Példátlan, ahogy az eddigi egyik legnagyobb tranzakcióval kimentették a svájci bankot
A hétvégi svájci bankmentés az egyik legjelentősebb európai banki tranzakció a történelemben, a formája pedig annyira rendhagyó, hogy hosszú távon is hatással lehet a bankszektorra és a svájci gazdaságra.
Előzmények: bár a Credit Suisse mutatói alig voltak rosszabbak az európai átlagnál, a megtépázott renoméja és a Silicon Valley Bank bedőlése miatt zuhanni kezdett az árfolyama, és a gyors jegybanki beavatkozás sem segített.
Mi történt a hétvégén? A Credit Suisse további zuhanásának megakadályozására beavatkozott a svájci kormány és összehozott egy kényszerfelvásárlást: a Credit Suisse-t elsőszámú riválisa vette meg, a UBS.
- A legnagyobb svájci bank (Európában a 12.) veszi meg tehát a második legnagyobb svájci bankot (Európában a 18.). Tavalyi mérlegfőösszegük alapján a világ 15 legnagyobb bankja közé kerülne a UBS.
Miért fontos ez? A tranzakció precedens nélküli a bankszektorban: a tőzsdei cégek részvényeseinek beleszólása kell, hogy legyen egy ilyen eladásba, Svájc azonban törvényt módosított, hogy egyoldalúan elvegyék a szavazati jogot.
Miért döntöttek így? A rövidtávú stabilitás érdekében. A 2008-as válság tanulságaként olyan gyors állami döntést akartak, amely lehetőleg piaci és minél kevésbé terheli az állami költségvetést.
Következmények: az erőteljes hatósági beavatkozás és a részvényesek megkerülése precedenst teremthet, emellett a svájci pénzügyi világba vetett bizalom hosszútávon is sérülhet a mostani krízis miatt.
- A két bank egyesülésével a svájci bankszektor koncentráltabb lesz, és a szinergiák miatt a két bank 125 ezres létszáma is csökkenni fog.
Ez az összefoglaló a G7 Reggel hírlevélben jelent meg. További tartalmakért iratkozz fel!
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
