Nagy érvágás a szentgotthárdi Opelnek a benzinmotorok kivezetése, de valójában már évek óta lejtmenetben van a gyár
Komoly veszteség lehet Magyarország egyik legnagyobb autóipari üzemének, a szentgotthárdi Opel-motorgyárnak, hogy nemrég az Opelek mellett Peugeot-kat és Citroëneket gyártó PSA-csoport vezérigazgatója, Carlos Tavares a Reuters Automotive Summit konferencián arról beszélt, hogy a kibocsátási szabályozások szigorítása miatt nem fordítanak több pénzt a belső égésű motorok fejlesztésére.
A magyar sajtóban a hírről eredetileg beszámoló Magyar Nemzet cikke úgy fogalmazott, hogy
ezzel lassú halálra ítélték a nyugat-magyarországi üzemet.
Az EURO7-es kibocsátási norma bevezetése miatt meghozott döntés azért rossz hír a szentgotthárdi gyárnak, mert ott kizárólag belsőégésű motorokat gyártanak.
Az üzemben az idén kezdték el annak a háromhengeres, 1,2 literes, turbófeltöltős benzines motornak a gyártását, amiből évi 350 ezer darabot tudnak előállítani. Ilyen – jelenleg Opel-, Peugeot- és Citroën-modellekbe épített – motorra ugyanakkor középtávon már nem lesz szüksége a cégcsoportnak, amely a Fiat Chryslerrel egyesülve hamarosan a világ negyedik legnagyobb autógyártó csoportját fogja létrehozni Stellantis néven.
Az Opel 2017-től működik a PSA-csoport részeként, és az új motorokat beharangozó 2018. márciusi közlemény arra is ígéretet tett, hogy az új projekttel megőrizhető a foglalkoztatottság szintje is. Az elmúlt években a nagy európai gyártók azonban alulbecsülték a hagyományos hajtásúakról az e-autókra való átállás tempóját, ahogy azt Carlos Tavares bejelentése is alátámasztja.
A szentgotthárdi gyár hivatalosan egyelőre nem kommunikált semmit arra vonatkozóan, hogy hogyan érinti őket az anyacég vezetőjének nyilatkozata, azonban a nyilvánosan hozzáférhető foglalkoztatottsági adatok alapján a gyárban valójában azóta tart az állomány fokozatos leépülése, hogy az Opelt megvásárolta a PSA-csoport. Az alábbi ábrán a magyarországi autó- és motorgyárak alkalmazottainak számát ábrázoltuk 2017 elejétől kezdve idén szeptemberig.
Az ábra alapján az látszik, hogy a Mercedes és az Audi gyáraiban az időszak egészét tekintve nőtt az alkalmazottak száma, az esztergomi Suzuki-gyárban nagyjából stagnált (elhanyagolható mértékben csökkent), a szentgotthárdi Opel-gyárban viszont nagyon jelentősen csökkent a létszám, idén szeptemberben a 2017. januári állomány nagyjából 60 százaléka dolgozott már csak az üzemben.
Ezeket az adatokat persze valamelyeset árnyalhatja a kölcsönzött munkaerő létszáma, de erről nincsenek hivatalos adatok, és a trendek enélkül is láthatóak.
A két cég egyesülésével kapcsolatos tavaly októberi közlemény szerint az egyesülés által létrejövő évi 4,1 milliárd dolláros költségcsökkentés nem üzemek bezárásából fog származni. Emellett a két csoport arra is ígéretet tett, hogy 2023 közepéig nem lesznek leépítések. Autóipari elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy az egyesülése után a cég újra fogja gondolni a működését, mert az egyesülés által sok párhuzamos kapacitás jön létre, és számos üzem eddig is a potenciális kapacitása alatt működött.
Az Opel idén januárban jelentette be, hogy a következő években összesen 4100 munkahelyet szüntet meg ruesselsheimi, eisenach-i és kaiserslauterni gyáraiban. Idén januárban az Opelnek globálisan 30 ezer alkalmazottja volt, ebből 16 ezer dolgozott Németországban.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
