Komoly érdeklődést mutat két acélipari vállalat a Dunai Vasmű iránt. A napokban a konzorcium szakembereket küldött a dunaújvárosi létesítmény műszaki felmérésére, és egyeztetéseket folytat annak üzemeltetéséről a Nemzetgazdasági Minisztériummal a Világgazdaság információi szerint. A vasmű megvásárlásáról nincs szó, csak a működtetés lehetősége merült fel.

• Az egyik érdeklődő a Duferco. A svájci központú cégcsoport már megfordult a Dunaferr tulajdonosi körében is annak 2004-ben történt privatizálásakor, tavaly 660 ezer tonna acélt állított elő. Összehasonlításképp, az acélipar legnagyobb európai szereplőjének számító ArcelorMittal acéltermelése 58,1 millió tonna volt tavaly.
• A szlovák Minerfin a konzorcium másik tagja, a cég többek között az ukrán vasérc exportjával foglalkozik, Szlovákia egyik leggazdagabb vállalkozójához, Tomáš Chrenekhez köthető. A cég működését jócskán érinti az orosz-ukrán háború, ám kitart ukrajnai érdekeltségei mellett, amelyek közé a Zaporizzsjai Vasérc Kombinát is tartozik.

Számokban: megállapodás esetén a Dunai Vasmű havonta 80-100 ezer tonna Ukrajnából – ukrán ellenőrzés alatt álló területekről – importált vasércet dolgozhat fel. Ez valamivel kevesebb, mint az üzem évi 1,6-1,8 millió tonnás kapacitása, ami egyébként sem számít soknak az ágazatban.

• A konzorcium csak a kohót és a hengerművet indítaná újra, a kokszolót nem, ám ez is egyértelmű előrelépés lenne az utóbbi hónapok lényegében teljes leállása után.

Előzmények: a Dunaferr csődtörténete évek óta folyik, az üzem fennmaradása a folyamatos kormányzati beavatkozásoknak köszönhető. A Dunaferr mostani birtokosa, a brit-indiai Liberty Steel is a kormány közreműködésével vette meg a céget tavaly, azonban a nyáron az új tulajdonos a kokszoló leállítását jelentette be, és veszélybe került a dunaújvárosi dolgozók fizetése is.

Tágabb kontextus: sorra kerülnek bajba az európai vas- és acélművek, jórészt a gyengülő kereslet, a drága energia és a kínai konkurencia fokozódása miatt. Az európai kormányok nehezen engedik el a gyakran egész régiók gazdaságát meghatározó üzemeket, amelyekben bizonyos berendezéseket – például ide tartoznak a kokszoló kemencék – lényegében csak véglegesen lehet leállítani.

Mi várható? A kormány ősszel mintegy 2 milliárd forintot különített el a Bérgarancia Alapba, hogy fedezhesse a Dunai Vasmű közel 3500 munkavállalójának bérkifizetését, és már korábban is több milliárd forinttal támogatta az üzem fennmaradását. Az állam ugyanakkor nem vásárolná vissza a vasműt, hanem piaci megoldást keres annak továbbműködtetésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak közpénz milliárdokkal lehetne fenntartani a Dunaferrt, de ez nem magyar sajátosságA Liberty szintén vergődő cseh és román cége is folyamatos állami szerepvállalással maradt eddig életben, de nem sokkal jobb a helyzet Nyugat-Európában sem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdos kedvezménnyel szabadulna az állam a nyakán maradt Dunaferr-leánycégtőlMiközben a dunaújvárosi acélmű új tulajdonosa bejelentette kokszoló kemencéinek leállítását, az állam másodszor is nekifutott egy nyakán maradt kereskedőcég eladásának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehéz hinni a fényes jövőben, miközben késve érkezik a fizetés a DunaferrnélNagy tervei vannak a dunaújvárosi üzem brit-indiai tulajdonosának, de a régiós üzemeinek közelmúltbeli történései nem sok bizakodásra adnak okot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyötrelmes a nehézipari vidékek sorsa Európában, de Dunaújváros szerencsés lehetA mostani acélipari válság újabb európai kohókat ránthat magával, de Dunaújváros térségében legalább így is maradnak munkalehetőségek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat acélipar Dunaferr dunai vasmű Liberty Steel Olvasson tovább a kategóriában