Szerbia felől lassan másfél éve ömlik Magyarországra az – esetenként átcímkézett – orosz gáz. A beérkező mennyiség sokkal nagyobb, mint amit az oroszokkal kötött hosszútávú szerződés indokolna. A többletgáz pedig minden jel szerint kifejezetten olcsó, és ennek megfelelően néhányan rengeteg pénzt keresnek rajta. Az egyik nagy nyertes a néhány hete 126 milliárdos osztalékelőleget fizető, a napokban román áramszolgáltatót vásárló állami MVM lehet.

Biztonság mellett versenyképes ár 

Orosz gáz nélkül nem lehet Magyarország energiabiztonságát garantálni. Ez nem ideológia, hanem fizika és matematika kérdése… Alig egy hónap múlva, október elsején indul az új gázév és kezdődik a fűtési szezon is. A mi felelősségünk most is világos: magyar otthonok fűtésének biztosítása.

Ezt posztolta augusztus végén Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával összehozott szentpétervári találkozójáról Szijjártó Péter külügyminiszter. Ekkor már több mint másfél éve élt az a megállapodás, amely értelmében a magyar fél a hosszútávú gázszerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméter felett is vásárolhat (és vásárolt is) gázt az orosz Gazpromtól.

A kormányzati magyarázat az orosz kapcsolat fenntartására, sőt fokozására szinte végig ez volt: a magyar ellátásbiztonságot csak így lehet fenntartani. Az energiaválság hatására csökkenő fogyasztás, illetve az egyre csak növekvő orosz behozatal mellett azonban egyre kevéssé állt meg ez a narratíva. Különösen, hogy ezzel párhuzamosan Szijjártó Péter nagyjából a világ összes földgázkészlettel rendelkező országát körbejárta, és mindenhonnan valamilyen megállapodással tért haza. Egy pont után így teljesen érthetetlenné vált, hogy mire kell ez a rengeteg gáz az országnak, illetve az állami MVM-nek, és mit fogunk egyáltalán kezdeni vele.

Ilyen előzmények után már nehéz volt ellátásbiztonsággal érvelni, és ennek megfelelően szép fokozatosan meg is jelent egy új elem a kormányzati kommunikációban. A külügyminiszter néhány hete a Telexnek már úgy fogalmazott, hogy

ezek a kiegészítő kereskedelmi szerződések olyan kereskedelmi ügyleteket tesznek lehetővé, amelyek csökkentik a megvásárolt gáz átlagárát. Tehát ezeket azért kötjük folyamatosan, vagy havi, vagy negyedévi jelleggel, hogy a gáz ára – amellett, hogy biztonságban vagyunk, mert jön – versenyképes legyen regionális és kontinentális összehasonlításban is.

A G7 piaci információi szerint pedig mostanra egyértelműen ez az árszempont lett a meghatározó. A többlet orosz gáz behozatalán egyes piaci szereplők nagyon sokat keresnek, és ez amellett, hogy már a külkereskedelmi statisztikákban is látszik, a hazai és a régiós gázpiaci viszonyokat is átalakította.

A vezeték

A mostani nagy gázbiznisz központi eleme a Török Áramlat gázvezeték, amelyen keresztül Oroszországból a Fekete-tenger alatt, majd Törökországon, Bulgárián és Szerbián át érkezik Magyarországra a földgáz. Egy hasonló déli folyosót már nagyon régóta szerettek volna a közép-európai országok, és több terv is készült ezekre. A megvalósítást azonban előbb a gazdasági válság, majd az EU és az Egyesült Államok közös erővel meghiúsította. Az Európai Unió – elsősorban az ukrán tranzit fenntartása érdekében – sokáig a Török Áramlat megépítését is gátolta, ám 2021-re a vezeték végül megépült.

A magyar kormány azóta is rendszeresen felemlegeti – nem is alaptalanul -, hogy az EU kettős mércét alkalmazva gördített akadályokat a vezetékhálózat kiépítése elé. Hiszen miközben a Balti-tenger alatt épülő, az ukrán tranzit kiváltását szintén lehetővé tevő Északi Áramlat ellen nem emelt kifogást, a Török Áramlat ellen igen.

Mindenesetre

a vezeték átadása után valóban nagyon gyorsan erre az útvonalra terelődött át Ukrajnából a gázforgalom jelentős része.

A magyar MVM 2021 őszén kötött 15 éves hosszútávú gázszerződést a Gazprommal. Ebben pedig már azt rögzítették, hogy a megvásárolt évi 4,5 milliárd köbméteres mennyiségből 3,5 milliárd a Török Áramlaton érkezik.

Ez havi durván 300 millió köbméter, és sokáig nagyjából ennyi gáz is jött Magyarországra Szerbia felől. Először 2022 nyarán ugrott meg a déli import, ami a háború kirobbanását követő pánikszerű betárolás, illetve az első – rendkívül drága – többletbeszerzés miatt érthető is volt. Ezután azonban visszatért a hosszútávú szerződés alapján várható szintre.

Egészen 2023 nyarának végéig. Tavaly augusztusban azonban újabb fordulat jött. Ahogy a lenti ábrán is látszik, azóta szinte folyamatosan le van kötve a déli vezeték (hivatalosan a Kiskundorozsma 2 nevű magyar-szerb határkeresztező) teljes kapacitása. Azaz van olyan piaci szereplő, aki aukción megvásárolja az import lehetőségét. Ha pedig megvette, ki is használja: az időszak nagy részében a tényleges forgalom is közel volt az elméleti maximumhoz.

Ez pedig sokkal nagyobb mennyiséget jelent, mint az orosz-magyar gázszerződésben rögzített 3,5 milliárd köbméter. A vezeték éves kapacitása meghaladja a 8 milliárd köbmétert, és az idén 90 százalék körül lesz a kihasználtság. Így durván 4 milliárd köbméterrel több földgáz jön be délről, mint amit a hosszútávú szerződés önmagában indokolna.

Ez már nem az a szerződés

A jelentős többlet magyarázata részben a már említett, Szijjártó Péter által letárgyalt és többször meghosszabbított kiegészítő szerződés. Ennek keretében az MVM a hosszútávú megállapodásban rögzített felett is jelentős mennyiségű földgázt vesz a Gazpromtól. Úgy tudjuk azonban, hogy nemcsak az állami cég hoz be délről orosz gázt, hanem más kereskedők is.

Ezeknek a beszerzéseknek az árazása pedig nagyon nem olyan, mint a hosszútávú szerződésé vagy a 2022-es pánikbeszerzésé.

Ahogy korábban többször írtunk róla, előbbi megállapodás – a kormányzati kommunikációval ellentétben – egyáltalán nem mondható olcsónak, míg utóbbi kifejezetten drága volt.

Bár a szerződéseket a felek jellemzően üzleti titokként kezelik, a külkereskedelmi adatokból lehet következtetéseket levonni. Ezekből pedig a hossztávú szerződés megkötése utáni időszakban az látszott, hogy az árak két hónapos eltolással az irányadó holland tőzsdei jegyzéseket (TTF) követik, ám jellemzően annál is magasabbak kissé. Később pedig az orosz import még drágább lett, és egy idő után már nemcsak a tőzsdei árakat haladta meg jelentősen, de a többi ország importárát is. Ezt pedig elsősorban a rendkívül rosszul időzített és így brutálisan drága 2022-es többletbeszerzés okozta.

Ezzel szemben információink szerint

az idén olyan szerződéseket sikerült kötni, ahol az árat a többletbeszerzésre jóval a tőzsdei jegyzések alatt határozták meg.

A piaci pletykák több mint tíz százalékos kedvezményről szólnak a TTF-hez képest. Ez rengeteg pénz: a hosszútávú szerződésben rögzített feletti 4 milliárd köbméteres mennyiségre 60-80 milliárd forintos nyereséget jelentene.

Mit mutatnak az importadatok?

Az orosz importárakban egyértelműen látszik egyfajta (magyar szempontból) pozitív elmozdulás, ám annyira nem látványos, mint amit a piaci pletykákban szereplő kedvezményből sejthetnénk. A külkereskedelmi adatok alapján az orosz gáz átlagára látványosan közelebb került az (eltolt) tőzsdei jegyzésekhez, sőt az is többször előfordult már, hogy azok alatt maradt, de mindig csak kisebb mértékben. A mennyiségek és a szerződésekről ismert információk alapján ugyanis akár 5-6 százalékos árelőnyt is várhatnánk. Ennyi azonban egyértelműen nincs.

Mivel az adatokat nem lehet szétszálazni, így nehéz pontosan megmondani, hogy mennyi lehet a teljes orosz importból a kedvezményes mennyiség, ahogy azt sem, hogy mekkora a kedvezmény mértéke. Annyi azonban látszik, hogy a többlet valószínűleg olcsóbb, mint a hosszútávú szerződésben beszerzett mennyiség, hiszen csökkenti az átlagárat. Erre egyébként Szijjártó Péter is egyértelműen utalt.

Van azonban egy olyan adatsor, amelyből már pontosabb következtetéseket vonhatunk le. Érdekes módon a külkereskedelmi adatok alapján látott orosz import több hónapban is jóval kevesebb, mint amit a déli vezeték forgalma alapján várhatnánk. Mivel ez elég nehezen érthető jelenség, megpróbáltuk kideríteni, hogy mi áll az eltérés a háttérben. Meglepetésünkre kiderült, hogy 2023 augusztusától – tehát pont attól az időponttól, amikor a déli vezeték forgalma is felpörgött – jelentős mennyiségű szerbiai gázimport jelent meg a külkereskedelmi adatokban.

Ez azért érdekes, mert Szerbiának nincs gázkészlete, és összeköttetése sem nagyon más országok gázhálózatával. Így ez a mennyiség csak átcímkézett orosz eredetű gáz lehet. A szerb import így lényegében technikai: annyi történik, hogy a Gazprom gázát megveszi egy szerb kereskedőcég, és ez értékesíti Magyarországra.

Az így behozott gáznál pedig már jóval nagyobb árelőny látszik a holland tőzsdei árhoz képest is. A behozatal pedig pont azokban a hónapokban pörgött fel igazán, amikor az importár kifejezetten alacsony volt.

Számításaink szerint az idén május és szeptember között behozott, papíron szerb gáz 2,5 milliárd forinttal volt olcsóbb, mintha a holland tőzsdén vették volna. Valószínűleg azonban nem a nyugat-európai, hanem a régiós jegyzésekhez érdemes viszonyítani, hiszen az importőrök is itt értékesítenek. Ahogy korábban írtunk már róla, az elmúlt hónapokban nagyon gyors ütemben áramlik ki a földgáz Magyarországról Szlovákia és Ukrajna irányába, illetve vélhetően jut belőle Ausztriába is. Az osztrák és szlovák piaci árakhoz képest pedig már inkább 8-10 milliárd forint volt az árelőny.

Ráadásul ez csak az azonnali továbbértékesítésen elérhető profit. A május és szeptember között behozott gáz nagy részét azonban minden bizonnyal eltárolták Magyarországon, és csak az elmúlt 2-3 hónapban értékesítették. Márpedig az árak most sokkal magasabbak, mint nyáron voltak, így ezen az árkülönbségen is lehetett nyerni.

Változó tárgyalási pozíció

Az átcímkézett szerb-orosz gáz importja elég jól mutatja, hogy valóban létezik az olcsó orosz többletgáz. Ráadásul ez csak egy kisebb része a teljes üzletnek, hiszen a magyar kereskedők láthatóan nemcsak közvetve, a szerbeken keresztül, hanem közvetlenül is vásárolnak a Gazpromtól, ami így már orosz importként jelenik meg^*Amely esetében szintén láthattunk árcsökkenést.. Arról nem is beszélve, hogy a gyakorlat szeptember után is folytatódott, hiszen a déli vezeték azóta is szinte teljes kapacitáson működik, csak erre az időszakra a külkereskedelmi adatokat még nem hozták nyilvánosságra.

Így bizton állítható, hogy tényleg tízmilliárdos bizniszről van szó, amelynek egy része Szerbiában, nagyobb hányada azonban biztosan Magyarországon csapódik le.

Persze a gázkereskedelemből nem bűn pénzt csinálni, végső soron ez a célja, így működik a piac. Ebben az esetben azonban elég nehéz eltekinteni attól, hogy az olcsó gáz oka végső soron az ukrajnai háború. Több forrásunk is azt mondta, hogy az oroszoktól azért lehet most kedvező áron vásárolni, mert elvesztették európai vevőik nagy többségét, és nem tudják hova tenni a gázukat.

Azaz néhány év alatt teljesen átalakultak az erőviszonyok a piacon. Míg 2023 előtt abszolút az oroszok diktáltak, most ki vannak szolgáltatva a megmaradt néhány vevőjüknek. Ez állítólag a tárgyalási gyakorlatukon is meglátszik. Korábban az egyeztetéseken is egyértelművé tették – például a másik fél várakoztatásával – erőfölényüket, az elmúlt hónapokban azonban már sokkal visszafogottabbak. Ami azonban a hazai gázvásárlások szempontjából a legfontosabb: az árakban is kifejezetten rugalmasak.

Így viszont elég nehéz máshogy értelmezni az egész folyamatot, mint ellátásbiztonsági köntösbe bújtatott háborús nyerészkedést. 

Már csak azért is, mert magyar vevő híján az oroszok valószínűleg nem tudnák kinek eladni ezt a gázmennyiséget, legfeljebb odahaza, sokkal olcsóbban. Az így szerzett bevétel pedig segít finanszírozni az Ukrajnát napról-napra pusztító orosz hadigépezetet.

A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint az oroszok rugalmasságát erősíti az is, ahogy a Gazprombank elleni amerikai szankcióra reagáltak. Az USA még novemberben rendelt el szankciókat a pénzintézet és külföldi leányaival szemben, részben azzal indokolva ezt, hogy a Gazprombankon keresztül kapják az orosz katonák a zsoldot. Az intézkedés lényegében ellehetetlenítette az importgáz kifizetését, így az érintettek – köztük a magyar vevő és az illetékes minisztérium – jogászai lényegében azonnal elkezdték keresni a megoldást. Azóta találtak is ilyet, de mint utólag kiderült nem is lett volna rá szükség, mert az amerikaiak a gázvásárlások  esetében – ahogy Szijjártó Péter csütörtökön fogalmazott – kivételt adtak.  Az ügyben azonban meglepő módon – ahogy egy forrásunk fogalmazott – a Gazprom is türelmet mutatott, ami korábbi hasonló esetekben nem feltétlenül volt jellemző.

A nyertesek

Azt nem tudni, hogy pontosan kik profitálnak az olcsó orosz gázból. Az azonban már csak a Szijjártó Péter által bejelentett kiegészítő kereskedelmi szerződések miatt is biztos, hogy az egyik nyertes az állami MVM. Forrásaink szerint azonban az év korábbi szakaszaiban még legalább fél tucat ilyen vállalat lehetett, köztük valószínűleg magyarok és külföldiek is. A Portfolio pedig korábban arról írt, hogy ennél is több vállalat ad és vesz gázt a szerb határon.

Az elmúlt hónapokban ez annyiban változhatott, hogy a legutóbbi bejelentések alapján az MVM már annyi gázt vásárol, ami a szerb-magyar határkeresztező teljes kapacitását kitölti. Így nem kizárt, hogy jelenleg csak az állami csoport hoz be orosz gázt az országba.

Mindenesetre az MVM-nek nem megy rosszul.

A csoport az első félévben több mint 222 milliárd forint adózott eredményt ért el, amelyből november 30-ig 126 milliárd forint osztalékelőleget ki is fizetett a tulajdonosának, tehát a magyar államnak (pdf). Emellett a vállalat a hét közepén írt alá egy megállapodást az E.On-nal, amely értelmében többségi részesedést szerez a német csoport romániai leányvállalatában. A kinézett cég az egyik legnagyobb gáz- és áramszolgáltató az országban.

Az állami vállalatot kerestük kérdéseinkkel, mások mellett kíváncsiak lettünk volna, hogy milyen mennyiségben hozott be gázt a déli útvonalon a csoport, ezt kitől és mennyiért vásárolta, ám nem kaptunk választ.

Egy régi trükk újratöltve?

Szintén megkérdeztük az MVM-től, hogy mennyi kapacitást kötött le a kiskundorozsmai határkeresztezőn, ahol a déli útvonalon érkező gáz az országba lép. Ennek azért van jelentősége, mert elvileg csak az használhatja ezt az útvonalat, aki korábban megvásárolta ennek lehetőségét. Valamivel több mint tíz éve pedig már volt példa arra, hogy

ezzel trükközve nyertek milliárdokat kormányközeli körök, és ezt a történetet most több forrásunk is felidézte.

Akkor nagyon leegyszerűsítve az történt, hogy egy jogszabállyal részben az MVM számára kötötték le az (akkor az orosznál jóval olcsóbb) nyugati gázhoz hozzáférést biztosító magyar-osztrák gázvezetéket. Az MVM azonban a kapacitás egy részét átengedte az akkor részben kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő MET-nek. A gyakorlat több évig működött, de igazán sokat az első évben, 2012-ben hozott: akkor a csoport magyar leányvállalata, a MET Zrt. 274 milliárd forintos árbevétel mellett közel 49 milliárd forintnyi adózott nyereséget termelt^*Ez természetesen nem teljes egészében ebből az egy ügyletből származott, különösen, hogy üzemi soron csak 17,6 milliárd volt az eredmény. A cégnél korábban azt jelezték, hogy a profit nagy része a korábbi években keletkezett, és csak könyveléstechnikai okokból jelent meg épp a 2012-es kimutatásban..

Az akkori sztorival azért vontak többen is párhuzamot, mert piaci információk szerint a mostani olcsó gázhoz hozzáférést biztosító kiskundorozsmai határkeresztező nagy részét ezúttal is az MVM kötötte le (az állami cég erre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszolt). Ám ahogy erről már volt szó, nem csak ők kereskedtek délen, azaz valószínűleg átengedték a kapacitás egy részét más cégeknek. A MET-et mint az egyik ilyen lehetséges importőrt pedig több forrásunk is említette. Azaz a felállás lehetett nagyon hasonló, mint a 2010-es évek elején. A MET-et is kérdeztük, hogy kereskedtek-e a déli útvonalon orosz gázzal, ám választ tőlük sem kaptunk.

A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint azonban, ha engedett is át kapacitást másnak az MVM, akkor az most nem úgy történt, mint bő tíz éve. Egyrészt ezt a jogszabályi környezet sem tette lehetővé, másrészt egy ilyen üzletnél az állami cég valószínűleg a kapacitás továbbadásán is próbált keresni.

Mindenesetre a Magyarországra ömlő olcsó orosz gáz – függetlenül attól, hogy ki hozza be – eléggé felborította a megszokott piaci viszonyokat a régióban. Immár hónapok óta a magyar piac a legolcsóbb a térségben. Az itteni tőzsdei árak havi átlagban 6-8, esetenként 10 százalékkal is alacsonyabbak a cseh vagy osztrák jegyzéseknél, miközben korábban épp ellentétes eltérés volt jellemző. Sőt, egyre gyakrabban a holland tőzsdénél is olcsóbb a magyar, ami korábban végképp nem volt jellemző.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülföldre megy a gáz a magyar tárolókból, ezért apad rohamosan a készletszintBár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉrthetetlen, hogy mire kell a Szijjártó által szerzett orosz gázAz egész ország nem fogyaszt jelenleg annyi gázt, amennyit az elérhető információk alapján az MVM Oroszországból vásárol.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA földgáznál már lazán kiválthatná a kormány az orosz szállításokatAz orosz gáz nagy részét már akkor is nélkülözni lehetne, ha a külügyminiszter tárgyalásain lebeszélt ügyleteknek csak a fele valósul meg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat földgáz gazprom mvm orosz gáz Szijjártó Péter Olvasson tovább a kategóriában