Kezdetben csak a legöregebb autókat érinti a korlátozás, de hamarosan a ma modernnek számító gépkocsik is Varsó belvárosán kívül rekedhetnek.
Közel lehetetlent vetnek fel környezettudósok egy új tanulmányban: mi lenne, ha kevesebbet autóznánk, kisebb kocsikkal?
Míg az amerikai jobboldal a gáztűzhelyek megvédéséből építi újabban az identitását, Németországban az atomenergia és a szén mellett az autópályákon való száguldozás mint ősi alapjog tölt be hasonló szerepet a közéleti frontokon. A sztrádák többségén Németországban hagyományosan nincs hivatalos sebességkorlátozás, amin főleg a Zöldek szeretnének minél gyorsabban változtatni.
2020 óta őrzi elsőségét a piacon a márka, 2022-ben azonban a teljes magyaroroszági személyautó- és kishaszongépjármű újautópiacon is az első helyen végzett.
A Stellantis és a BMW is az előzetesen vártnál jobb számokat közölt csütörtökön, de mindkét gyártó kockázatnak látja az európai kereslet visszaesését az infláció miatt.
Nem 2024-ig, csak 2023-ig gyártják a modellt, utána már csak más, elektromos autók jönnek.
Most először nem a nagy német márkák valamelyik típusából adták el a legtöbbet Németországban, hanem a Tesla Model Y-ból.
Tavaly 200 milliárd forint közeli árbevétellel zárt az AutoWallis, és 2022 első féléve is felülmúlta a várakozásokat. Idén újabb rekordévre számítanak.
A VW és a Mercedes átvágta a gordiuszi csomót, drágábban ad el kevesebb autót. Ha tovább enyhül a chiphiány, az erős hátszelet adhat a teljes magyar gazdaságnak.
Német, olasz és francia autógyártók is tiltakoznak az új belsőégésű motorok 2035-ös uniós betiltása ellen. A kérdés Németországban koalíciós feszültséget okozhat.