Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

A Bécsi Demográfiai Intézet és a rostocki Max Planck Intézet által életre hívott termékenységi adatbázis projekt (Human Fertility Database, HFD)) közel 40 ország termékenységi trendjeit pár kattintással grafikonokon ábrázoló oldalán az látható, hogy 2020 január és 2021 szeptember között Magyarországon a 2017 és 2019 közötti évek adott havi átlagánál szinte végig nagyobb volt az élveszületések relatív száma. Komolyabb beesés csak decemberben és januárban volt, a mintegy 9 hónappal korábbi első karanténintézkedések következményeként.

Átmeneti esés

A korábban a korlátozó intézkedések és a karantén kapcsán előszeretettel emlegetett baby boom az egész világon elmaradt, a születésszámok inkább visszaestek, mint egyébként általában a társadalmi krízishelyzetek, gazdasági válságok vagy helyben pusztító járványok idején azokon a területeken, ahol széles körben elérhetők a modern fogamzásgátlók, és a nők többsége dolgozik. Ugyanis

  • az anyagi helyzettel és egészséggel kapcsolatos aggodalmak,
  • a krízishelyzettel járó stressznövekedés,
  • a házasságkötések késleltetése,
  • a különélők találkozási lehetőségeinek csökkenése,
  • a jelenléti oktatás helyetti otthoni digitális iskola,
  • a nagyszülők kiesése a gyerekgondozásból

mind arra kényszerítenek párokat, hogy halasszák el a gyerekvállalást. Így ilyenkor általában beesik az úgynevezett teljes termékenységi arányszám is.*A teljes termékenyégi arányszám vagy ráta az egy szülőképes korú nőre jutó gyermekek számát jelöli. Ez tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet.

Ugyanakkor a gyermekvállalási kedv durva visszaesése is csak átmenetinek bizonyult sok országban. 2020 november-decembere és 2021 januárja alapján a társadalomkutatók korábban 3 és 8 százalék közötti visszaesést állapítottak meg az Európai Unió 15 országában az előző év azonos hónapjához képest. Magyarországon 2020 decemberében és 2021 januárjában 7,9 és 9,8 százalékkal esett vissza a születések száma az előző év azonos hónapjához képest.

Ez a drasztikus, de rövidtávú csökkenés megállt, és nem is volt elég ahhoz, hogy hosszabb távon átfordítsa a magyar gyermekvállalási kedv növekedésének trendjét.

Mínuszban a mutató

A grafikán ábrázolt fenti magyar adatsor egyedülálló a térségben. Csehországban, Ausztriában, Romániában, Ukrajnában és Szlovéniában gyakorlatilag a teljes tavalyi és idei periódusban mínuszban járt a mutató, vagyis szinte végig kevesebben születtek a koronavírus előtti évek havi átlagaihoz képest. Ráadásul idén, feltehetően a koronavírus további hatásainak elmélyülésével, újabb beesések láthatók, ellentétben a magyar görbével. 

Lengyelországban is negatívban jár a görbe – a magyar születésszám-görbe így a dánhoz és hollandhoz hasonlít leginkább, ezekben a társadalmakban idén többen születtek mint a koronavírus előtti évek adott időszakában.

A tágabban értelmezett régiót tekintve még nincsenek minden országra végleges adataink, ilyen például Horvátország, de nagyon valószínű, hogy Magyarország az egyetlen ország, ahol a vírus sújtotta időszakban a teljes termékenységi arányszám nőtt 2020-ban, 1,49-ről 1,56-ra

– erősítette meg feltételezésünket a HFD egyik vezetője, Tomas Sobotka.

Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy nem minden országban következett be csökkenés, Csehországban a teljes termékenységi mutató 1,71-es értéken stagnált 2020-ban

– tette hozzá.

Az eddig begyűjtött adatok arra engednek következtetni, hogy még 2021 első felében is emelkedhetett a teljes termékenységi arányszám Magyarországon. Szintén a projektben dolgozó kutató, Krystof Zeman becslése szerint ugyan Magyarországon a születések abszolút száma csak nagyon kis mértékben emelkedett idén – +0,7% január-június, +0,2% január-szeptember között, a 2020-as szökőévhez viszonyítva –, de

a teljes termékenységi arányszám várhatóan nagyobb mértékben emelkedik, körülbelül 1,60-1,62-es értékre.

Ugyanakkor a teljes termékenységi mutató idén emelkedésnek indult a térségben Ausztriában és Csehországban is.

Mélypontról középmezőnybe

A magyar termékenységi ráta 2011-ben volt történelmi mélyponton, azóta vagy stagnál vagy emelkedik, összhangban a kormány kiemelt demográfiai céljaival, és az ezeknek alárendelt, gyermekvállalást segítő, elsősorban különböző pénzügyi ösztönző intézkedéseivel. A 2021-re becsült, egyébként az európai középmezőnyhöz tartozó, valamivel 1,6 fölötti termékenységi arányszám legutóbb 1994-ben fordult elő Magyarországon.

Ugyanakkor az Orbán-kormányok által meghirdetett cél, hogy a népesség szinten tartásához szükséges, utoljára a 70-es években produkált 2,1-es mutatót 2030-ig elérjük, így is kissé utópisztikusnak tűnik. Kapitány Balázs demográfus szerint ilyen időtávban legalábbis maximum az 1,8-as érték reális, de az csak egy nagyon sikeres, és évtizedekig következetesen alkalmazott népesedéspolitikával érhető el.

Egyébként a termékenységi ráta növekedése Magyarországon alig-alig jelent több újszülöttet, ugyanis a magasabb mutató mögött kevesebb szülőképes korú nő van. Tehát leegyszerűsítve: valamivel kevesebb nő szül összességében kicsivel több gyereket.

Többlethalálozás és elveszett évek

A koronavírus azonban nemcsak a termékenységi mutatókra, hanem a halálozási adatokra is hatással van. A rövidtávú halálozási trendeket a már említett rostocki műhely – ezúttal a kaliforniai Berkeley Egyetem demográfiai részlegével közös, Human Mortality Database nevű projektben – vezeti egy hasonló, pár kattintással lekérhető grafikonos rendszerben. 

Az alábbi görbék a 2020-as év heteinek halálozási rátáit rajzolják ki. A kék görbe mutatja a 2017 -2019-es évek adott időszakainak átlagos halálozási rátáit, a narancssárga részek a 2021-es többlethalálozások, a világoskék mezők pedig a halálozás csökkenését mutatják az adott időszakban. Magyarország ebben a mezőnyben már nem mutat pozitív példát, sőt.



A kutatók a két adatsor együttes hatását, vagyis a koronavírus-járvány éveiben történt népességszám-alakulást a friss adatok alapján még nem számolták ki.

A pandémia várható élettartamra gyakorolt hatásáról viszont éppen a Human Mortality Database-projekt adatsorai alapján novemberben közöltek tanulmányt egy rangos folyóiratban: a vizsgált 35 országból majdnem mindenhol csökkent a születéskor várható élettartam, de a legtöbbet Oroszországban, az Egyesült Államokban, Bulgáriában, Litvániában és Lengyelországban.

Magyarország a középmezőnyben van, 1 év körüli csökkenéssel.

A kutatócsoport statisztikai módszerekkel számolta ki a várható élettartam visszaeséséből következő “elveszett évek” számát 2020-ra: ezek szerint 31 országban összesen 28 millió életév veszett el. A koronavírussal összekötött elveszett évek száma ötször nagyobb, mint a 2015-ös influenzajárványnál mért – írja a tanulmány. Az országonkénti ezer főre vetített elveszett évek számának listájában Magyarország a nyolcadik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legmeglepőbb dolgot tette a magyar gyermekvállalási kedvvel a járvány: semmitA tavaly decemberig növekvő születésszám a járvány hatására hullámzásba ment át, így idén eddig közel a tavalyi szinten maradt. Nemzetközi összevetésben ez jónak számít.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet demográfia élveszületés koronavírus születéskor várható élettartam Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 21. 17:57 Adat, Pénz

Maradt a kamatstop, hátha emelni lehet a bolgár alá csúszó lakossági költéseken

Ha kisebb a hitelek törlesztője, az emberek talán elköltik a zsebükben maradó pénzt - ezt reméli a kormány.

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Hajdu Miklós
2024. június 19. 13:51 Adat

Háromszázezer dolgozó hiányozhat addigra, ameddig a kormány szerint plusz 500 ezernek kéne munkába állnia

Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. június 24. 05:03 Közélet

Annyi pénz ömlött a magyar fociba, hogy Ausztrián kívül mindenkit lehagytunk a régióban

Pénzügyileg olyan ütemben fejlődik 2010 óta a magyar labdarúgó élvonal, amit a régióban még csak megközelíteni sem tud egyetlen más liga sem.

Ercse Kriszta
2024. június 23. 06:35 Élet, Közélet

Az oktatási rendszer alapvető hibáit mutatja, hogy ilyen sokan megbuknak elsőben

Logisztikai és nem szakmai alapon kényszerül sok gyerek túl korán az általános iskolába, ahol nem kapja meg a számára szükséges támogatást.

Elek Péter
2024. június 22. 06:45 Közélet, Pénz

Csodára vár a kormány, hogy szavazatvesztés nélkül rendbe tudja tenni a költségvetést

Június 9-e után olyan belpolitikai képlet állt elő, amelyben lehetetlennek tűnik népszerűségvesztés nélkül korrigálni, márpedig azt muszáj lesz.