A kormány infláció elleni hadjárata nem hozza a várt eredményt, több szektorban is elkezdtek ritkulni az akciók, néhány bank a lakáshiteleknél szigorít.
Egyre kedvezőbb a szabad felhasználású jelzáloghitelek árazása, de változatlanul csak kiegészítő termékek a lakossági finanszírozásban.
Több pénzintézet is versenyképes, az állampapír-hozamoknál magasabb lekötött betéti kamatokkal küzd a lakossági ügyfelek megtakarításaiért.
Teljes piacok kényszerültek „önkéntesen kötelező” lépésre a hatósági beavatkozás réme miatt. Az inflációs nyomásból így jut a következő kormánynak is.
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
Nemcsak az olcsóbb számlacsomagok miatt éri meg sokak számára váltani, hanem az új ügyfeleknek járó 30-50 ezer forintos ajándékpénzek miatt is.
Jelentősen bővíti a potenciális ügyfélkör nagyságát, hogy 35 év lett a korhatár a babaváró hitelnél, amelyet gáláns akciókkal kínálnak a bankok.
Nincs esély arra, hogy a közeljövőben tovább csökkenjenek a lakáshitelek kamatai, így érdemes most kiváltani a régebbi, kedvezőtlenebb feltételű kölcsönöket.
Első látásra korlátozónak tűnik a munkáshitel négymilliós maximuma, ám így is messze veri a versenytárs személyi kölcsönök átlagát.
A lakáshitelek 5 százalékos kamatplafonja újabb jele annak, hogy a kormány minden erejével igyekszik felpörgetni a gazdaságot, lehetőleg más pénzén.