A költségvetésen is több százmilliárd forintos lyukat ütött, hogy sokkal kevesebbet vásárolnak a magyarok, mint ahogy azt a kormány remélte. A minisztérium egyik megfejtése, hogy a pénz egy jelentős részét külföldi szolgáltatóknál költjük el, de az erről szóló elemzésből egy elég fontos elem kimaradt.

Mi történt? Részletes elemzést közölt a portfolio.hu-n Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza és Kisfaludy Tamás vezető elemző, miniszteri tanácsadó arról, hogy miközben a hazai kiskereskedelmi forgalom alig nő, külföldön látványosan többet költenek a magyarok.

• A szaktárca elemzői írásukban részletesen is kitértek arra, milyen látványosan megugrott a külföldi utazások iránti kereslet, illetve mennyire gyorsan bővült a külföldi webáruházak, például a tényleg dinamikusan terjeszkedő kínai Temu forgalma.
• Kimaradt azonban az elemzésből a bevásárlóturizmus, pedig az előző negyedévekben ebben a szegmensben nőtt a legjobban a magyarok külföldi költése. Ez pedig valószínűleg nem független az elmúlt két-három év durva inflációjától.

Számokban: a magyar lakosság kiskereskedelmi kiadásai az idei első negyedévben 4337 milliárd forintot tettek ki, ami éves szinten 4 százalékos növekedés.

• Külföldi eladókat érintő online vásárlásokra és határon túli utazásokra mindeközben együttesen már több mint 853 milliárd forint ment el. Előbbi szegmens ráadásul közel 30, utóbbi pedig majdnem 40 százalékkal nőtt, szemben a hazai 4 százalékos gyarapodással.
• Az elemzésből kihagyott bevásárlóturizmus azonban ennél is nagyobbat ugrott. A vásárlási céllal egy napra külföldre utazó magyarok az idei első negyedévben közel 80 százalékkal több pénzt hagytak a külföldi boltokban, mint egy évvel korábban. A tavalyi utolsó három hónapban ráadásul ennél is jóval nagyobb volt a bővülés.
• Az igazsághoz hozzátartozik, hogy itt egy nagyságrenddel kisebb összegről beszélünk, de a most már rendre 60-80 milliárdos költés sok szempontból így is meghatározó^*Különösen, hogy a KSH módszertana szerint az adatsor a külföldről hazatérő magyarok megkérdezésén alapul, így valójában csak egy becslés, amely azonban a trendeket biztosan jól mutatja..

Alulnézet: a bevásárlóturizmus lényegében minden fontosabb szegmensben bővült. Látványosan több élelmiszert vesznek most külföldön a magyarok, mint néhány éve, de tankolni is többet járnak át a szomszédos országokban. Utóbbi területen az ársapka elengedése után volt egy nagy ugrás.

• Az elmúlt évek durva magyar inflációja miatt rengeteg termék jóval olcsóbb néhány szomszédos országban, mint itthon. A jelenségnek komoly közösségi médiás irodalma is van. Az árkülönbség miatt pedig már a határtól száz kilométerre lakók is elkezdtek kijárni vásárolni például Szlovákiába, de Románia is népszerű célpont.

Felülnézet: a vártnál visszafogottabb hazai kiskereskedelmi forgalom a költségvetésben is hatalmas lyukat üt, hiszen elmarad a remélt szinttől a fogyasztáshoz kapcsolt adókból befolyó összeg.

• Az állam áfabevétele az első hét hónapban például időarányosan közel 500 milliárd forinttal lett kevesebb, mint az előirányzott, amiben az is szerepet játszik, hogy a kormány igencsak optimista volt a tervezéskor.
• Azaz épp az ellenkezője történik, mint az elmúlt években. Az előző néhány esztendőben az állam hatalmasat kaszált az elszálló infláción, hiszen az árak emelkedése megdobta a fogyasztási adókból származó bevételt. Most azonban az infláció miatt magas árak pont ugyanitt ütnek vissza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerértTényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz áfabevétel infláció kiskereskedelmi forgalom költségvetés Olvasson tovább a kategóriában