Bukik a kormány növekedési reménye, Európa sem húz fel bennünket
Sokkolóan elmaradt a várakozásoktól a bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben, sem a külső, sem a belső gazdasági folyamatok nem úgy alakulnak, ahogy azt a kormány remélte.
Számokban: a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a második negyedévben éves összehasonlításban (naptárhatással kiigazítva) 1,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság, az első negyedévhez képest pedig 0,2 százalékkal zsugorodott.
Előzmények: az előzetes elemzői várakozások nagy szórást mutattak, de átlagosan valamivel 2 százalék feletti növekedést jósoltak.
A kormány 4 százalékos éves növekedési céllal futott neki 2024-nek, de újabban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a 2 százalékot is sikernek tekintené – ami így egyébként már összhangban van azzal, amit a nemzetközi várakozások eleve jósoltak.
Mit mondanak ők? Nagy Márton elsősorban külső okokra vezeti vissza a kedvezőtlen folyamatokat, értékelése szerint főleg a háború és annak következményei miatt nincs meg a várt növekedés.
Igen, de: elemzők már korábban felhívták a figyelmet néhány belső okra is.
A lakosság és az üzleti szféra is rendkívül bizonytalan a jövővel kapcsolatban, az emberek nem költenek, inkább a korábban elvesztett megtakarításaikat építgetik vissza a reálbér-emelkedés közepette, a vállalatok pedig kivárnak a beruházásokkal.
Az állami beruházások szintén nem indultak be, ehhez az uniós pénzek is hiányoznak.
Tágabb kontextus: a magyar ipar nagyon erősen támaszkodik a járműgyártásra és újabban az e-autókhoz való akkumulátor gyártására is, ezek növekedése azonban megtorpant.
Legfontosabb felvevőpiacunk Németország, amely összességében is gyengén teljesít, a második negyedévben a német GDP 0,1 százalékkal csökkent. Az osztrák gazdaság stagnál. A vártnál jobb növekedést a nagy európai piacok közül csak Franciaország és Spanyolország hozott, de ez Magyarországon nem segít.
Mi várható? A magyar GDP-t esetleg a szolgáltatások és/vagy az agrárium húzhatná némileg feljebb, de a jelek szerint előbbi a második negyedévben a vártnál sokkal rosszabbul teljesített, utóbbi éves hatását pedig eleve megkérdőjelezi az egyre súlyosabb idei aszály.
A reális várakozások most már azok lehetnek, amelyek eddig a leginkább pesszimistának számítottak. Az ING például a friss adat megjelenése után az eddigi 2,2-ről 1,5 százalékosra csökkentette az idei növekedési előrejelzését.
Egy új, többpólusú világ van kialakulóban, és biztosan nem Európa lesz a központja - mondja Bogdan Góralczyk korábbi budapesti lengyel nagykövethelyettes.