait az érintettek bevonása nélkül alakították ki

– mesélte.

Neki addig eszébe se jutott, hogy kellene szakszervezet, és úgy volt vele, hogy egy nagy cégnél normális, hogy így születnek a döntések.

Elfogadtam, hogy ez az élet rendje, de visszanézve ez már fura.

Szabó szerint mindehhez az is hozzátartozott, hogy pályakezdőként könnyebb az emberekre hatni.

A főnök elmondja, hogy a világ nem olyan egyszerű, hogy nem lehet csak úgy fizetést emelni, vagy valamilyen szabályozást hozni. Minden meg van magyarázva: ez nekünk ugyan nem jó döntés, de a cég szempontjából előnyös, és mi úgyis csak egy szűk szeletét látjuk ennek a dolognak

– mondta.

Szerinte ezek az érvek részben persze jogosak, hiszen egy multinacionális cég számára nem csak a magyarországi telephelye létezik, de több év után látszanak a mintázatok, és az is jobban látszik, hogy nem mindennek kellene feltétlenül úgy lennie, ahogy azt elmagyarázzák.

Az ügyek gyakran el vannak kenve, és nincs igazán kihez fordulni, ha azt szeretnéd, hogy figyelembe vegyék a javaslataidat

– mondta.

Érdeklődésből annak is utánanéztek, hogy hány olyan szakszervezet van itthon, amely kifejezetten mérnököket képvisel, de nem sok ilyet találtak. Végülis azért döntöttek a saját szervezet alapítása mellett, mert így mindent a saját elképzeléseiknek megfelelően alakíthattak ki.

Úgy éreztük, hogy közvetlenebbül tudunk kommunikálni a telephelyen, mintha ide hívnánk egy olyan szakszervezetet, amelynek inkább gyári tapasztalatai vannak

– mesélte Pőcze.

A szakszervezet végül 2024. február 29-én jött létre Pőcze és Szabó közvetlenebb ismerősi köréből, 16 taggal. A cégvezetés nem fogadta negatívan a hírt, hiszen más Bosch telephelyeken is megszokott volt számukra a munkavállalói érdekképviselet jelenléte.

Azon viszont ők is meglepődtek, hogy fehérgallérosként szakszervezetet alapítottunk

– mesélték. 

Arra a kérdésre, hogy jó munkaerőpiaci pozícióval rendelkező informatikusként miért nem munkahelyváltásban gondolkodtak, ahogy az a szakmájukban megszokott, Pőcze és Szabó egybehangzóan azt mondta, azért, mert szeretik a munkahelyüket.

Éppen azért akartunk szakszervezetet, mert azt éreztük, hogy lehetne javítani a cégen belül a dolgokon. Ilyen szempontból keressük a parterséget a céggel, mert a cégnek is jó, ha meg tudja tartani az embereket

– mondta Pőcze.

Bérekkel nem érdemes győzködni a felső jövedelmi tizedet

A toborzás nem volt könnyű, körülbelül 20 embert ismertek jól, 100-nak tudták a nevét, a többiek pedig elmentek mellettünk az utcán. Azt sem tudták igazán, hogy mivel lehetne megszólítani a potenciális tagokat. Először a bérekkel próbálkoztak, de ez nem volt hatékony.

Jól keresnek a mérnökök, ezt nem érdemes tagadni. A felső jövedelmi tizedet győzködtük arról, hogy nem 8, hanem 10 százalékos béremelés kell. Ez nem érdekli őket

– mondja Szabó.

Amikor a már meglévő tagságot szondázták, előkerültek a bérsávok, ami már jobban felkeltette az újak érdeklődését is. Azóta elsősorban a munkakörülményekkel kapcsolatos témákra, és kevésbé a bérekre fókuszálnak, bár ez nem jelenti azt, hogy a béreket ne tartanák fontosnak. Azt szeretnék elérni, hogy nyilvánosak legyenek a bérsávok. Szerintük ez elsősorban a pályakezdők magas aránya miatt lenne előnyös, hiszen számukra különösen fontos, hogy lássák, mire számíthatnak, ha maradnak a cégnél. Különösen úgy, hogy az informatikában gyakoriak a fejvadászoktól érkező megkeresések. 

Ez is egy olyan dolog, ami minket kicsit zavar, hogy ugyanaz a cégcsoport Magyarországon ebben teljesen mást képvisel, mint Németországban. Senki sem fog egy többezer fős cégnél odamenni a főnökéhez, és megmondani, hogy több pénzért lelépek, de ha elmondanátok, hogy körülbelül mennyi lenne itt a fizetésem három év múlva, akkor maradnék. Ilyen kiterített kártyával nem divat a munkaerőpiacon játszani, mert nem éri meg

– mondja Pőcze Bence.

Egy másik jó téma a béren kívüli jutattásoké, amelynél szintén gyakran merült fel, hogy a munkavállalók jobban örültek volna a végeredménynek, ha lett volna előzetes egyeztetés arról, hogy mire adják.

Mivel nem ritka, hogy a budapesti kampusz közös projekteken dolgozik a német Bosch-sal, a dolgozók akár személyes ismeretségek alapján is tudják, hogy a németországi munkakörülmények sok szempontból jobbak.

Sokszor hallottunk puffogó embereket azzal kapcsolatban, hogy bezzeg ott elmennek két hónap apaszabadságra. Azért itt szembejön a valóság. Itt elmondta a főnök, hogy minden rendben van, de a németeknél ismert a bérsáv, ott nincs abból feszültség, hogy hova lépek tovább, meg elmehetnek apaszabira. Nincs az a menedzser, aki kimagyarázza, hogy két országgal odébb ilyen alapvető dolgok miért sokkal jobbak ugyanannál a cégnél

– mondja Szabó.

A home office-nak éppen a közelmúltban szigorodtak a cégnél a szabályai, ezért fel is vették a témáik közé, hogy a szakszervezet álláspontját is vegye figyelembe a cégvezetés. Ez szintén sokakat érdekelt.

Ez egy olyan cég, ahol egy adott projektben 3-4 időzónából is lehetnek tagok egy csapatban, és nehéz megindokolni, hogy miért kell bemenni az irodába egy online megbeszéléshez. Korábban is gyakran volt, hogy zavartuk egymás az irodában ilyen hívásokkal

– hoz egy példát Szabó arra, hogy ez a téma miért mozgatta meg az embereket.

Vannak, akiknek szitokszó a szakszervezet

Az elnökségben mindenki szoftverfejlesztő, de az is kiderült, hogy más területekről is érdeklődnek. A budapesti kampuszon nemcsak szoftvert, hardvert is fejlesztenek, és főleg mérnöki hátterű munkavállalók léptek be.

Decemberben még 50 körül volt a taglétszám, ami idén kezdett el látványosabban emelkedni.

Jelenleg már 85 tagja van az IKSZ-nek.

A bővülés egybeesett azzal az időszakkal, amikor aktívabban kezdték magukat hirdetni. A hirdetések fő felületei a Reddit és az Instagram, de a cég telephelye melletti szórólapozással is hatékonyan tudták elérni az érdeklődőket.

Sokan betévednek, rácsodálkoznak, nyilván vannak olyan kattintások, amik nem boschosokhoz tartoznak, de rengeteg boschost érünk el így. Benne lettünk a köztudatban, visszakapjuk az ismerősöktől, hogy na, mi ez itt, szakszervezet?

– mondja Pőcze.

Mival a holnapjuk látogatottságsa jelentősen megugrik minden szórólapozás után, úgy látják, ez a leghatékonyabb módja a érdeklődők megszólításának.

A toborzásnál azonban a reakciók nem mindig pozitívak, vannak, akiknek kifejezetten szitokszó a szakszervezet, sok embert még mindig az előző rendszerre emlékezteti, sőt még olyanok is vannak, akik beléptek a szakszervezetbe, de ezt nem nagyon merik felvállalni.

Van, aki azért nem szeret róla beszélni, mert úgy tudja, hogy Magyarországon a szakszervezeteknek rossz híre van, és van aki attól fél, hogy mit szól a főnőke, ha megtudja.

Ez Pőcze szerint nincs ellentmondásban azzal, hogy a dolgozók tudják, hogy a német Boschnál erős a szakszervezet.

Úgy vannak vele, hogy a német szakszervezet az más, és szerintem sokan nem tudják elképzelni, hogy itthon is lehetne olyat csinálni, mint amilyen ott van

– mondja.

Arra ugyan már volt példa, hogy egy friss tag szervezett be újabb tagokat, és erre biztatják is őket, de nem egyértelmű, hogy a belépők beszélnek a kollégáiknak a szakszervezetről.

Kívülről nézve furcsa, hogy ezt mi okozza, hogy miért nem jut valakinek eszébe ezt a saját bizalmas köreiben megbeszélni a kollégáival, hiszen azt gondolnám, hogy mindenki szeretné, ha képviselve lenne a hangja

– mondta Szabó Bence, Pőcze azonban hozzáteszi, hogy szerine ez érthető is, hiszen

itthon az oktatási rendszer már arra szocializálja a diákokat, hogy utasításokat kövessenek.

Jellemző az a hozzáállás, hogy most azzal foglalkozzak 8 órában vagy azon felül, hogy nekem itt most milyen? Hát, megnézem milyen, ezt elfogadom, elszenvedem. Ez az, ami van. És ebből kéne továbblépni

– mondta erről Szabó.

Arra a kérdésre, hogy a Bosch németországi leépítéseinek lehet-e köze a taglétszám év eleji megugrásához, Pőcze és Szabó azt mondták, idén már ennek is lehetett hatása.

Nem csak az „egy csapat vagyunk” szlogen

Az elnökség a mai napig a szabadidejében foglalkozik a szakszervezettel, fizetést ezért nem kapnak.  Most arra fókuszálnak, hogy nőjenek, vigyenek el pár témát a vezetőségnek, mert ezzel egyrészt tudnak kampányolni is, másrészt elérhetnek valamit a fő célok közül. A home office témában például voltak beszélgetések a szakszervezet és a vezetőség között, és a vezetőség pozitívan reagált a felvetéseikre.

A szakszervezet távlati célja az, hogy a nagyobb cégben 500, a kisebbikben pedig 15 fős tagsága legyen. Ez 10 százalékos lefedettséget jelentene, ami a kollektív szerződés megkötésének előfeltétele.

Persze most még nem állna kész a szervezet arra, hogy ennyi tagunk legyen, ezért fokozatos növekedésben gondolkodunk, idén a 200 fős létszámot szeretnénk elérni. Még nem vagyunk nagyok, de egy éve alatt körülbelül ötszörösére nőtt a taglétszám

– mondta erről Pőcze.

Szintén távlati cél, hogy egyértelművé tegyék a dolgozók számára, hogy mi a szakszervezet lényege.

Ezt fel kell építenünk, hogy mindenki értse, hogy miért van a szakszervezet. Hogy az egész szervezetet járja át az, hogy itt nem csak fentről jön minden, hanem nekünk is van valami beleszólásunk a munkánkba. És ez nem csak a multis »egy csapat vagyunk« szlogen, hanem ennek ezen túlmenően is van tartalma. Persze annak a feltétele, hogy ennek a tartalomnak súlya is legyen, az, hogy tovább bővüljünk

– mondta Szabó.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kisebb magyar autóipari cégeket tizedelte meg legsúlyosabban a lopakodó leépítésA 110 fős egri leépítés csak a jéghegy csúcsa, olyan céget is találtunk az ágazatban, ahol tavaly több mint 700 fővel csökkent az állomány.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem érződik annyira az infláció Ausztriában?A rendkívül erős szakszervezetek és a munkaadók sorra olyan béremelésekben állapodnak meg, amelyek kompenzálják a drágulást.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat Bosch mérnök munka munkaerőpiac munkahely szakszervezet Olvasson tovább a kategóriában