Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2024. december 9. 05:20 Adat

Lengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétrán

Zömmel Európa déli és keleti országaiban élők léptek feljebb a magyarokhoz képest azon a rangsoron, amit az Európai Unió összes lakosát a jövedelmeik alapján évenként sorba rendezve kaphatunk meg. Múltkori cikkünkből kiderült, hogy egyre kevesebb magyar jövedelmi helyzete javul az uniós átlaghoz képest. Most azt nézzük meg alaposabban, hogy kikkel szemben javult és romlott a helyi életszínvonalat jobban megragadó vásárlóerő-paritáson mért adatok tükrében a magyarok helyzete.

Mindez azért fontos, mert 2020 és 2023 között előfordultak kiemelkedő bérnövekedési adatok is Magyarországon, ám azokkal szemben állt a rendkívüli infláció, ami nem ugyanúgy érintette a gazdagabb és szegényebb háztartásokat. Az eleve magasabb bérszínvonalú országokban ráadásul már a magyarnál kisebb mértékű növekedés is elég ahhoz, hogy pénzben kifejezve jóval nagyobb legyen a béremelkedés – a bérek növekedése pedig Európa-szerte jellemző volt.

Románia, Lengyelország, Bulgária magabiztosan előz

Ha a medián szintjén – vagyis a társadalom szegényebbik felénél jobban, a gazdagabbiknál viszont rosszabbul – kereső magyarok pozícióját nézzük a közel 450 millió európaihoz képest a jövedelmi rangsoron, akkor azt látjuk, hogy 2020-ban még 80,8 millió olyan európai volt – beleérte a rosszabbul kereső magyarok is -, akik hozzájuk képest vásárlóerő-paritáson rosszabbul kerestek. Ez a szám 5 százalékkal csökkent 2023-ra, 76,7 millióra.

Ha a középső magyar jövedelmi rétegnél rosszabbul kereső európaiak összetételét nézzük, szembetűnő Románia esete. Az ott élők közül ugyanis több mint 3 millióan kerültek a rangsoron a magyar medián fölé, az ez alatt kereső románok száma így 12,4 millióról 9,3 millióra csökkent. Mindez egybevág azzal a korábbi megállapításunkkal, hogy a közelmúltban már csak a társadalmak legszegényebb harmadaiban maradt fent a magyar rétegek jövedelmi előnye Romániával szemben.

Lengyelország esete is figyelemre méltó, ott ugyanis közel 1,8 millió ember tűnt el a magyar jövedelmi medián szintjén élők mögül. Ennek következtében tavaly már csak lengyelek legszegényebb ötöde élt rosszabbul a magyar társadalom közepén mérhető életszínvonalhoz képest – a 2020 óta tapasztalt, a romániai ütemet meghaladó iramú, ám annál magasabb szintről induló gazdasági növekedés jócskán megtette a hatását a jövedelmi viszonyok tekintetében is.

Bulgáriáról sem feledkezhetünk meg, a balkáni országban – Romániához hasonlóan – már az elmúlt évtized közepén viszonylag sokan léphettek előre az európai jövedelmi ranglétrán, és ezzel jelentős részben éppen magyarokat előztek meg. Ez a trend azóta is jellemző, 2020 és 2023 között 650 ezer bolgár lépett ki a magyar medián szintje alól. Mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek. (Sőt, ehhez a körhöz még egy régiós ország hozzátehető, amint az néhány bekezdéssel később kiderül).

Komoly mozgás van a mediterrán térségben

A 2010-es évek második felében az Európai Unió keleti tagállamaiban élők – közöttük a magyarok is – leginkább görögöket, illetve olaszokat és spanyolokat előztek meg a jövedelmi rangsoron feljebb lépkedve. Az utóbbi években azonban a magyar medián jövedelemből élőkhöz képest több, mint 700 ezer olasz és 300 ezer spanyol tudott előrébb lépni, igaz, a magyar társadalmi középnél rosszabbul élő görögök száma érdemben nem változott.

A fentebbi ábra másik végén sorakoznak azok az országok, amelyekben a legtöbben becsúsztak a magyar medián színvonal alá 2020 és 2023 között. Franciaország esete kirívó ebben a körben, ahol közel másfél millió ember körülményei lettek rosszabbak a magyar közepes életszínvonalnál, és Portugáliában is közel félmillióan jártak hasonlóképpen ezen időszak alatt.

Szlovákia lemarad

Visszatérve a visegrádi régióhoz, Szlovákia esete is különleges, ugyanis az euró bevezetésében élen járó posztszocialista tagállamban élők jelentős része – több, mint 300 ezer szlovák – becsúszott a magyar medián alá az életszínvonalát tekintve. Ez is alátámasztja a szlovák gazdaság miatti aggodalmakat, amelyek a 2010-es évek végétől erősödtek fel. Mostanra mindenesetre nagyjából kiegyenlítetté vált a szlovák és a magyar társadalmak közepeire jellemző életszínvonal, és ezekre hasonlít a medián bolgár és a román életszínvonal is, amint már korábban bemutattuk.

Érdemes megjegyezni, hogy Ausztriához képest érdemi változás nem történt, vagyis lényegében ugyanannyi osztrák élt jobban és rosszabbul a magyar társadalmi középhez képest 2020-ban és 2023-ban. Hasonló a helyzet Csehországgal és Németországgal kapcsolatban is. Ugyanakkor az is jól látszik az ábrán, hogy némileg gyengült a skandináv államokban élők relatív jövedelmi helyzete a magyar mediánhoz képest.

Az euróban számolt jövedelmeket nézve is előz Bulgária és Románia

Ha a fentebbi, a helyi árakkal kiigazított jövedelmi adatok helyett az euróban számolt nominális béreket nézzük, alapvetően hasonló képet kapunk. Igaz, ebben az esetben a csehek közül is viszonylag nagy számban, 325 ezren előzték meg a magyar társadalmi közepet. Fontosabb eltérés továbbá, hogy az országok méretéhez képest Lettországban és Litvániában is sokan hagyták le a magyar medián életszínvonalat, és Franciaország eltűnése alapján az ábra másik oldalán arra lehet következtetni, hogy ott alapvetően nem a béreket, hanem az árakat érintő változás okozta a visszacsúszást.

Horvátországban is több százezren vannak, akiknek az életszínvonala 2020 és 2023 között beérte a magyar társadalom közepén tapasztaltat, ami már az eurózónához tartozó országban a vásárlóerő-paritáson számolt jövedelemadatokat nézve sem megy ritkaságszámba.

Módszertan

Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak. Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, a hozzájárulások és az adók levonása után és bizonyos esetekben a helyi árszínvonallal kiigazítva. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek alapvetően az egy évvel korábbi állapotot írják le. Az adatfelvétellel kapcsolatos további módszertani részletekről és problémákról korábbi cikkeinkben írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből nyolc magyar lecsúszott az európai jövedelmi létránKevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétólViszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem Románia lépett el mellőlünk leginkább az utóbbi évekbenAz aranyévek után valószínűleg a 2020-ban kezdődött lassulásával is hozza a régiós átlagot a magyar gazdaság. A vezető helyért Románia és Lengyelország verseng.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan országok is előzik Magyarországot a jövedelmi ranglistán, amelyekről nem is gondolnádHiába a bérrobbanás Magyarországon, a régiós országokban is sorra mennek el a magyarok mellett az uniós jövedelmi listán. Nyakunkon a bolgárok, zárkóznak a románok, Ausztria egyre távolabb.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat bérek eu-silc Európai Unió jövedelemkülönbségek jövedelmek jövedelmi tized keresetek Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Vámosi Ágoston
2025. április 4. 11:21 Adat, Vállalat

Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?

Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.

Jandó Zoltán
2025. április 3. 10:11 Adat

Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta

Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.

Torontáli Zoltán
2025. április 2. 11:12 Adat, Pénz

Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány

Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2025. április 4. 06:03 Világ

Orbán ellenzi, de Európa tovább pénzelné a védvonalnak tekintett ukrán hadsereget

Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.

Stubnya Bence Torontáli Zoltán
2025. április 3. 17:00 Élet, Közélet

A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram

Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.

Vámosi Ágoston
2025. április 3. 15:42 Közélet

Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal

A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.

Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.

Tovább olvasom

Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.

Tovább olvasom

Jandó Zoltán Váczi István
2025. április 3. 06:01 Közélet, Világ

Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal

Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 2. 17:00 Világ

Fosszilis reneszánszot hozhat az USA-ban, hogy a globális háború ijesztőbb lett a felmelegedésnél

Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.

Tovább olvasom

458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.

Tovább olvasom

Vámosi Ágoston
2025. április 2. 05:59 Vállalat

Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao

A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?

Tovább olvasom

Gajda Mihály
2025. április 1. 17:00 Világ

Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből

A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.

Tovább olvasom

Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.

Tovább olvasom

Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.

Tovább olvasom

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Tovább olvasom