A szakszervezetek az autóipar elektromobilitásra való átállása kapcsán leginkább a továbbképzésekre fókuszálnak. Például úgy, hogy annak, aki automatizáció miatt elveszti a munkáját, képzéseket szerveznek, hogy el tudjon helyezkedni. Viszont ez leginkább csak egy szűk szegmensre korlátozódik. És ezért szerintünk az a gond, hogy pont a legsebezhetőbb rétegben, a kis- és középvállalatok körében nincs szakszervezetiség Magyarországon. Még ezeknek a cégeknek is nehéz lesz ebben a versenyben alkalmazkodni, de az alkalmazottaiknak semmiféle biztonságérzete nem lehet azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni a fejük felett az elkövetkezendő néhány évben – mondta Szabó John a G7 Podcast e heti adásában.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Az e heti G7 Podcastban egy olyan nemzetközi kutatási projektről volt szó, aminek a célja feltérképezni az elektromos autók gyártására történő átállás foglalkoztatásra gyakorolt következményeit Közép- és Kelet-Európában. A résztvevő kutatóintézetek azt vizsgálták, hogy különböző szereplők milyen hosszú távú foglalkoztatási trendeket látnak kibontakozni az elektromos járművekre történő átállás miatt, és milyen stratégiák mentén terveznek cselekedni a jövőben. A podcast vendégei a projektben részt vevő két kutató, Szabó John és Túry Gábor, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézetének munkatársai voltak. (A kutatási projektről ide kattintva lehet részletesebben tájékozódni.)
Túry Gábor szerint a magyar autóiparban az OEM-ekkel (Original Equipment Manufacturer, tehát a nagy autógyárak) és a beszállítókkal készített interjúk alapján az látszik, hogy az elektromobilitásra való átállás összecsúszott az iparág általános depressziójával. A termelés és a fogyasztás Európában alapvetően csökken vagy stagnál, ami viszont összefüggésben van a járvány okozta gazdasági felfordulással is.
Azt mondták, hogy az európai autóipar alapvetően lemaradt a versenytársakhoz képest az elektromobilitás tekintetében, akár az amerikai, akár a kínai versenytársakhoz képest. Ez a versenyhelyzet ebben a profitszegény környezetben jelentős megszorításokat eredményez. Itt ezért nagyon-nagyon észnél kell lenni ezeknek a nagyvállalatoknak, hogy talpon maradjanak, és biztosítani tudják az első helyüket
– mondta.
Az viszont az autóipar magyarországi jövője szempontjából is fontos, hogy az interjúk alapján egyértelműen látszik, hogy a nagy autógyárak érdekeltek a termelés fenntartásában. Egyrészt jelentős mennyiségű kormányzati támogatást kaptak, és emiatt van egyfajta kötelezettségük a foglalkoztatás fenntartására. Másfelől jelentős profitra tesznek szert azáltal, hogy a munkaerőköltség itt töredéke a nyugat-európainak.
Túry szerint az átállás az értéklánc alsóbb fokain álló – iparági szaknyelven úgynevezett tier 2-es vagy 3-as -, beszállítók számára jelenthet igazán nagy kihívásokat. Mivel jelenleg az autók szerkezetét még nem érinti az átalakulás, ezen a szinten az egyszerűbb termékeket, például műanyag alkatrészeket beszállító cégeknek még nincsenek problémáik. A robbanómotorhoz kapcsolódó alkatrészeket gyártó cégeknek viszont már kihívást jelent ez a helyzet. Ezen a szinten Magyarországon több a hazai tulajdonú kis és közepes méretű vállalat (kkv), de Túry azt is említette, hogy jelentős mennyiségű japán beszállító is van a térségben, amelyek a robbanómotoros technológiához, akár dízeltechnológiához szállítanak be alkatrészeket.
Az is jól látszik, hogy az elektromos autókhoz kevesebb alkatrész kell, és a termelés az automatizáció miatt is egyre kevésbé lesz munkaerő-intenzív. Ezzel együtt látszik az azzal kapcsolatos törekvés kormányzati oldalról, hogy befektetéseket kell idevonzani, és a termékportfóliót diverzifikálni kell. „Alapvetően az egész régióban jellemző az a hozzáállás, hogy ne csak autót gyártsunk, hanem kezdjünk el buszok és egyéb járművek gyártásába újra belevetni magunkat” – mondta Szabó John, aki szerint ezzel párhuzamosan a termelési volumen növelése is egy olyan stratégia, ami hozzájárulhat a foglalkoztatottság szintjének fenntartásához.
Szabó szerint emiatt lehet, hogy az alkalmazottak száma megmarad, csak a termelt alkatrészek vagy járművek száma növekszik.
A harmadik lába talán ennek a történetnek pedig az elektromobilitáshoz szükséges erőforrások, illetve a szektor azon komponenseinek a meghonosítása, amely felszívhatja a munkaerőt. Itt ugye az akkumulátorgyártásban van egy brutálisan erős nyomás, és szerintem egy erős kormányzati hátszele van a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak is
– mondta.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
„Mindenkinek ebből kéne tanulnia” – így segíthet itthon is a világ egyik legnagyobb tanulási platformja
Egyetemi vizsgára készülve, elitgimnáziumban, de tanodákban is tanulnak már itthon az amerikai nonprofit platform oktatási anyagaiból. A 28. óra adásának vendége Lovas Eszter, a Khan Academy hazai képviselője volt.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
