Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. augusztus 11. 06:36 Adat

A legmeglepőbb dolgot tette a magyar gyermekvállalási kedvvel a járvány: semmit

Miután tavaly év elején világszerte erős korlátozásokat kellett elrendelni a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, sokan jósolták, hogy a karantén, a kényszerű összezártság kiugró születésszámot eredményez majd kilenc hónap múlva. Az intuíción túl azonban ennek a spekulációnak nemigen volt alapja, és rövidtávon – legalábbis azokban a fejlett országokban, ahol könnyen elérhetők a fogamzásgátlási lehetőségek – pontosan az történt, amit korábbi járványok idején tapasztaltak a kutatások szerint: kilenc hónapos időtávon csökkent a születések száma.

Jól látszódott ez a magyar születési adatokon is. A tavalyi első 11 hónap mindegyikében több gyermek született, mint egy évvel korábban, decemberben viszont közel 8 százalékkal kevesebb – tükrözve azt, hogy a járvány idehaza márciusban robbant be. Az ezzel járó bizonytalanság már önmagában visszafoghatta a gyermekvállalási kedvet, de jó páran ekkor már el is vesztették a munkájukat, és az sem volt biztató, hogy lényegében a sürgősségi esetekre korlátozták az egészségügy működését.

A kedvezőtlen tendencia idén januárra is áthúzódott, ám amilyen gyorsan jött, látszólag olyan gyorsan véget is ért: februárban és márciusban már többen születtek, mint egy évvel korábban. A hónapokat visszapörgetve láthatjuk, hogy a fogantatás szempontjából ezek már a májusi és júniusi hónapok, amely már az első hullám (csak akkor még nem így hívtuk) utáni fellélegzés és nyitás időszaka volt. A járvány által okozott gazdasági károk ugyan nem múltak el egyik pillanatról a másikra (a tavalyi második negyedév a magyar gazdaságtörténet egyik legrosszabbja volt), de úgy tűnt, hogy a legtöbben hamar visszatérhetnek a korábbi életükhöz.

A nyár további része is derűsen telt, a születési számok görbéje azonban ismét vett egy kanyart, és olyan pályára állt, amely a 2020-asnál valamivel kisebb, a 2019-esnél viszont magasabb születésszámot rajzolt ki. Így aztán az idei első félévben ezen a téren

olyasmi történt, amit talán a legkevésbé lehetett várni a járvány kitörésekor: majdnem ugyanannyi gyermek született az idei első félévben, mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint az idei első hat hónapban 44 069 gyermek jött világra Magyarországon, ami csak 0,6 százalékkal (280 újszülöttel) kevesebb, mint 2020 első felében. Szintén kicsi a különbség a teljes termékenységi arányszámban (amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú, 15 és 49 év közötti nőre*Pontosabban azt mutatja meg, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeket hozna a világra abban az esetben, ha folyamatosan az adott időszakra jellemző termékenységi arányszám érvényesülne. Ennek a mutatónak az az előnye, hogy nem befolyásolja a szülőképes korban lévő nők száma, amely viszont az újszülöttek számára erős hatással van.): 1,51, illetve 1,50 2020, illetve 2021 első félévének adata.

Ennek az első pillanatra meglepő fejleménynek több dolog is lehet a hátterében:

  • A korábbi járványok tapasztalatai szerint a már említett nagyon rövid távú visszaesés után a születésszámok emelkedésnek indultak, hogy aztán nagyjából visszatérjenek a járvány előtti szintre – elképzelhető, hogy ez fél éven belül le is zajlott.
  • A születésszám alapvetően emelkedő pályán haladt – valószínűleg az új családtámogatási intézkedéseknek köszönhetően –, amelyet megtört a járvány, de csak ideiglenesen, és visszaáll a korábbi növekvő tendencia.
  • Ugyanilyen előzmények után már csak egy valamivel alacsonyabb pálya tud megvalósulni – például az átélt egzisztenciális bizonytalanság hatására -, és az utolsó hónapok adatai már ezt mutatják.

A megfejtésre igazán azonban csak akkor lenne esély, ha tényleg vége lett volna a járványnak tavaly nyár elején, de mint tudjuk, sajnos nagyon nem ez történt. A második és harmadik hullám sokkal nagyobb pusztítást végzett az országban, ha gazdaságilag nem is, emberéletben és átélt szenvedésben mindenképp. Ez alapján nagyon nehéz lenne megmondani, milyen születésszámokat látunk majd a következő hónapokban – egy ismételt jelentősebb visszaesés ugyanúgy benne lehet a pakliban, mint a mérsékeltebb változás, hiszen minden szörnyűsége ellenére legalábbis már nem a teljes ismeretlenségből csapott le ősszel és télen a második és harmadik hullám.

A jövőt nyilván nem ismerjük, de Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a jelenleg elérhető nemzetközi adatokhoz képest a nálunk megfigyelhető visszaállás, illetve a 2019-es szinthez viszonyított növekedés viszonylag kedvezőnek számít.

A kormány mindenesetre töretlenül hisz a családtámogatások sikerében, Orbán Viktor az év elején azt mondta, hogy a kormányzása alatt kialakított családtámogatási rendszer nélkül 115 ezerrel kevesebb gyermek született volna. Ő ugyan nem fejtette ki, hogyan jött ez ki, de a kormányközeli Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökének nyilatkozata szerint akkor történt volna meg ez, ha az évtized során végig a 2010-es termékenységi arányszám marad meg.

Egy másik, az uniós felzárkózást mutató adatsor kapcsán Orbán Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára a G7-nek hangsúlyozta, hogy „a világ nem 2010-ben kezdődött”, itt azonban ez egy a kormány számára kedvező kezdőpont, mert az akkorinál csak a következő évben, 2011-ben volt alacsonyabb ez a mutató. Egy nagyon mély válság után a gyermekvállalási kedv mindig javulni szokott, az pedig nehezen meghatározható, hogy ebből mennyi tulajdonítható az újonnan bevezetett családtámogatásoknak.

De most amúgy is érdekesebb a jövő, hiszen a miniszterelnök 2030-ra a 2,1-es termékenységi arányszám elérését tűzte ki célul, amely a népesség szinten maradásához elegendő (semleges vándorlási egyenleg mellett). Ez jókora feladat, hiszen már az sikernek számít, hogy – a decemberi visszaesés ellenére – tavaly 1,56 lett ez a mutató, hiszen ennél magasabban utoljára 1995-ben állt. Ám a 2,1-hez még sokkal régebbre kell visszamenni, ilyen szinten utoljára 1977-ben volt az arányszám.

Az eddigi adatok mellett az mindenesetre biztató, hogy a koronavírus-járvány nyomán minden bizonnyal nem alakul ki olyan elhúzódó gazdasági-társadalmi válság, mint a rendszerváltás és 2008 után, így bízhatunk abban, hogy a pandémia nem lesz tartós és jelentős negatív hatással a gyermekvállalási kedvre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBúcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezeléstA rendszerváltás és a 2008-as válság után is durván visszaesett a gyermekvállalási kedv, ami figyelmeztető jel a mostani helyzetben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat demográfia élveszületés járvány koronavírus születések termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2025. július 14. 06:03 Adat, Vállalat

Tizenhétszeresükre nőttek a bérek a labdarúgó NB I-ben 2010 óta, legalábbis papíron

Az ugrás nagy részét a színlelt szerződések megszüntetése hozta, de azért a későbbi emelkedés is lehagyja a legtöbb ágazat fizetésemelésének mértékét.

Vámosi Ágoston
2025. július 9. 14:48 Adat

Ötször gyorsabbnak érzékeljük az inflációt a valósnál, és ez elég sok problémát okoz

Nehéz dolga van a gazdaságpolitikának, ha ekkora a különbség, de a tartósan stabil forintárfolyam például segíthet csökkenteni az eltérést.

Stubnya Bence
2025. július 9. 06:04 Adat, Közélet

Kilenc hónapja az élre várták a magyar gazdaságot, miért néz ki most mégis az utolsó hely?

Tavaly még nemcsak a kormány, hanem az elemzők többsége is 3 százalék körüli növekedést várt idénre. Aztán jött a Trump-tornádó, és beindult a negatív spirál.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. július 14. 14:41 Közélet, Világ

Recesszióba taszíthatja Magyarországot, ha életbe lép Trump 30 százalékos vámja

Bár a legtöbben a tárgyalási stratégia részének tartják a fenyegetést, a már érvénybe lépett vámok is erősen visszavetették a hazai gazdaságot.

Hajdu Miklós
2025. július 14. 11:00 Közélet

Rég átadták, mégis tovább drágul az M6-os eddig is nagyon költséges utolsó szakasza

Hiába készült már el az autópálya több mint egy éve, és akad forrás az eredeti megállapodás keretein belül, még jó pár milliárdot költhet rá az állam.

Miklós László
2025. július 13. 06:01 Közélet, Vállalat

Nem a szankciók, hanem a költségvetés helyzete miatt drágulhat a gáz és az áram

Olcsó orosz energia csak a kormány szerint létezik, és az ellátást sem veszélyezteti a leválási terv. A költségvetésnek viszont hatalmas teher a gázártámogatás.