Hatmilliárdos kedvezménnyel szabadulna az állam a nyakán maradt Dunaferr-leánycégtől
Zajlik az élet a Dunaferr körül. Miközben a jobb időket megélt acélmű új tulajdonosa néhány órával a választások után bejelentette kokszoló kemencéinek leállítását, az állam másodszor is nekifutott egy nyakán maradt kereskedőcég eladásának.
Mi történt? A Dunaferr eszközeinek jelentős részét tavaly megvásároló Liberty Steel hétfőn délelőtt közleményben tudatta, hogy megkezdi két kokszoló kemencéjének leállítási folyamatát. A vállalat arra hivatkozott, hogy az egységek nem működnek hatékonyan, és veszteséget termelnek.
Ezzel lényegében a nyersvasgyártás is ellehetetlenült Dunaújvárosban. Az üzemben korábban két kohó működött, ezeket azonban tavaly leállították. Az egyiket már nem is lehet újraindítani, a másikat viszont eddig üzemmelegen tartották abban bízva, hogy egyszer újra termelhet.
Előzmények: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium tavaly július közepén jelentette be, hogy „megmentették” a dunaújvárosi vasművet. A Dunaferr ekkor már régóta komoly problémákkal küzdött, amit jelentősen fokozott az ukrán és orosz hátterű tulajdonosok vitája.
A vállalatot a Liberty Steel fémipari óriás vásárolta meg. Valójában azonban nem a teljes céget adták el. A brit csoport csak az acélgyártáshoz szükséges eszközöket vásárolta ki a Dunaferrből. A cégben így rengeteg vagyonelem maradt, amiket darabokban próbál meg értékesíteni az időközben felszámolás alá került társaság felszámolója.
Következmények: úgy tűnik, hogy a Dunaferr megmentése nem egy sikersztori. Múlt héten részletes cikkben mutattuk be, hogy az új tulajdonoshoz köthető cégek beszámolói alapján 2023 végére mi maradt az acélműből. A gyár a kokszolók ma bejelentett leállításával tovább zsugorodik.
Ráadásul a felszámolásban értékesíteni kívánt eszközökért sem kapkodnak a piacon. A korábban a Dunaferr és más kohászati cégek által gyártott acéltermékeket forgalmazó Dutrade Zrt. 90 százalékos pakettjét például már másodszor hirdették meg, mivel először senkinek nem kellett.
A minimálár most 5,7 milliárd forinttal kevesebb, mint legutóbb, illetve mint amennyire a részesedés értékét becsülték. Ez 30 százalékos kedvezmény, hiszen tavaly ősszel még a becsértéken, 19 milliárdért hirdették meg az üzletrészt.
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.