„Ha minden jól alakul, akkor reménykedhetünk abban, hogy ezek a fodrok, amiket tóba dobott kőként vetett a járvány, szépen elkezdenek elülni 2022-ben. De azért nagyon jelentős kockázatok vannak” – mondta Jandó Zoltán az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
2022 első G7 Podcastjában a szerkesztőség tagjaival a 2021-es évet egy-egy szám alapján értékeltük. A statisztikák rövid magyarázata után munkatársaink arról beszéltek, hogy miért volt fontos az adott szám 2021-ben, és hogy mi várható az új évben abban a társadalmi vagy gazdasági szférában, amiről az adatuk valamit elárult. És most jöjjenek a számok, néhány rövid idézet a podcastból, és pár kapcsolódó tartalom!
Váczi István – 31 százalék: a harmadik oltást felvettek aránya a magyar népességben (december 21-én, a felvétel napján). „Az év elején nem is gondoltuk volna, hogy kell majd harmadik oltás, és hogy ennek ennyire fontos szerepe lesz. De ahogy haladtunk előre az időben, főleg a második félévben egy inkább kiderült, hogy négy-hat hónap után elkezd kopni az első és második oltások által nyújtott védelem. Ezért egyre fontosabb lesz a harmadik oltások szerepe is.”
Bucsky Péter – 9512 euró: ennyibe került egy konténert Sanghajból Rotterdamba küldeni a podcast felvételének napján. „5000 dollárról emelkedett ilyen szintre az év elejéhez képest, 2020 elején még 1000 euró környékén volt ez a szolgáltatás. És nemcsak Kínából Európába drága most árut hozni, hanem az egész világon. Az inflációban ez nagyon komoly szerepet játszik: az UNCTAD, az ENSZ egyik szervezetének becslése szerint ez 2-3 százalékos árnövekedést is okozhatott, bár ez erősen függ attól, hogy egy adott országnak milyen a gazdasága.”
Torontáli Zoltán – 6 százalék: ekkora volt novemberben az élelmiszerinfláció éves összehasonlításban Magyarországon. „Ez az adat azért érdekes nekünk, mert egész évben követtük az élelmiszerárak változását, és tavasz eleje óta már lehetett hallani, hogy jelentősebb infláció lesz. Kíváncsiak voltunk, hogy ez mikor gyűrűzik be a boltokba, és végül október-november környékére történt meg. Nagyon érdekes volt végigkövetni, ahogy egy várakozás realizálódik a boltok kasszáinál is.”
Jandó Zoltán – 26,6 százalék: ez az a szám, amennyivel az ipar belföldi értékesítésének árai emelkedtek egészen októberig az azt megelőző év azonos időszakához képest. „Trendszerűen ráadásul ez még felfelé is mehet. Egy évvel korábban ez 1,3 százalék volt, tehát akkor nem igazán volt ipari infláció, most viszont nagyon jelentős mértékű van. Ezek az árak azért némi csúszással jelennek meg a fogyasztói árakban. Az, hogy ennek a csúszásnak a mértéke mekkora, időszakonként, országonként és még sok minden más alapján eltérő. De ezek még nem feltétlenül gyűrűztek be a fogyasztói árakba, és ez alapján tovább emelkedhetnek azok az árak is, amikkel az emberek találkozhatnak a különböző üzletekben.”
Hobot Péter – 25 hét: egy chip megrendelése és leszállítása között átlagosan ennyi idő telik el a világban. Ez a szám 2021 előtt 10-13 hét körül volt, „de az év elejétől folyamatosan növekedett, és most már átlagosan itt tartunk. A Gfk kutatása alapján a karácsonyi előtti időszakban nagyjából negyedannyi szórakoztató elektronikai terméket, tv-t adtak el, részben azért, mert nem volt chip, amivel ezeket le lehetett gyártani. És általában pedig az IT-termékekre jellemző, hogy 10-15 százalékkal nőttek az árak az elmúlt hat hónapban. Az autópiacon a leginkább érezhető hatás pedig a várakozási idő növekedése.”
Hajdu Miklós – 807 ezer forint: ez a Törökbálinton 2021 novemberében jellemző ingatlanpiaci medián hirdetési négyzetméterár. „Ezt az adatot azért tartom érdekesnek, mert ugyanebben az időszakban ugyanez Budapestre vonatkozóan 804 ezer forint volt. Tehát elmondhatjuk azt, hogy 2021 novemberében a medián hirdetési négyzetméterárak Törökbálinton és további más agglomerációs településeken meghaladták a budapesti szintet.”
Pálos Máté – 1,6: ez volt Magyarországon 2021-ben a teljes termékenységi arányszám. Tehát ha ez az év állandósulna, akkor egy nő az élete folyamán átlagosan 1,6 gyermeknek adna életet. „Ez a szám egyszerre magas és alacsony is. Egyrészt trendszerűen növekedést mutat az elmúlt három évben. Amúgy is különleges, hogy egymást követő három évben nő ez az mutató egy európai országban, de ez a Covid-sújtotta években is tovább növekedett. Másrészt viszont európai szinten ez nem egy kiemelkedő adat, átlagosnak mondható inkább. Tehát eljutottunk egy sereghajtó pozícióból a középmezőnybe.”
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
