A piacon gyakorlatilag tényként kezelik az érintettek azt az információt, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség menet közben alapvetően meg akarja változtatni a Demján Sándor Program egyik fontos elemét.

A programért felelős, a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó ügynökség a hírek szerint az 1+1-nek nevezett alprogramot tervezi módosítani akkor, amikor már ott tartunk, hogy a támogatásra pályázó cégek csak az elbírálásról szóló értesítésekre várnak.

Az 1+1 azért kapta ezt a nevet, mert a főleg gépbeszerzésre kiírt pályázat nyertesei – az eddigi ígéretek szerint – minden forintjuk mellé még egy forint támogatást kapnak az államtól, vagyis leegyszerűsítve az eszközt féláron lehet beszerezni.

A hírek szerint azonban a matematikát az utolsó pillanatban módosítanák,

az 50 százalék helyett csak a projektek 37,5 százalékát kívánja finanszírozni az állam.

Egy egyszerű példán bemutatva: ha egy cég azt tervezte, hogy vesz egy 100 millió forint értékű gépet, akkor úgy adta be a pályázatát, hogy abban 50 millió forint önrészt vállalt. Amennyiben azonban a változtatásokat az ügynökség meglépi, akkor ez a pályázó egy olyan értesítést fog kapni, amelyben közlik vele, hogy nyert – de nem 50, hanem csak 37,5 millió forintot. Így neki 50 helyett 62,5 milliót kell kifizetnie, hogy hozzájusson a 100 milliós berendezéshez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) cikkünk írásáig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy valóban tervez-e hasonló változtatást a programban.

Jelentős többletköltség

A piacra rálátó forrásaink szerint az 1+1 a kiírása alapján kimondottan az értékesebb gépek-berendezések beszerzését célozta. A támogatás értéke cégenként 5-200 millió forint között lehetett, vagyis a pályázók 10-400 millió forint közötti gépeket nézhettek ki maguknak. A bírálati pontrendszer azonban e sávon belül is inkább azokat a nagyobb, jó mutatókkal rendelkező vállalkozásokat preferálta, amelyek értékesebb gépeket próbálnak vásárolni. Ennek következtében a legtöbb esetben nem csak pár milliós többletköltség állami áthárításáról lenne szó, ha a támogatási intenzitás csökkenne.

A változtatás háttere egyébként forrásaink szerint az, hogy a programban túljelentkezés van, de a 48 milliárd forintos keretösszeget nem akarják megemelni, inkább ugyanannyi pénzből több nyertest szeretnének kihozni.

Az NGM-től megkérdeztük azt is, hogy az igénylések összege mennyivel haladja meg a 48 milliárdos keretet, és tervezik-e azt emiatt emelni. Ha érkeznek válaszok, cikkünket kiegészítjük.

Mérlegelni kell

Céges oldalról sok esetben nemcsak azért okozhat felháborodást a program utolsó pillanatban történő megváltoztatása, mert nő az önerő, hanem azért is, mert a vállalkozások adott esetben előre nem tervezett befektetéseket is végrehajtottak csak azért, hogy a pályázat elbírálásakor több pontot kapjanak, és nagyobb eséllyel nyerjenek. Tipikusan ilyen lehet például az ISO minősítés megszerzése, amely ebben a vállalati körben körülbelül félmillió forintos költség, és bár többnyire nem életbevágóan fontos, az 1+1-ben pluszpontokat lehetett kapni érte.

Ugyanígy növelhette a pályázók nyerési esélyeit, ha tanácsadást vettek igénybe, gyorsan végrehajtottak egy infokommunikációs fejlesztést vagy megújuló energiára költöttek. Ezek mind lehetnek olyan nem feltétlenül tervezett vagy előrehozott beruházások, amelyek miatt a nyertesek most csapdában érezhetik magukat.

Ha tényleg csökken a támogatási intenzitás, akkor ugyanis mérlegelni kell, hogy az eddigi befektetések és a plusz önerő mellett is megéri-e még megvenni az adott berendezéseket. A nyertesek ugyan visszakozhatnak a szerződéskötés előtt, de ebben az esetben a programba január vége óta beletett pályázati munkaórák és járulékos költségek mind elvesznek.

A változtatásra egyébként a kiírónak van lehetősége, ugyanis az 1+1-ben a támogatási intenzitás 50 százalékát csak maximumként határozták meg, ám eddig ezt senki sem hangsúlyozta, a kormányzati kommunikációból és a program nevéből sem lehetett arra következtetni, hogy az arány csökkentése reális lehetőségként felmerül.

Lassabb a folyamat

Az 1+1 pályáztatása egyébként abból a szempontból nem megy olyan gyorsan, mint tervezték, hogy a kezdeti elképzelések szerint a kkv-szektorban az új gépek már a harmadik negyedévben hadra foghatóak lettek volna. Mivel azonban többnyire nagy értékű berendezésekről van szó, és még sok esetben csak a hiánypótlások bekérésénél tartanak, a szállítási idők pedig 6-8 hónaposak is lehetnek, az állami támogatással vett gépek optimális esetben is csak inkább az év végére érkezhetnek meg a vállalkozásokhoz.

A program bemeneti követelményei egyébként első ránézésre elég alacsonyak tűntek, a pályázóknak legalább két éve kellett működniük legalább két alkalmazottal, és az 1+1-es beszerzés összértéke az éves árbevételnek legfeljebb a kétszerese lehet. Haszongépjárműveket is lehet állami támogatással vásárolni, és más programokkal ellentétben itt még a pick-upokat sem zárták ki, nem kérdezték meg, hogy a cégnek tényleg szüksége van-e a tevékenysége miatt terepjárókra.

A támogatásban részesülő cégektől többnyire semmilyen gazdasági értelemben vett, mérhető üzleti javulást nem várnak el. Az 1+1-nél mindössze azt kell vállalni, hogy az eszköz legalább három évig használatban marad, azt azonban senki sem nézi, hogy az eszköz használata nyomán javult-e a cég működésének hatékonysága, bármilyen indikátort nézve is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJön a helikopterpénz a cégeknek, luxusterepjáró is lehet belőleA Demján Sándor Program sok esetben puha feltételekkel és nulla elvárással szór közpénzt a kkv-kra, így a rosszul működő vállalkozásokat is támogatja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKezd látszani, hogy milyen cégeket támogat majd a kormány repülőrajtos programjaNem a nagyobb segítségre szorulók felhozása, sokkal inkább az lehet a most indult Demján Sándor 1+1 alprogram célja, hogy a jók még jobbak legyenek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat 1+1 Demján Sándor Program kkv támogatás Olvasson tovább a kategóriában