Az utóbbi egy évben a kormány rábeszéléssel igyekezett terelni a gazdasági szereplőket, most azonban, hogy újra kell a pénz, lesújt azokra, akik nem hallgattak rá.
Az egyszerű magyarázat úgy szól, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor a bankok kisebb profitra tudnak szert tenni, a valóság azonban sokkal árnyaltabb.
Háromszor annyi támogatott lakáshitelt vett fel a lakosság 2024 első négy hónapjában, mint egy éve, ami egyértelműen a csok plusz megjelenésének tulajdonítható.
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
A klímaváltozással nemcsak az a baj, hogy megsülünk vagy éhen halunk, hanem összedöntheti azt a pénzügyi és gazdasági rendszert, amely kimenthetne még a bajból.
Mélyponton van a lakáshitelezés, de azért vannak bizakodásra okot adó történések.
Egy kis utánajárással viszonylag alapos információkat kaphatunk az adott bankról, ha fontos számunkra, hogy a pénzünk segítse a klímaváltozás elleni fellépést.
A banki összeolvadások svájci szakértője szerint a hasonló ügyletek szinte sosem működnek, a nyereség visszaesik az egyesülés után.
Drágán bankolunk, és az idén tovább nőhetnek a költségek, jövőre viszont a legújabb változások nyomán jelentősen olcsóbbá válhat a számlafenntartás.
Az utalás illetékét jellemzően áthárítják az ügyfelekre a bankok, így érdemes megnézni, mikor nem kell megfizetni az egyszerre akár 10 ezer forintra növekvő terhet.