Az elmúlt évtized kezdetén még rendre az újautó-eladási toplisták élén állt az Opel, a német márka az utóbbi két évben viszont már csak épphogy fért be a legnépszerűbb tíz gyártmány közé, 2021-ben pedig le is maradt róla. A piac átalakulását jól jelzi az Opel egyik legfontosabb magyarországi forgalmazójának két héttel ezelőtti döntése is: a Schiller Autó 33 év után bezárja az Opel-szalonját, és a kínai BYD árusítását kezdi meg.
Az Opel visszaszorulása különösen látványos a márka piaci részesedését nézve: a 2012-ben forgalomba helyezett új autók 13,5 százaléka volt Opel, míg ez az arány tavaly 3,5 százalékra süllyedt. A tíz százalékpontos veszteség alapvetően 2014 és 2021 között következett be, ezen időszak alatt a márka kivételes magyarországi népszerűsége az Európai Unió teljes autópiacán tapasztalt szintre mérséklődött.
Az európai piacon mérsékelt fontosságú márka Magyarországon alighanem jórészt a szentgotthárdi üzemének megnyitásával alapozta meg a népszerűségét, az 1992 óta működő gyár azonban egyre inkább veszített a jelentőségéből. Míg kezdetben az első Astrák összeszerelése zajlott a nyugat-magyarországi telephelyen – amelyeket így
az importált járművekre kirótt adó és vám megfizetése nélkül vásárolhattak meg a magyar autósok
–, a széria kifutásával csak a motorgyártás maradt Szentgotthárdon.
Tovább lankadhatott a gyár szerepe az Opel népszerűsítésében, miután a francia PSA-csoport kezére került az addig a General Motors által birtokolt márka 2017-ben, és a szentgotthárdi üzem átállt a Peugeot és a Citroën típusaiba is szerelt benzinmotorok gyártására. Ráadásul az azóta már a Stellantis-csoporthoz tartozó márkák motorjainak élettartamát egyre több kétség övezi, az autók fiatal korához és alacsony futásteljesítményéhez képest rendkívül súlyos hibákra Magyarországon is akad példa.
A magyarországi használt autók piacán egyelőre tartja vezető pozícióját az Opel, ám az elmúlt négy év adatain már látszik, hogy a márka jelentősége ezen a területen is folyamatosan kopik, igaz, viszonylag lassú ütemben.
Az új autók piacára visszatérve az egyik legfontosabb európai tendencia a kínai gyártók előretörése, Spanyolországban például tavaly decemberben már az MG ZS modellje volt a legkelendőbb autótípus. Az MG Magyarországon is jól teljesített tavaly, a kínálatából ugyanis több mint ötször annyi modell fogyott, mint egy évvel korábban, így a Shanghai Automobile Industry Corporation által felélesztett márka a magyar újautó-piac huszadik legnagyobb szereplőjévé vált, olyan régóta ismert gyártókat beelőzve, mint a Seat, a Citroën és a Honda.
Idén a BYD megjelenésével folytatódhat a gyártók közötti erőviszonyok átalakulása, amit az elektromos autók vásárlását ösztönző kormányzati támogatás mellett az is sejtet, hogy több meghatározó magyar autókereskedő is felvette a kínai márkát a portfóliójába, ráadásul a gyártó szegedi üzemlétesítése is befolyásolhatja a piaci fogadtatását.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
