Könnyebb hozzájutni a 3+3 milliós felújítási ingyenpénzhez, és van még belőle bőven

Eddig 4,6 milliárd forintot kaptak a háztartások energetikai otthonfelújításra az erre irányuló támogatás keretében az Energiaügyi Minisztérium szerdai közleménye szerint, ami töredéke a programban elérhető keretösszegnek, és a felújításra szoruló családi házak milliós nagyságrendű számához képest is csekély értéknek tekinthető.

Miért fontos ez? Az állami szerepvállalás és a vissza nem térítendő támogatások kulcsfontosságúak a magyarországi lakóingatlanok energetikai megújulásában, így a tavaly júliusban indult, a támogatást, kamatmentes hitelt és önerőt kombináló otthonfelújítási programot nagy várakozás övezte. Az érdeklődés azonban elmaradni látszik.

Alulnézet: a pályázat feltételei és az adminisztráció meglehetősen bonyolultak, ráadásul tavaly nyár óta több alkalommal változtak is – igaz, a módosítások révén bővült a támogatható háztartások köre, a benyújtandó dokumentumok száma pedig csökkent. A részvételi szándék megfogalmazása és a hitelszerződés megkötése között mindenesetre hónapok is eltelhetnek.

Számokban: a kifizetéseket sem könnyű nyomon követni, ugyanis a program indulásakor még uniós finanszírozású volt, 108 milliárd forintos keretösszeggel, ám idén már hazai forrásból működik, és 73 milliárd forintra lehet pályázni összesen. A két összeg különbségéből arra következtethetünk, hogy 2024-ben 35 milliárd forintra pályáztak sikerrel a háztartások.

Közel 6000 kölcsönkérelem érkezett be 33,2 milliárd forint értékben, és több mint 1300 pályázó már meg is kapott összesen 4,6 milliárd forintot a 73 milliárdos keretből a minisztériumi közlemény szerint, aminek tehát döntő része még mindig a potenciális pályázók rendelkezésére áll. A 108 milliárd forintos keretből nagyjából húszezer pályázat finanszírozható.

Tágabb kontextus: a legfeljebb hárommillió forint vissza nem térítendő támogatást és hárommillió forint kamatmentes hitelt (egymilliós önerő mellett) adó energetikai pályázat idén már kombinálható a vidéki otthonfelújítási programmal is az 5000 fő alatti településeken lévő ingatlanok eseteiben, így valamivel nagyobb volumenű munkák is kivitelezhetővé váltak.

Az egyik fő kritika az energetikai programmal kapcsolatban a kis költségvetés, ami sok esetben épp csak a szigetelésre elegendő, a fűtési rendszer korszerűsítésére már nem. Az eredeti programból ráadásul kizárólag energetikai célú beruházások finanszírozhatók, noha azok sokszor járnak további munkákkal (például villanyszerelés).

Reakciók: lendületet kaphat az év közepétől a program a Duna House várakozása szerint, ugyanis egy új módosítás révén immár elég, ha a pályázati anyag benyújtásáig kerül az igénylő tulajdonába a vonatkozó ingatlan, szemben az eddigi, az érintett épület életvitelszerű lakhatását előíró kritériumrendszerrel, így az ingatlanvásárlók is fontolóra vehetik a részvételt.

Az ingatlanpiacot is élénkítheti az április közepén megnyílt lehetőség, a kistelepüléseken lévő felújítandó családi házak vonzereje növekedhet, és olyan érdeklődők léphetnek be a piacra, akik a jó állapotú lakások magasabb árát vagy a felújítás költségeit eddig nem tudták megfizetni, írja az Ingatlan.com elemzése.
Részben szükségszerű a bonyolultabb adminisztráció, egyrészt az eleinte felhasznált uniós forrás, másrészt a konkrét munkák helyett a felújítással elérendő energiamegtakarítás számszerű előírása, harmadrészt a konstrukcióban lévő kamatmentes hitel miatt, mondta a G7-nek Horváth Áron, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatója.
Az érdeklődés kezdetben nagy volt, ám a bürokratikus és anyagi terhek sokakat elriasztottak. Pályázatíró bevonásával azonban sokak kedvező konstrukcióra lelhetnek a program révén a MEHI tapasztalatai szerint, és a pályázók idővel magabiztosabbakká is válhatnak, amire egy régóta működő, de szintén bonyolult cseh program példája enged következtetni.