Sokan fellélegeztek szerte a pénzügyi világban, amikor az összeomlás szélére került Credit Suisse-t – a svájci állam erős nyomására – felvásárolta az UBS, így elhárult egy nagy pénzügyi válság réme, legalábbis egyelőre. Az előbbi befektetői biztosan sokat buknak az ügyleten, de a részvényárfolyam alakulása alapján az UBS tulajdonosai sem tűnnek feltétlenül boldognak.
Erre valószínűleg jó okuk van, Artur Bris, a svájci IMD pénzügyprofesszora – aki rengeteg hasonló ügyletet vizsgált már korábban – szerint legalábbis az ilyen összeolvadások szinte soha nem működnek. A szakember – akinek szavait a német sajtó idézte – az olyan ügyletekről beszélt, amikor a tranzakció mindkét szereplője az ágazat érett szereplője, amely nem növekszik gyorsan, a nyereségessége pedig elmarad a versenytársakétól.
Átlagosan a profit négy százalékkal kisebb az összeolvadás után, mint előtte. Ennek az a legfőbb oka, hogy az ilyen bankoknál szinte egyáltalán nincsenek szinergiák, azaz olyan lehetőségek, amelyeket az egyesülés után lehet kihasználni, és növelik az egyesített szervezet értékét.
Artur Bris szerint a két svájci nagybank esetében az egyetlen szinergia a költségcsökkentésben rejlik, ennek a mértéke azonban korlátozott, és a bevétel visszaesésével jár együtt, például azért, mert az ügyfelek egy része máshova viszi a pénzét. Erre egyébként már mások is felhívták a figyelmet: sok cég vagy tehetős magánszemély nem akarja, hogy egyetlen pénzintézetnél legyen az összes számlája vagy megtakarítása, így ha eddig a Credit Suisse és az UBS ügyfele volt, akkor az egyesülés után egy másik, független pénzintézetet fog választani a kockázat csökkentése érdekében. Már csak azért is, mert a két bank kényszerházasságával némileg megingott a svájci bankrendszerbe vetett bizalom, hiszen a részvényeseknek nem volt beleszólásuk a történtekbe.
A professzor egyébként az említett probléma elkerülése érdekében egy olyan hibrid megoldást javasol, ahol a Credit Suisse az UBS leánybankjaként megőrzi önállóságát, külön menedzsment irányítja, és az ügyfelek felé megmarad az eddigi márka.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
