A hétvégi svájci bankmentés az egyik legjelentősebb európai banki tranzakció a történelemben, a formája pedig annyira rendhagyó, hogy hosszú távon is hatással lehet a bankszektorra és a svájci gazdaságra.
Előzmények: bár a Credit Suisse mutatói alig voltak rosszabbak az európai átlagnál, a megtépázott renoméja és a Silicon Valley Bank bedőlése miatt zuhanni kezdett az árfolyama, és a gyors jegybanki beavatkozás sem segített.
Mi történt a hétvégén? A Credit Suisse további zuhanásának megakadályozására beavatkozott a svájci kormány és összehozott egy kényszerfelvásárlást: a Credit Suisse-t elsőszámú riválisa vette meg, a UBS.
- A legnagyobb svájci bank (Európában a 12.) veszi meg tehát a második legnagyobb svájci bankot (Európában a 18.). Tavalyi mérlegfőösszegük alapján a világ 15 legnagyobb bankja közé kerülne a UBS.
Miért fontos ez? A tranzakció precedens nélküli a bankszektorban: a tőzsdei cégek részvényeseinek beleszólása kell, hogy legyen egy ilyen eladásba, Svájc azonban törvényt módosított, hogy egyoldalúan elvegyék a szavazati jogot.
Miért döntöttek így? A rövidtávú stabilitás érdekében. A 2008-as válság tanulságaként olyan gyors állami döntést akartak, amely lehetőleg piaci és minél kevésbé terheli az állami költségvetést.
Következmények: az erőteljes hatósági beavatkozás és a részvényesek megkerülése precedenst teremthet, emellett a svájci pénzügyi világba vetett bizalom hosszútávon is sérülhet a mostani krízis miatt.
- A két bank egyesülésével a svájci bankszektor koncentráltabb lesz, és a szinergiák miatt a két bank 125 ezres létszáma is csökkenni fog.
Ez az összefoglaló a G7 Reggel hírlevélben jelent meg. További tartalmakért iratkozz fel!
