Az önkormányzati köztisztviselők szerdai sztrájkjában húsz helyszínen több ezren vettek részt, többek között a Főpolgármesteri Hivatalban, Budapest több kerületében és vidéken is. Nem vették fel a munkát hagyatéki ügyintézők, adóigazgatási ügyintézők és pénzügyesek sem.

„Szemétszedéssel, karaokeval, főzéssel töltötték a napot, volt, ahol gyermekruhacsere zajlott. De nem sztrájkolni akarunk, hanem miniszteri szinten tárgyalni a bérek, keresetek rendezéséről” – mondta a G7-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

Igaz, azt is hozzátette, a korábbiak alapján arra számít, hogy a minisztérium valószínűleg azt fogja reagálni, hogy politikai szándékból sztrájkoltak. Pontosan így is történt, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium már szerda reggel ezt írta a hvg.hu-nak.

A dolgozók diplomás bérminimumot és a fizetésük megduplázását szeretnék, és azt is követelik, hogy a diplomás fizetések tartsanak lépést a diplomás átlagbérrel. Az MKKSZ már több mint öt éve szeretné, hogy a diplomás dolgozóknak magasabb alapbére legyen, akkor ezt a garantált bérminimumnál 30 százalékánál magasabban képzelték el.

„Ma már feljebb is tudnánk gondolkodni, a lényeg az, hogy legyen megkülönböztetve a tudásra fordított emberi energia, hiszen így méltányos. A közigazgatás legnagyobb problémája, hogy a bérek összecsúsztak, a tudást nem értékelik megfelelő módon. Nekünk az is rendben van, ha az átlagkeresethez igazodik a köztisztviselők bére, ahogy a miniszterelnök fizetése is” – mondta Boros Péterné.

A kormányablakokban is sztrájk jöhet

Nem meglepő, hogy a tiltakozás elsősorban a nagyobb települések hivatalait érinti. A kormány nemrég bejelentette, hogy a tízezer fő alatti településen dolgozó köztisztviselők bérét két lépésben, kétszer 15 százalékkal megemeli. Ezeken a településeken viszont a köztisztviselők mindössze 40 százaléka dolgozik. A nagyobb településeken az állam nem ad pénzt a fizetésemelésre, sőt, gyakran elvesz a szolidaritási hozzájárulási adó formájában, amely akkora teher, hogy önerőből nem tudják emelni a fizetéseket az önkormányzatok.

Az MKKSZ márciusban azt mondta, hiába állítja a kormány, hogy a közszolgálati dolgozók átlagosan nettó 500 ezer forintot visznek haza havonta, ez nem igaz. A kormányablakokban, a földhivatalokban és az önkormányzatoknál dolgozóknak felkopik az álla. Boros Péterné a G7-nek arról beszélt: azoknál, akiknél a kormány elhatározta, hogy fizetést emel, 232 ezer forint nettó fizetés volt a jellemző. „Azért kaptak egyáltalán ennyit, mert a garantált bérminimumot biztosítani kellett. A diplomások, például a jegyzők számára előrelépés kellett” – mondta a szervezet elnöke.

A nagyobb településen dolgozóknál is jellemző a reálkereset-csökkenés és ezzel párhuzamosan az elégedetlenség növekedése. „Jövőre ezek a kollégák fogják a hátukon vinni a választást, és ha elmennek, akkor nehéz helyzet állhat elő a közigazgatásnak ezen a szintjén” – mondta Boros Péterné.

Rövidtávon viszont inkább az okozhat gondot, hogy a kormánytisztviselők és a területi kormányzati igazgatási dolgozók is sztrájkot terveznek. Boros Péterné lapunknak azt mondta, a tervezett sztrájk akár 40 kormányablakban, járási hivatalban is megvalósulhat, ami nagyobb vidéki városokban komoly fennakadást okozhat.

A szakszervezet azt szerette volna, ha a kormányhivatali dolgozók (akik nem önkormányzati, hanem állami alkalmazottak) is sztrájkolnak, de a főispánok – az MKKSZ szerint kormányzati utasításra – nem vettek részt az addigi bértárgyalásokon, sőt, megfenyegették azokat, akik sztrájkra készültek.

A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériummal is egyeztetni akartak, amit a Navracsics Tibor vezette minisztérium utasított el. „A kormány egyáltalán nem akar tárgyalni a közigazgatási dolgozók béremeléséről” – írták.

Erről a minisztérium azt írta a hvg.hu-nak, hogy

jogszerű kezdeményezés esetén természetesen a kormány eleget tesz a jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek, és a sztrájk jogosságától/jogellenességétől függetlenül elkötelezett a köztisztviselők és kormánytisztviselők illetményemelése iránt.

Az MKKSZ sztrájkoló dolgozói mellett a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI) elnökségi állásfoglalásban állt ki. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is támogatja a köztisztviselők követeléseit.

Bruttó 410 ezerért dolgoznak kulturális intézményekben

A könyvtári, levéltári, múzeumi dolgozók helyzete sem jobb a köztisztviselőkénél.

„A közgyűjteményi és közművelődési területen a bérszínvonal meglehetősen alacsony. A közvetlenül minisztérium alá tartozó intézményekben 2021 óta nem volt semmiféle érdemi pluszforrás a bérek emelésére, az önkormányzati intézmények esetében pedig 2022 óta nem volt központi költségvetési forrás” – mondta a G7-nek Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke.

Ezeknek a dolgozóknak a jövedelme már 2021-2022-ben is éppen csak az adott év garantált bérminimumát érte el, vagy alig haladta meg. „Az infláció mértéke miatt még az a kevés béremelés is úgy olvadt el, mint vaj a napon” – mondta Dobrovits Orsolya.

Emiatt sok a pályaelhagyó, munkaerőhiány jellemző az ágazatra, így a jelenleg is ott dolgozókra több munkateher hárul. Az ágazat jelentős részében elfogyott a türelem: egyre több dolgozó lenne hajlandó sztrájkolni.

Rendkívül ingerültté teszi a dolgozóinkat az, hogy kimagasló szakmai tudással, sok évtizedes munkatapasztalattal is marad az árrésstoppos csirkeszárny. Ez rendkívül cinikus hozzáállás a döntéshozók részéről

 – mondta a szakszervezet elnöke.

A diplomás, akár doktori fokozattal is bíró, 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkező dolgozóknak bruttó 460 ezer forint a jellemző fizetése a szektor országos intézményeiben. A megyei jogú városokban és az önkormányzati fenntartású intézményekben körülbelül bruttó 410 ezer forintra teszi az átlagos havi fizetést a szakszervezet elnöke.

„Azoknál az önkormányzatoknál, ahol nyitottak az érdemi érdekegyeztetésre, ennél magasabbak a bérek, de ott sem nagyságrendben magasabb összegről beszélhetünk” – mondta Dobrovits Orsolya. Ez annak a következménye, hogy a települési önkormányzatok kulturális normatívája (az összeg, amit a központi költségvetés biztosít az önkormányzatoknak) hosszú évek óta változatlan, 2213 forint fejenként.

A minisztériumot folyamatosan kéri a szakszervezet az egyeztetésre, de a kulturális tárca egyelőre nem reagált a megkereséseikre. A kultúráért felelős államtitkár, Závogyán Magdolna két éve azt ígérte a KKDSZ-nek, hogy 2025-ben már jobb lesz a bérhelyzet, de ez eddig nem teljesült. A szakszervezetnek – az MKKSZ-hez hasonlóan – az az álláspontja, hogy az önkormányzatoknak nem önerőből kellene ekkora mértékű béremelést finanszírozniuk, ez mindenképpen központi költségvetési forrást igényel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó a fizetésük és szeretik a munkahelyüket, épp ezért alapítottak egy saját szakszervezetetLegkevésbé sem gondolná az ember, hogy épp a Bosch informatikusai alapítanak érdekvédelmi szervezetet, pedig nagyon is logikus, hogy ez történt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kecskeméti Mercedes figyelmeztető sztrájkja csak a jéghegy csúcsaMég mindig viszonylag ritka a tényleges sztrájk Magyarországon, pedig amikor meglépik, annak jelentős hatásai vannak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz államtól rettegő topmenedzsereket talált Magyarországon egy kutatásTudományos kutatás keretében beszéltek magyarországi cégvezetőkkel, hogy megértsék a formálódó magyar klánállamot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar állam drága, politikailag elfogult és vakon repülEgészen súlyos problémákat talált az OECD a magyar bürokrácia mélyén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közigazgatás vezetői félnek elmondani a véleményüket a közigazgatásrólA magyar intézményrendszer iránti bizalom tabutéma lett, még egy anonim kutatásban is félnek véleményt nyilvánítani a közigazgatás vezetői.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet béremelés diplomások garantált bérminimum közigazgatás köztisztviselők önkormányzatok reálbér szakszervezet sztrájk Olvasson tovább a kategóriában