Október óta olyasmi történik a magyar politikában, amire évek óta nem volt példa: a közvélemény-kutatók olyan felméréseket tesznek közé, amelyek szerint a nyár óta folyamatosan erősödő Tisza párt népszerűsége megelőzte a kormánypártét.
Ez váratlan fordulat, hiszen – ahogyan júniusi cikkünkben az európai parlamenti választások eredményei kapcsán is írtuk – az akkori előrejelzések a lakosság gazdasági helyzetértékelésének javulását jósolták. Ez rendszerint a kormánypártok támogatottságának erősödését szokta eredményezni.
Ez nemhogy nem történt meg, hanem az elmúlt hónapokban még borúsabbá is vált a hangulat.
A kormánypárt támogatottsága pedig ennek megfelelően romlott, míg a legerősebb ellenzéki párté nőtt.
Kitart a Tisza erősödése
Október végén a lakosság gazdasági hangulatát és a pártok támogatottságának összefüggéseit elemző cikkünkben a július és október közepe között megjelent közvéleményi-kutatási eredmények alapján a Fidesz és a Tisza támogatottsága közti különbség csökkenéséről számoltunk be. Ahogy az alábbi táblázatban látszik, ehhez képest október közepétől kezdve több kutatóintézet is a Tisza előnyét mérte a Fidesszel szemben.
Az október közepe óta megjelent 13 közvélemény-kutatásból hat is a Tisza párt előnyét mérte. A 21 Kutatóközpont, az IDEA Intézet és a Publicus Intézet mérései 1-3 százalékos előnyt jeleztek a biztos pártválasztók körében, míg a Medián kétszer is jelentős, 7 és 11 százalékos különbséget mért a Tisza Párt javára.
A táblázat alapján az is látványos, hogy amíg július és október között a két legnépszerűbb párt támogatottsága közti különbség szűkülése ránézésre is látszott, októberben és novemberben sokkal jobban kezdtek szórni az eredmények. Ennek az az oka, hogy a második időszakban az eredmények között több tartozik a kormányhoz közeli közvélemény-kutatókhoz, amelyek rendre a Fidesz jelentősebb előnyét mérték, miközben más cégek már Tisza-előnyt mértek.
Ennek a politikai elemzők és közvélemény-kutatók által is részletesebben is megtárgyalt jelenségnek a magyarázatára ez a cikk nem vállalkozik. De már önmagában abból is érdekes következetéseket vonhatunk le, ha megnézzük, hogy hogy alakult a kormányhoz közeli és a kormánytól független (vagy ellenzéki pártokhoz közeli) közvélemény-kutatók méréseinek átlaga.
A kormánytól független cégeknél a Fidesz támogatottságának átlaga a pártválasztók körében a július és szeptember közti 41,5 százalékról 38-ra csökkent az október és november közti időszakra, miközben a Tiszáé 34-ről 40-re nőtt. És ugyan a népszerűségi lista élén maradt, de a Fidesz átlagos támogatottsága a kormányközeli cégeknél is csökkent (46-ról 44 százalékra), miközben a Tiszáé nőtt (32-ről 35 százalékra). Mindezek alapján tehát látszik, hogy a biztos pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága minden közvélemény-kutató szerint gyengült, a Tiszáé pedig nőtt.
Árt a kormány támogatottságának a gazdasági hangulat
A trendeket a politikai elemzők több tényezővel is magyarázzák, például hogy a kormánypárt magához képest sok politikai hibát vétett idén, vagy hogy egyelőre nem talál a Fidesz kommunikációja fogást Magyar Péteren. Kiemelkedően fontos oka viszont a trendek alakulásának az elemzők szerint a gazdasági helyzet.
Amíg nem lesz gazdasági változás, addig nem nagyon látom, hogy miért növekedne a különbség a Fidesz és a Tisza között
– mondta erről Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője a Telex műsorában.
Szintén ennek a jelentőségét emelte ki Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője, amikor a Partizán műsorában október 23-án annak a kutatásnak a részleteit ismertette, amely először mért Tisza-előnyt a Fidesszel szemben.
A gazdasági szavazás fontosságára hívnám fel a figyelmet. Minél jobban élnek az emberek, annál elégedettebbek a kormánnyal. Magyarországon 2012 és 2019 között konjunktrúra volt, nőttek a bérek, fejlődtek a települések, különösen vidéken néhol ez a fejlődés elég látványos volt, a Fidesznek ebben az időszakban pedig nagyon nagyra nőtt a népszerűsége. Viszont 2020 óta ez a konjunktúra megtört, és rengeteg gazdasági problémával szembesül az ország, amit mindenki érez a maga bőrén. Az infláció az embereket legtöbbet foglalkoztató téma a kutatásunk szerint
– mondta, hozzátéve, hogy a GKI fogyasztói bizalmi indexe ősszel mélypontra került. „Talán nem véletlen, hogy a többi intézetnél is a legutóbbi felmérés volt az, amiben a legrosszabbul állt a Fidesz” – mondta.
Korábbi cikkünkben részletesebben is bemutattuk a 21 Kutatóközpont 2020-as tanulmányát, amely hosszú távú adatsorok alapján elemezte, hogy Magyarországon a gazdasági helyzet és az aktuálisan hatalmon lévő kormány támogatottsága között általában erős összefüggés van. Eszerint 1998 és 2020 között a fogyasztói bizalmi index esése alapjáraton a hatalmon lévő párt népszerűségének eséséhez vezetett, a gazdasági várakozások javulása pedig emelte a kormánypárt támogatottságát.
Októberi cikkünkben a 21 Kutatóközpont elemzésére építve összegyűjtöttük a kormánypárt népszerűségének alakulására vonatkozó kutatásokat 2020 májusától a közelmúltig, ehhez pedig hozzátettük azt is, hogy ebben az időszakban hogyan alakult a GKI fogyasztói bizalmi indexe. Ez alapján 2024-ben a kormánypárt támogatottsága és a fogyasztói bizalmi index stagnálása (vagy enyhe javulása) látszott.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a fogyasztói bizalmi index szeptember és november között négy százalékponttal csökkent, és 12 havi mélypontra jutott, és habár a kormánypárt támogatottsága a teljes népességben (tehát a fent bemutatott adatokhoz képest bővebb körben) egy százalékponttal nőtt, hosszabb időtávon nézve, például a választások előtti csúcstámogatottsághoz képest egy százalékpontos csökkenés látszik.
A biztos pártválasztók körében viszont csaknem 2,5 százalékpontos visszaesést mértek a közvélemény-kutatók átlagosan szeptember és november között. (Az is érdekes kérdés, hogy mi okozza a különbséget a Fidesz pártválasztók és a teljes népesség körében mért támogatottságának trendjeiben, de ez szintén nem témája ennek a cikknek).
Sok volt a rossz hír
A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint a bizalmi index csökkenését a konkrét gazdasági trendeknél erősebben mozgathatta, hogy mostanában rossz hírek érkeztek a magyar gazdaságról, például gyengült a forint, gyengébb lett a harmadik negyedéves növekedési adat a várakozásoknál, de elbocsátásokról és a német autóipar válságáról is rendszeren érkeztek hírek.
A Policy Solutions Závecz Research közvélemény-kutatása alapján készült, november végén publikált elemzése szerint a pesszimizmusban a Fidesz és a Tisza párt szavazói is osztoznak, utóbbiak 88, előbbiek 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy romlani vagy stagnálni fog az anyagi helyzete jövőre,
és csak 10 és 2 százalékuk volt optimista a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban.
Hasonló eredményre jutott az Intrum legfrissebb Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése, amely szerint a július közepe és szeptember között megkérdezettek 14 százaléka látott csak javuló tendenciát a magyar gazdaságban. Az ilyen felméréseket persze érdemes fenntartásokkal kezelni, mert az aktuális hangulat a kilátásokat is erősen befolyásolja, és ahogy a negatív hírek, a pozitívak is gyorsan meg tudják változtatni a lakossági helyzetértékelést.
Mivel a kormány éppen abban az időszakban jelentett be több hangulatjavítónak szánt intézkedést is 2025-re, amikor a bizalmi index nagyot csökkent, a mutató csökkenésének és a felmérések eredményeinek tanulsága az lehet, hogy a rossz hírek erősebben hatottak a gazdasági hangulatra, mint az, hogy jövőre mi várható. A következő időszak nagy kérdése így a pártok támogatottságának alakulása szempontjából is az, hogy a lakosság gazdasági pesszimizmusa mennyi ideig tart még ki.
Adat
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A világ negyedik legnépesebb országa is csatlakozott a kínai-orosz klubhoz
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
