A túlzottdeficit-eljárás megindítását Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia mellett Magyarországra vonatkozóan is javasolta az Európai Bizottság – derül ki a Bizottság keddi közleményéből.

• A következő lépésben őszig az EU Tanácsa ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamoknak, hogy hogyan kerüljön vissza a költségvetési hiányuk az uniós szabályoknak megfelelő szintre, és arra is, hogy ennek milyen tempóban kell megvalósulnia.

Előzmények: 2012 előtt folyamatosan túllépte a három százalékos küszöböt a hiány, Magyarország ellen emiatt 2004-ben túlzottdeficit-eljárás indult, aminek 2013-ban lett vége. Az eljárás alatt az érintett országok korrekciós intézkedésekért cserébe kerülhetik el a bírságokat.

• A túlzott költekezést büntető szabályokat 2020-ban felfüggesztette az Európai Unió, hogy az országoknak nagyobb mozgástere legyen a Covid utáni gazdasági kárenyhítésre, ezek a szabályok azonban idén újra hatályossá váltak.

Alulnézet: a magyar költségvetés hiánya tavaly 6,7 százalék volt, az idei hiánycél pedig 4,5 százalék (aminek az eléréséhez a héten jelentettek be újabb adókat, mások kivezetése mellett). 

• Még jövőre is 3 százalék felett maradna a hiány (3,7 százalék), és csak 2026-ban, az országgyűlési választások évében felelne meg újra az uniós szabályoknak Magyarország konvergenciajelentése szerint.
• Az államadósság-ráta, ami tavaly 73,5 százalék volt, még 2028-ban is az uniós követelmény (60 százalék) felett maradna, bár jelentősen csökkenne (62,8 százalékra).

Tágabb kontextus: az európai költségvetési szabályok a felfüggesztés óta megváltoztak. 

• Az új szabályok alapján a brüsszeli Bruegel kutatóintézet elemzése szerint Magyarországnak négyéves kiigazítási időszak alatt évente átlagosan 0,75, hétéves kiigazítási időszak esetén pedig 0,47 százalékkal kellene évente átlagosan csökkentenie a hiányát.

Mit mondanak ők? Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek azt mondta, szeptember végig kell benyújtani egy középtávú programot, ami alapján „nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak, négyéves átmeneti időt adnak arra, hogy a költségvetési hiány fokozatosan csökkenjen”.

Igen, de: annak is lesz jelentősége, hogy a többi eljárás alá vont ország milyen költségvetési politikát tervez. Például ha a francia választások után az új vezetés lazább költségvetési politikát vinne, az az európai költségvetési szabályokkal szembeni ellenálláshoz vezethet.

• Ha a következő években inkább a költségvetési lazítás irányába mozdulnak el a tagországok, az javíthatja a magyar költségvetési helyzet megítélését is, és lazább gazdálkodást tesz lehetővé. Ennek a kockázata viszont a magasabb infláció – írta a G7-en Virovácz Péter, az ING vezető elemzője és Szőnyi Dávid az ING elemző gyakornoka.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy Márton költekezésről, Varga Mihály szigorításról beszél, miközben idén már uniós elvárás a fiskális fegyelemNagy éppen az uniós költségvetési szabályok reformja után nyilatkozott az uniós költségvetési szabályok fellazításának szükségességéről.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet államadósság deficit költségvetés túlzottdeficit-eljárás Olvasson tovább a kategóriában