Az utóbbi hetekben azok is elmerülhettek a vagyonértékelési módszertanokban, akik erre ugyan nem éreztek késztetést, de szerették volna nyomon követni a jegybanki alapítvány botrányát. Az ezt feltáró Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyanis százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést állapított meg alapvetően a vagyon döntő részét megtestesítő két cég tőzsdei árfolyama alapján. Matolcsy György volt jegybankelnök (és a fia) viszont azt mondja, nincs itt semmi látnivaló, a végső soron ingatlanokban megtestesülő vagyon megvan, több mint 500 milliárd forintot ér, csak nem a tőzsdei árfolyamot kell nézni, hanem az ingatlanportfólió piaci értékét.
Ezt az ÁSZ nem hagyta szó nélkül, és felhívta a figyelmet egyrészt arra, hogy az utóbbi módszertan nem alkalmas az MNB-alapítvány és vagyonkezelője valós pénzügyi helyzetének értékelésére. Már csak azért sem, mert az alapítványnak nincs 2021-re, 2022-re és 2023-ra, de még 2024-re*ez utóbbi elkészítési határideje még nem telt le sem könyvvizsgáló által auditált beszámolója, így auditált mérlege sem. „Így sajnos a vagyon meglétét ezen nem létező dokumentumokkal nem lehet alátámasztani.”
Másrészt arról is írt az ÁSZ, hogy a BDO Magyarország Kft. könyvvizsgáló céget „az audit során vétett súlyos szakmai hiányosságok miatt (még a beszámoló formáját sem sikerült eltalálni a 2022-2023. évekre vonatkozóan) a könyvvizsgálói közfelügyelet kötelezte a 2021. és 2022. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentés visszavonására, míg e döntés nyomán a könyvvizsgáló cég a 2023. évi beszámolóhoz kapcsolódó könyvvizsgálói jelentését saját döntése alapján visszavonta”.
Ebben a cikkben a könyvvizsgáló szerepére koncentrálunk, és arra, hogy mit (nem) lehetett megtudni az alapítványi vagyonról az említett beszámolók alapján. Ez azért is lényeges, mert ennek van egy, a mostani botrányon túlmutató súlyos vetülete, a magántőkealapokban lévő több ezer milliárd forintos vagyon átláthatatlansága.
Rejtélyes módon alakult az MNB-alapítvány vagyonának értéke. Több nagyságrendnyi eltérést mutatott az eszközök értéke, ha valaki a végső tulajdonos Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, az alapítványi vagyon száz százalékát kezelő Optima Befektetési Zrt. vagy ha az általa megbízott két befektetési alapkezelő beszámolóiból szerette volna megtudni, mekkora vagyon van ebben a struktúrában.
Ahogy azóta megtudtuk, súlyos számviteli, könyvelési és könyvvizsgálói hibák és szabályszegések voltak emögött. Kerestük az értintett cégek beszámolóit évek óta készítő BDO Magyarország Kft.-t, de csak az alábbi választ írták:
Köszönjük megkeresését. Megértjük az Ön által felvetett kérdéseket, azonban könyvvizsgálóként szigorú titoktartási kötelezettségünk van, amely nem teszi lehetővé, hogy ügyfeleinkkel kapcsolatos információkat megosszunk, még informális formában sem.
Nem ez az első eset, hogy a BDO különös állami könyvvizsgálati történetbe keveredik. Miután 2018-ban több hónapnyi munka után nem hagyta jóvá a legnagyobb nemzetközi könyvvizsgálók közé tartozó KPMG az állami MVM energetikai vállalat beszámolóját, a BDO (azon belül név szerint ugyanaz a könyvvizsgáló, mint aki a jegybanki alapítványi csoportnál is dolgozott) kilenc munkanap közös munka után mindent rendben talált.
Pedig a nagyvállalati éves beszámolók könyvvizsgálói auditja sosem valósul meg ennyire rövid idő alatt, ez több hónapos munka. Az ország egyik legnagyobb és igen bonyolult, energetikai piacokon dolgozó cégénél ezért különösen furcsa volt az eset.*Igaz, a BDO akkori nyilatkozata szerint támaszkodhatott a KPMG könyvvizsgálata által a nem kifogásolt területeken már elvégzett munkára.
A könyvvizsgáló egy olyan pénzügyi szakember, aki a vállalatok pénzügyi beszámolóiról, azok pontosságáról alkot független véleményt. A vállalat, illetve annak könyvelője elkészíti a cég beszámolóját, amit aztán egy – a társaságtól független – szakember ellenőriz. Ezzel az elsődleges cél az lenne, hogy a beszámoló valóban megbízható és valós képet nyújtson a vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
A BDO-val dolgozott a vizsgálatokban érintett alapítvány és az itt felsorolt összes kapcsolódó vállalata is. Az ÁSZ jelentése részletesen feltárta a bonyolult jegybanki alapítványi struktúrát, amely 2020 és 2024 között nem sokat változott:
Mindezt grafikusan így tartalmazta az ÁSZ jelentés:
A végső vagyonelem ebben a struktúrában két tőzsdei társaság:
A fő vagyonelemek értéke tehát 449,5 milliárd forint volt 2023 végén. Emellett az Optima egyéb érdekeltségei 24,6 milliárd forintot tettek ki ekkor*Optimum Úri 72 Ingatlanbefektetési Kft. 81 millió
Pallas Athéné Könyvkiadó Kft. 215 millió
Infopark H Építési Terület Kft. 4 080 millió
Ferida Zrt. 20 257 millió forint.. Hasonló értékekkel kellene a beszámolóban találkozni a PADME, az Optima és a befektetési alapkezelők esetében.
A PADME és az Optima vagyonelemeinek értéke jelentősen eltér, maguknál az alapkezelőknél pedig nem jelenik meg vagyon.
A PADME és az Optima esetében ez nehezen érthető, ennek a kettőnek meg kellene egyeznie. Az Optima esetében nem látható a jelentésből, hogy mekkora értékű vagyont kezel az Optima és Arcadia alapkezelő, és hogy tulajdonképpen magántőkealapokon keresztül van a társaságnak vagyona. Az eszközök között megjelenik 23 milliárd forintnyi részesedés, 196 milliárd forintnyi értékpapír, illetve 151 milliárd forint adott kölcsön. Ebből nehéz arra következtetni, hogy a svájci és lengyel tőzsdei társaság tulajdonosa az Optima, mivel ezek a részesedések 2023 végén sokkal többet értek, mint 196 milliárd forint. (Továbbá ezen részvényeknek nem az Optima a tulajdonosa, hanem a vagyonkezelő társaságok, így elvileg az ezekben lévő részesedést tartja nyilván.)
Az Optima Alapkezelő esetében felsorolja ugyan a kiegészítő melléklet, hogy mely magántőkealapokat és befektetési alapokat*OPTIMUM I. Értékpapír Alapok Alapja (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1121-78
2023.09.28-ig
– OPTIMUM II. Értékpapír Alapok Alapja (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1121-79
2023.09.28-ig
– Optimum Ventures Magántőkealap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 6122-101
– Optimum Ventures II Magántőkealap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 6122-112
– Arcadia III. Alapok Alapja (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1222-33
2023.07.20-ig
– Boreasz Ingatlan Befektetési Alap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1221-36
2023.07.20-ig
– Green Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1222-29
2023.07.20-ig kezeli, ezekről azonban semmilyen érdemi információt nem közöl – legfőképp azt nem, hogy a végső tulajdonosa ezeknek az Optima Alapkezelőt tulajdonló PADME. Erről ugyan nem rendelkeznek részletesen a jogszabályok, de lapunk több elismert, névtelenségét kérő könyvvizsgálóval egyeztetve azt az információt kapta, hogy a kezelt vagyon nagyságát a szakmai standardok szerint fel kellene tüntetni. Azonban arról is többen beszámoltak, hogy volt olyan ügyfelük, aki ezt nem fogadta el, és inkább keresett másik könyvvizsgálót – aki a szakmai standardokat másképp ítéli meg.
Az Arcadia esetében is csak a kezelt alapok vannak feltüntetve*– Prime Értékpapír Alap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1121-88
– Arcadia I.Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2
nyilvántartási száma: 1222-22
– Arcadia II.Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2
nyilvántartási száma: 1222-25
– Arcadia III. Alapok Alapja (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1222-33
2023.07.21-től
– Boreasz Ingatlan Befektetési Alap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1221-36
2023.07.21-től
– Green Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1222-29
2023.07.21-től
– OPTIMUM I. Értékpapír Alapok Alapja (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1121-78
2023.09.29-től
– OPTIMUM II. Értékpapír Alapok Alapja (1013 Budapest, Döbrentei utca 2.)
nyilvántartási száma: 1121-79
2023.09.29-től . Ezek között több olyan alap is van, amit mindkét alapkezelő kezel, ami életszerűtlen helyzetre utal.
Az ÁSZ 2024. március 13-án értesítette arról a Pénzügyminisztérium könyvvizsgálókat felügyelő egységét, hogy szarvashibákat fedezett fel a PADME és a leányvállalatainak könyvvizsgálatával kapcsolatban. Ahogy írják,
a kiadott könyvvizsgálati vélemény ellenére sérülhetett a megbízható és valós összkép bemutatása, mert bár a BDO az elvégzett könyvvizsgálatai által a teljes cégstruktúrát ismerte, azonban a komplex, országhatárokon átívelő, számos kockázati típust magában foglaló befektetési struktúra átfogó vizsgálatát nem végezte el.
Az Alapítvány 2022. évi beszámolójának formátuma nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, mert az Alapítvány 2022. üzleti évre egyszerűsített éves beszámolót készített, azonban (…) éves beszámoló készítésére lett volna kötelezett.
Ezt követően a Pénzügyminisztérium számviteli és közfelügyeleti osztálya 2024. november 13-án írta meg, hogy június 19-20-én rendkívüli vizsgálatot végeztek Gaál Edmond könyvvizsgálónál. Ez alapján a PADME-beszámolók visszavonását kérik. Október 4-én küldték meg a könyvvizsgálónak, hogy nem felelt meg a vizsgálaton, és a beszámolók visszavonására kötelezték.
Erre azonban sokáig nem került sor: ahogy a PADME felügyelőbizottságának Matolcsy György akkori MNB-elnökhöz írt, 2025. január 18-i levele tartalmazza:
A Felügyelőbizottság kiemeli, hogy már az első, 2024. október 7-én kelt könyvvizsgálati jelentés visszavonásáról szóló levél kézhezvételét követően határozatban hívta fel a Kuratóriumot nem csak az akkor érintett 2021-2022-es, hanem a PADME alapítása óta elvégzett valamennyi könyvvizsgálati jelentés felülvizsgálatára és a jelentések elkészítéséhez szükséges és megfelelő adatok szolgáltatására és így a jelentések pótlására. Erre azonban, a többszöri határozatban foglalt felhívások ellenére, a Felügyelőbizottság tudomása szerint a mai napig nem került sor.
Fél év alatt sem készített megfelelő jelentéseket tehát a PADME, pedig erre az ÁSZ, a felügyelőbizottság és a Pénzügyminisztérium könyvvizsgáló közfelügyelete is felszólította.
Ha valaki rákeres a PADME vagy az Optima vállalatok beszámolóira, még mindig a rossznak minősített dokumentumokat találja meg. Ennek az az oka, hogy a könyvvizsgáló a saját jelentését ugyan visszavonhatja, de az érintett cégeknek, alapítványoknak kell ezt a megfelelő adatbázisokban jelezni, új beszámolókat készíteni – ebből egyiket sem tették meg cikkünk megírásáig. Itt tehát van egy olyan joghézag, hogy hiába vonják vissza a beszámolót, az sem az e-beszámoló oldalon, sem a könyvvizsgálói közfelügyelet honlapján nem jelenik meg.
Örömteli, hogy az ÁSZ alapos vizsgálatot végzett, de kellemetlen, hogy nélküle talán sosem derül ki, hogy hibás éves jelentés és rossz minőségű könyvvizsgálat született, ami jó ideig elfedte az egész, százmilliárd forintos nagyságrendű problémahalmazt.
A rendkívüli ellenőrzés lefolytatására joga van a köztestületi közfelügyeletnek, amit helyesen el is végzett, és visszavonatta a könyvvizsgáló jelentést. Igaz, a felügyelet joga alapvetően valószínűleg nem őket, hanem a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (MKVK) illette volna meg.
Helyesbítés (2025.04.24.): a kamara arról tájékoztatta lapunkat, hogy az irányadó törvényi szabályozás alapján egyértelmű, hogy ebben az esetben a minőségellenőrzés a közfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik*A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó ügyféllel rendelkező kamarai tagok/könyvvizsgáló cégek minőségellenőrzése a Nemzetgazdasági Minisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztálya (közfelügyeleti hatóság) hatáskörébe tartozik.
Vagyis a törvényi szabályozás a könyvvizsgáló oldaláról megközelítve osztja meg a minőségellenőrzési hatáskört: akinek van akár egyetlen közérdeklődésre számot tartó ügyfele, annak az adott időszakban a nem ilyen típusú gazdálkodónál végzett munkáját is a közfelügyeleti hatóság ellenőrizheti.
A PADME állandó könyvvizsgálója (BDO Magyarország), valamint a könyvvizsgálat elvégzéséért személyében felelős könyvvizsgáló (Gaál Edmund) az ÁSZ-jelentéssel érintett időszakban (2021-2024) folyamatosan rendelkezett/rendelkezik közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó ügyféllel (például Kulcs-Soft Nyrt.), így minőségellenőrzésük a közfelügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik.
Az a gazdálkodó számít közérdeklődésre számot tartónak, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, vagy amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. A PADMA és az Optima nem ilyen, ellentétben például a Kulcs-Softtal. (részletek a csillagra kattintva).
„Felügyeleti (minőségellenőrzési) jogkör hiányában a PADME könyvvizsgálatával kapcsolatosan az MKVK-nak sajnos nem áll módjában véleményt nyilvánítani. Szükség esetén javasoljuk a közfelügyeleti hatóság mint felügyeleti hatóság megkeresését” – tette hozzá a kamara.
Kerestük az immár a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó könyvvizsgálói közfelügyeletet is, ők nem válaszoltak kérdéseinkre, hogy mi alapján jártak el (ez utólag kiderült – a szerk.) és milyen javaslataik vannak a szabályrendszer változtatására.
Pedig fontos lenne a szakmai standardokba vetett bizalom fenntartása, már csak azért is, mert ez az eset az egész könyvvizsgálói szakmára rossz fényt vet azok körében, akik nem ismerik annak belső tagozódását.
(Cikkünk tartalma innentől kezdve változatlan.)
Az sem derült ki, hogy a BDO-nak kell-e bármilyen retorzióval számolni ilyen súlyos hibák után. A rendszer működését ismerő forrásaink szerint a könyvvizsgáló ellen indulhat vizsgálat, de a vállalatnak nem kell igazán szankcióktól félnie.
A magas standardú könyvvizsgálók továbbra is meg fogják követelni, hogy a teljes cégstruktúrát mutassák be ügyfeleik, beleértve a magántőkalapok tényleges tulajdonosait. Ebben az alapkezelői alapszabályok és nyilvántartások megfelelő információforrást jelenthetnek. Az ilyen könyvvizsgálók meg fogják követelni azt is, hogy a beszámolók kiegészítő mellékletébe kerüljön bele a kezelt alapok értéke is, méghozzá a tényleges tulajdonosoknál.
Kérdés, hogy a könyvvizsgálói közfelügyelet hasonló szigorral fog-e fellépni a Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy Szíjj László magántőkelapjait magában foglaló struktúrák estében, mint a jegybanki alapítványoknál. Ez azért nagyon fontos kérdés, mert korábbi számításaink szerint
közel háromezer milliárd forint, jelentős részben állami vagyon van már magántőkealapokban.
Közélet
Fontos