Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. december 23. 16:08 Közélet, Vállalat

Zsugorodó piacra fogad az Opel-gyár, ahol januárban sztrájk jöhet

A szentgotthárdi Opel-gyárban több mint 30 éves működése során soha nem volt még sztrájk. Most viszont még ez is benne van a pakliban, ugyanis a két helyi szakszervezet a sikertelen bértárgyalások után sztrájkbizottságot alakított.

A szeptember óta tartó, két évre vonatkozó bértárgyalásokon a 2022-re vonatkozó ajánlatot a szakszervezet elfogadta volna, ugyanakkor a 2023-as ajánlatot a dolgozói igények felmérése alapján visszautasították. Így kollektív munkaügyi vita kezdődött, ám ennek sikertelensége a sztrájkbizottság megalakulásához vezetett. Ez januárban tesz majd új ajánlatot a menedzsmentnek, de a szakszervezet a Nyugat.hu értesülése szerint nem zárja ki a munkabeszüntetés lehetőségét sem.

A magyar járműiparban az elmúlt években több alkalommal is voltak sztrájkok, de a nagy autógyárak közül az Audi-gyárban 2019 elején lezajlott munkabeszüntetés volt az utolsó, egyben az egyik legjelentősebb is az elmúlt három évtizedben. A szentgotthárdi és a győri gyár viszont valójában már akkoriban is eléggé eltérő helyzetben volt, és most is abban van.

Az egyik legfontosabb különbség, hogy 2018-hoz képest a következő két évben az Audi Hungária Zrt. árbevétele magasabb volt, miközben a foglalkoztattak létszáma nagyjából stagnált, az Opel-gyár árbevétele 2016 és 2020 között csaknem felére csökkent. 

Az autóipar elmúlt két éve a járvány miatt már egyébként is elég rázós volt, de ahogy erről Szabó John és Túry Gábor, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének munkatársai nemrég a G7 Podcastban is részletesebben beszéltek a saját kutatásuk alapján, mindez az autóipar elektromobilitásra való átállása miatt egyébként is nehezebb időszakkal esett egybe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar cégeknek és dolgozóiknak lesz a legkeményebb menet az autóipar átalakulásaMilyen hatása lesz Magyarországon az elektromos autók gyártására történő átállásnak? Az e heti G7 Podcastban egy ezzel foglalkozó nemzetközi kutatási projekt két magyar résztvevője mesélt erről.

Ahogy az alábbi ábrán is látszik, mindez a Magyarországon működő négy nagy autógyár foglalkoztatottsági adatait nem ugyanúgy érintette. 2020 elejéhez, tehát a járvány előtti időszakhoz képest az Audi üzem létszáma egyértelműen csökkent, az esztergomi Suzuki és a kecskeméti Mercedes viszont elég jelentősen bővült. A szentgotthárdi üzem elmúlt két évére leginkább a stagnálás jellemző.

A második ábrára lapozva viszont a 2017 óta tartó időszak adatait látva egyértelmű, hogy az autóipar átalakulása a szentgotthárdi gyárat érintette a legérzékenyebben.

A kilátások folyamatos változását jól szemléleti, hogy tavaly novemberben a kormánypárti Magyar Nemzet az Opel anyacégének belsőégésű motorok fejlesztését leállító döntéséről a nyugat-magyarországi üzem halálos ítéleteként számolt be. Pár hónappal később aztán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nagy bejelentést tett.

Eszerint az anyacég, a világ negyedik legnagyobb autóipari konglomerátumának számító Stellantis csoport arról döntött, hogy több tízmillió eurós beruházással 2023-tól a szentgotthárdi gyárban kezdődik meg a vállalat új, 1,6 literes benzinmotorjainak gyártása. A beruházás a vállalat hibrid stratégiájának része, a motorok tehát hibrid autókba készülnek majd. A bejelentés alapján az üzem gyártókapacitása a beruházásnak köszönhetően csaknem megduplázódik, 390 ezerről 590 ezerre nő. Ez a létszám jelentős bővítését is előrevetíti.

Ilyen szempontból a felek jóval kiszámíthatóbb középtávú kilátások mellett egyezkednek most a következő két év béreiről, mint amikor az Audinál kellett megegyezésre jutni két évvel ezelőtt. Az elmúlt évek trendjei alapján viszont az anyacég kilátásai kevésbé jók, mint a Volkswagennek, amelyhez az Audi is tartozik. Hosszabb távon ráadásul egyáltalán nem biztosít kiszámítható jövőt az üzem számára a beruházás: a nagy autógyártók ugyanis egymás után jelentik be a belső égésű modellek gyártásának teljes kivezetését.

A Ford azzal számol, hogy Európában 2030-ra már csak elektromos modelleknek lesz piaca, a Volkswagen portfóliójában addigra 70 százalékra nő a tervek szerint az e-autók aránya. A Mercedes tisztán elektromos portfolióval számol 2030-ra, “ahol azt a piac lehetővé teszi”. Markus Dussmann, az Audi vezérigazgatója januárban a plug-in hidridekre már mint kivezetésre ítélt modellekként hivatkozott, amelyekbe már nem érdemes beruházni.

Ezek alapján a szentgotthárdi gyár várhatóan zsugorodó piacra termel majd növekvő mennyiségben 2023-tól kezdve. Ez pedig olyan tényező, ami a tárgyalások kimenetelét is meghatározhatja.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagy érvágás a szentgotthárdi Opelnek a benzinmotorok kivezetése, de valójában már évek óta lejtmenetben van a gyárMióta a francia PSA 2017-ben átvette a szentgotthárdi üzemet, 40 százalékkal csökkent a dolgozók száma.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat autóipar járműipar motor Opel plug-in hybrid stellantis szakszervezet szentgotthárd sztrájk Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. május 16. 13:47 Adat, Közélet

Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen

Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.

Jandó Zoltán
2024. május 16. 10:27 Adat, Közélet

Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat

A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.

Bucsky Péter
2024. május 14. 05:48 Adat, Közélet

Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad

Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 16. 16:16 Adat, Vállalat

Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal

Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.

Torontáli Zoltán Stubnya Bence
2024. május 16. 05:35 Élet, Világ

Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton

Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.

Al-Hilal István
2024. május 15. 19:01 Pénz

Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is

A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.