Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. augusztus 11. 06:36 Adat

A legmeglepőbb dolgot tette a magyar gyermekvállalási kedvvel a járvány: semmit

Miután tavaly év elején világszerte erős korlátozásokat kellett elrendelni a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, sokan jósolták, hogy a karantén, a kényszerű összezártság kiugró születésszámot eredményez majd kilenc hónap múlva. Az intuíción túl azonban ennek a spekulációnak nemigen volt alapja, és rövidtávon – legalábbis azokban a fejlett országokban, ahol könnyen elérhetők a fogamzásgátlási lehetőségek – pontosan az történt, amit korábbi járványok idején tapasztaltak a kutatások szerint: kilenc hónapos időtávon csökkent a születések száma.

Jól látszódott ez a magyar születési adatokon is. A tavalyi első 11 hónap mindegyikében több gyermek született, mint egy évvel korábban, decemberben viszont közel 8 százalékkal kevesebb – tükrözve azt, hogy a járvány idehaza márciusban robbant be. Az ezzel járó bizonytalanság már önmagában visszafoghatta a gyermekvállalási kedvet, de jó páran ekkor már el is vesztették a munkájukat, és az sem volt biztató, hogy lényegében a sürgősségi esetekre korlátozták az egészségügy működését.

A kedvezőtlen tendencia idén januárra is áthúzódott, ám amilyen gyorsan jött, látszólag olyan gyorsan véget is ért: februárban és márciusban már többen születtek, mint egy évvel korábban. A hónapokat visszapörgetve láthatjuk, hogy a fogantatás szempontjából ezek már a májusi és júniusi hónapok, amely már az első hullám (csak akkor még nem így hívtuk) utáni fellélegzés és nyitás időszaka volt. A járvány által okozott gazdasági károk ugyan nem múltak el egyik pillanatról a másikra (a tavalyi második negyedév a magyar gazdaságtörténet egyik legrosszabbja volt), de úgy tűnt, hogy a legtöbben hamar visszatérhetnek a korábbi életükhöz.

A nyár további része is derűsen telt, a születési számok görbéje azonban ismét vett egy kanyart, és olyan pályára állt, amely a 2020-asnál valamivel kisebb, a 2019-esnél viszont magasabb születésszámot rajzolt ki. Így aztán az idei első félévben ezen a téren

olyasmi történt, amit talán a legkevésbé lehetett várni a járvány kitörésekor: majdnem ugyanannyi gyermek született az idei első félévben, mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint az idei első hat hónapban 44 069 gyermek jött világra Magyarországon, ami csak 0,6 százalékkal (280 újszülöttel) kevesebb, mint 2020 első felében. Szintén kicsi a különbség a teljes termékenységi arányszámban (amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú, 15 és 49 év közötti nőre*Pontosabban azt mutatja meg, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeket hozna a világra abban az esetben, ha folyamatosan az adott időszakra jellemző termékenységi arányszám érvényesülne. Ennek a mutatónak az az előnye, hogy nem befolyásolja a szülőképes korban lévő nők száma, amely viszont az újszülöttek számára erős hatással van.): 1,51, illetve 1,50 2020, illetve 2021 első félévének adata.

Ennek az első pillanatra meglepő fejleménynek több dolog is lehet a hátterében:

  • A korábbi járványok tapasztalatai szerint a már említett nagyon rövid távú visszaesés után a születésszámok emelkedésnek indultak, hogy aztán nagyjából visszatérjenek a járvány előtti szintre – elképzelhető, hogy ez fél éven belül le is zajlott.
  • A születésszám alapvetően emelkedő pályán haladt – valószínűleg az új családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően –, amelyet megtört a járvány, de csak ideiglenesen, és visszaáll a korábbi növekvő tendencia.
  • Ugyanilyen előzmények után már csak egy valamivel alacsonyabb pálya tud megvalósulni – például az átélt egzisztenciális bizonytalanság hatására -, és az utolsó hónapok adatai már ezt mutatják.

A megfejtésre igazán azonban csak akkor lenne esély, ha tényleg vége lett volna a járványnak tavaly nyár elején, de mint tudjuk, sajnos nagyon nem ez történt. A második és harmadik hullám sokkal nagyobb pusztítást végzett az országban, ha gazdaságilag nem is, emberéletben és átélt szenvedésben mindenképp. Ez alapján nagyon nehéz lenne megmondani, milyen születésszámokat látunk majd a következő hónapokban – egy ismételt jelentősebb visszaesés ugyanúgy benne lehet a pakliban, mint a mérsékeltebb változás, hiszen minden szörnyűsége ellenére legalábbis már nem a teljes ismeretlenségből csapott le ősszel és télen a második és harmadik hullám.

A jövőt nyilván nem ismerjük, de Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a jelenleg elérhető nemzetközi adatokhoz képest a nálunk megfigyelhető visszaállás, illetve a 2019-es szinthez viszonyított növekedés viszonylag kedvezőnek számít.

A kormány mindenesetre töretlenül hisz a családtámogatások sikerében, Orbán Viktor az év elején azt mondta, hogy a kormányzása alatt kialakított családtámogatási rendszer nélkül 115 ezerrel kevesebb gyermek született volna. Ő ugyan nem fejtette ki, hogyan jött ez ki, de a kormányközeli Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökének nyilatkozata szerint akkor történt volna meg ez, ha az évtized során végig a 2010-es termékenységi arányszám marad meg.

Egy másik, az uniós felzárkózást mutató adatsor kapcsán Orbán Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára a G7-nek hangsúlyozta, hogy „a világ nem 2010-ben kezdődött”, itt azonban ez egy a kormány számára kedvező kezdőpont, mert az akkorinál csak a következő évben, 2011-ben volt alacsonyabb ez a mutató. Egy nagyon mély válság után a gyermekvállalási kedv mindig javulni szokott, az pedig nehezen meghatározható, hogy ebből mennyi tulajdonítható az újonnan bevezetett családtámogatásoknak.

De most amúgy is érdekesebb a jövő, hiszen a miniszterelnök 2030-ra a 2,1-es termékenységi arányszám elérését tűzte ki célul, amely a népesség szinten maradásához elegendő (semleges vándorlási egyenleg mellett). Ez jókora feladat, hiszen már az sikernek számít, hogy – a decemberi visszaesés ellenére – tavaly 1,56 lett ez a mutató, hiszen ennél magasabban utoljára 1995-ben állt. Ám a 2,1-hez még sokkal régebbre kell visszamenni, ilyen szinten utoljára 1977-ben volt az arányszám.

Az eddigi adatok mellett az mindenesetre biztató, hogy a koronavírus-járvány nyomán minden bizonnyal nem alakul ki olyan elhúzódó gazdasági-társadalmi válság, mint a rendszerváltás és 2008 után, így bízhatunk abban, hogy a pandémia nem lesz tartós és jelentős negatív hatással a gyermekvállalási kedvre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBúcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezeléstA rendszerváltás és a 2008-as válság után is durván visszaesett a gyermekvállalási kedv, ami figyelmeztető jel a mostani helyzetben.

Adat demográfia élveszületés járvány koronavírus születések termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2021. október 20. 15:54 Adat

Márki-Zay ott szerepelt jobban, ahol magasabb fokú az iskolázottság és a gazdasági aktivitás

Az előválasztás győztese a társadalmi-gazdasági szempontból kedvezőbb helyzetben lévő megyékben, a fővárosban pedig a kormánypártibb körzetekben szerepelt jól.

Jandó Zoltán
2021. október 20. 12:55 Adat

Intő romániai helyzet: csak a halál árnyékában szűnik meg az oltásellenesség

Nyáron még nem tudtak mit kezdeni a lejáró vakcinákkal, most, hogy katasztrofális a helyzet, hirtelen a hétszeresére ugrott a beadott oltások száma.

Mészáros R. Tamás
2021. október 19. 15:57 Adat, Vállalat

Kevesebb dolgozó többet termel, egy sor ágazatot leszálkásított a járvány Magyarországon

Átnéztük 113 olyan ágazat vállalati eredményeit, ahol a járvány a nemzetközi tapasztalatok alapján súlyos hatásokkal járt. A foglalkoztatás a 90 százalékukban csökkent, de a bevétel sok területen nőtt.

Fontos

Pálos Máté
2021. október 21. 11:47 Világ

Közel állunk ahhoz, hogy az űrből azt is észrevegyük, ha egy tehén elböfögi magát

A műholdas károsanyag-kibocsátás megfigyelés lehetőségeket ad a nagyhatalmaknak arra is, hogy egymásra vagy kisebb országokra mutogassanak, ha a bolygó tönkretétele kerül szóba.

Stubnya Bence Pálos Máté
2021. október 20. 06:09 Közélet

„A szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer” – felemészti a tanárokat az elértéktelenedő fizetés

A kormány kizárta a tanárokat a magyar gazdaság és bérek fejlődéséből, jövőre emelés nélkül a magyar közoktatásban dolgozók közel ötöde kereshet a szakmunkás minimálbérnek megfelelő összeget. 

Jandó Zoltán
2021. október 19. 06:00 Vállalat

Megvan az első komoly jele, hogy csődök jöhetnek a magyar árampiacon

Az egyik energiakereskedő csak egy jogi kiskapunak köszönhetően kerülte el az összeomlást, a hatóság vizsgálódik, a piacon csődöktől tartanak.