Hatmilliárdos kedvezménnyel szabadulna az állam a nyakán maradt Dunaferr-leánycégtől
Zajlik az élet a Dunaferr körül. Miközben a jobb időket megélt acélmű új tulajdonosa néhány órával a választások után bejelentette kokszoló kemencéinek leállítását, az állam másodszor is nekifutott egy nyakán maradt kereskedőcég eladásának.
Mi történt? A Dunaferr eszközeinek jelentős részét tavaly megvásároló Liberty Steel hétfőn délelőtt közleményben tudatta, hogy megkezdi két kokszoló kemencéjének leállítási folyamatát. A vállalat arra hivatkozott, hogy az egységek nem működnek hatékonyan, és veszteséget termelnek.
- Ezzel lényegében a nyersvasgyártás is ellehetetlenült Dunaújvárosban. Az üzemben korábban két kohó működött, ezeket azonban tavaly leállították. Az egyiket már nem is lehet újraindítani, a másikat viszont eddig üzemmelegen tartották abban bízva, hogy egyszer újra termelhet.
Előzmények: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tavaly július közepén jelentette be, hogy „megmentették” a dunaújvárosi vasművet. A Dunaferr ekkor már régóta komoly problémákkal küzdött, amit jelentősen fokozott az ukrán és orosz hátterű tulajdonosok vitája.
- A vállalatot a Liberty Steel fémipari óriás vásárolta meg. Valójában azonban nem a teljes céget adták el. A brit csoport csak az acélgyártáshoz szükséges eszközöket vásárolta ki a Dunaferrből. A cégben így rengeteg vagyonelem maradt, amiket darabokban próbál meg értékesíteni az időközben felszámolás alá került társaság felszámolója.
Következmények: úgy tűnik, hogy a Dunaferr megmentése nem egy sikersztori. Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogy az új tulajdonoshoz köthető cégek beszámolói alapján 2023 végére mi maradt az acélműből. A gyár a kokszolók ma bejelentett leállításával tovább zsugorodik.
- Ráadásul a felszámolásban értékesíteni kívánt eszközökért sem kapkodnak a piacon. A korábban a Dunaferr és más kohászati cégek által gyártott acéltermékeket forgalmazó Dutrade Zrt. 90 százalékos pakettjét például már másodszor hirdették meg, mivel először senkinek nem kellett.
- A minimálár most 5,7 milliárd forinttal kevesebb, mint legutóbb, illetve mint amennyire a részesedés értékét becsülték. Ez 30 százalékos kedvezmény, hiszen tavaly ősszel még a becsértéken, 19 milliárdért hirdették meg az üzletrészt.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
