Minden forintot megmozgatna a kormány a választások előtt
A lakáshitelek kamatszintjének 5 százalék alá szorítását kérte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a bankoktól, ami újabb jele annak, hogy a kormány minden erejével igyekszik felpörgetni a gazdaságot, lehetőleg más pénzén.
Miért fontos ez? Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén kijelentette, hogy jövőre 3-5 százalékos növekedést szeretnének „kipréselni” a magyar gazdaságból. Mivel az exportpiacok továbbra is gyengék, a lakosság pedig részben óvatosan, részben külföldönfogyaszt, a kormány nagy erőkkel keresi a préselés új eszközeit.
Tágabb kontextus: mivel a költségvetés mozgástere korlátozott (a GDP-arányos hiányt csökkenteni kellene), a növekedést más pénzén, illetve elfekvő források mozgósításával próbálja ösztönözni a kormány.
Előbbire példa az ütemes minimálbér-emelés, és hogy szóbeli nyomásgyakorlással – valamint versenyhivatali vizsgálatok ösztönzésével – igyekszik a kormány alacsonyan tartani az üzemanyagok és az élelmiszerek árát.
Utóbbira példa a SZÉP kártyákon lévő összegek költését felpörgetni hivatott digitalizáció, továbbá az a közelmúltbeli felvetés, hogy a hosszú távú megtakarítások egy részét adómentesen fel lehetne használni otthonteremtésre.
Számokban: a lakáshitelek 5 százalékos THM-plafonja a két módszer keverékének tűnik.
Egyrészt a bankoknak be kellene áldozniuk valamennyit az elérhető haszonból, hiszen jelenleg pénzpiaci forrásköltségeik jóval 5 százalék felett vannak, jövőbeli alakulásuk pedig bizonytalan.
Másrészt viszont a bankoknál mintegy 8400 milliárd forint olyan lakossági betét van, amelyre nulla vagy minimális kamatot fizetnek – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu pénzügyi szakértője.
Idézet: „A bankok a következő hetekben az alkalmazkodás jegyében elindítják a kamatcsökkentéseiket, alapvetően teljesítve a kormányzat azon elvárását, hogy a lakáshitelezés felfutása új lendületet adjon az új lakások építésének, az építőiparnak és így a gazdaságnak is” – írta várakozásairól a szakember.
Mi várható? A következő hetekben minden bizonnyal új gazdaságélénkítő bejelentések érkeznek a kormánytól, egyebek mellett a 17-22 éves munkások hiteléről és a kkv-k támogatásáról. Érdekes lesz figyelni, hogy ebben számít-e mások anyagi áldozatvállalására a kormány.
A Fidesz számára nagyon fontos a gazdaság dinamizálása a 2026-os választások előtt, mivel a reálbér változása és a fogyasztói bizalmi index alakulása erősen befolyásolja a kormánypárt esélyeit. A gazdasági növekedés adhat fedezetet olyan népszerűségjavító intézkedésekre is, mint a családi adókedvezmény megduplázása.
Kiegészítő adót kell fizetnie azoknak a cégeknek, amelyek terhelése 15 százalék alatti a globális minimadó szabályai szerint. Az egyik érintett az Audi lehet.
Politikai okokból tiltaná be szinte teljesen a vendégmunkások behozatalát a kormány, de a gazdasági szereplők szerint a munkaerőhiány továbbra is nagy probléma.
Románia a lista másik vége felé is képviselteti magát, ami az ország fejlődésének belső egyenlőtlenségeit mutatja. A magyar régiók közül több is egész jól áll.
Szerbia felől folyamatosan ömlik Magyarországra az – esetenként átcímkézett - orosz gáz, amin tízmilliárdokat lehet keresni. Az egyik nagy nyertes az állami MVM lehet.