Komoly veszteség lehet Magyarország egyik legnagyobb autóipari üzemének, a szentgotthárdi Opel-motorgyárnak, hogy nemrég az Opelek mellett Peugeot-kat és Citroëneket gyártó PSA-csoport vezérigazgatója, Carlos Tavares a Reuters Automotive Summit konferencián arról beszélt, hogy a kibocsátási szabályozások szigorítása miatt nem fordítanak több pénzt a belső égésű motorok fejlesztésére.
A magyar sajtóban a hírről eredetileg beszámoló Magyar Nemzet cikke úgy fogalmazott, hogy
ezzel lassú halálra ítélték a nyugat-magyarországi üzemet.
Az EURO7-es kibocsátási norma bevezetése miatt meghozott döntés azért rossz hír a szentgotthárdi gyárnak, mert ott kizárólag belsőégésű motorokat gyártanak.
Az üzemben az idén kezdték el annak a háromhengeres, 1,2 literes, turbófeltöltős benzines motornak a gyártását, amiből évi 350 ezer darabot tudnak előállítani. Ilyen – jelenleg Opel-, Peugeot- és Citroën-modellekbe épített – motorra ugyanakkor középtávon már nem lesz szüksége a cégcsoportnak, amely a Fiat Chryslerrel egyesülve hamarosan a világ negyedik legnagyobb autógyártó csoportját fogja létrehozni Stellantis néven.
Az Opel 2017-től működik a PSA-csoport részeként, és az új motorokat beharangozó 2018. márciusi közlemény arra is ígéretet tett, hogy az új projekttel megőrizhető a foglalkoztatottság szintje is. Az elmúlt években a nagy európai gyártók azonban alulbecsülték a hagyományos hajtásúakról az e-autókra való átállás tempóját, ahogy azt Carlos Tavares bejelentése is alátámasztja.
A szentgotthárdi gyár hivatalosan egyelőre nem kommunikált semmit arra vonatkozóan, hogy hogyan érinti őket az anyacég vezetőjének nyilatkozata, azonban a nyilvánosan hozzáférhető foglalkoztatottsági adatok alapján a gyárban valójában azóta tart az állomány fokozatos leépülése, hogy az Opelt megvásárolta a PSA-csoport. Az alábbi ábrán a magyarországi autó- és motorgyárak alkalmazottainak számát ábrázoltuk 2017 elejétől kezdve idén szeptemberig.
Az ábra alapján az látszik, hogy a Mercedes és az Audi gyáraiban az időszak egészét tekintve nőtt az alkalmazottak száma, az esztergomi Suzuki-gyárban nagyjából stagnált (elhanyagolható mértékben csökkent), a szentgotthárdi Opel-gyárban viszont nagyon jelentősen csökkent a létszám, idén szeptemberben a 2017. januári állomány nagyjából 60 százaléka dolgozott már csak az üzemben.
Ezeket az adatokat persze valamelyeset árnyalhatja a kölcsönzött munkaerő létszáma, de erről nincsenek hivatalos adatok, és a trendek enélkül is láthatóak.
A két cég egyesülésével kapcsolatos tavaly októberi közlemény szerint az egyesülés által létrejövő évi 4,1 milliárd dolláros költségcsökkentés nem üzemek bezárásából fog származni. Emellett a két csoport arra is ígéretet tett, hogy 2023 közepéig nem lesznek leépítések. Autóipari elemzők ugyanakkor arra számítanak, hogy az egyesülése után a cég újra fogja gondolni a működését, mert az egyesülés által sok párhuzamos kapacitás jön létre, és számos üzem eddig is a potenciális kapacitása alatt működött.
Az Opel idén januárban jelentette be, hogy a következő években összesen 4100 munkahelyet szüntet meg ruesselsheimi, eisenach-i és kaiserslauterni gyáraiban. Idén januárban az Opelnek globálisan 30 ezer alkalmazottja volt, ebből 16 ezer dolgozott Németországban.
