2020 második negyedéve biztosan sötét betűkkel kerül fel a magyar gazdaságtörténet lapjaira, hiszen a koronavírus-járvány miatt valószínűleg a második világháború óta nem látott léptékben, és a régió országai között kirívó módon esett vissza a magyar gazdasági teljesítménye: éves összevetésben 13,6 százalékkal, az első negyedévhez képest pedig 14,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Ez nagyságrenddel nagyobb változás a mostani rendszerben 1996 óta követett szokásos ingadozásokhoz képest, ráadásul a negatív irányba.
Most már azt is tudjuk, hogy miért, a KSH ugyanis közzétette a részletes számokat. Összesen 928 milliárd forinttal csökkent a magyar gazdaságban keletkező hozzáadott érték egy negyedév alatt. A következő ábra azt mutatja, hogy melyik gazdasági ágazat, illetve a GDP felhasználásának melyik oldala milyen mértékben húzta vissza a gazdaságot az egy évvel korábbihoz képest.
Mint látható, az ágazatok között egymagában a feldolgozóipar hozta a legnagyobb mínuszt (negatív 4,2 százalék), de a szolgáltatások összeadva már nagyobb, 6,8 százalékos szeletet radíroztak le a magyar gazdaság teljesítményéből. Negyedéves alapon a művészet-szórakozás és a szállítás-raktározás esett vissza a leginkább, mindkettő teljesítményének több mint negyedét vesztette el. Az egyetlen ágazat, ami nőni tudott, a pénzügyi szektor volt, bár ennek plusz 0,1 százalékos hozzájárulása a GDP egészéhez nem túl jelentős. A szektorra nem osztható termékadók és -támogatások is jelentősen, 1,8 százalékkal csökkentették a gazdasági kibocsátást.
A másik oldalon az is látszik, hogy az állam nem tett igazán sokat, hogy ezt megállítsa: miközben a közösségi fogyasztás (végső soron az állam költései) 0,6 százalékkal emelték a teljesítményt, addig a természetbeni juttatások (azaz az állam által az állampolgároknak juttatott szolgáltatások és támogatások) 1,1 százalékkal csökkentették a GDP-t. Negyedéves alapon ez 5,8 százalékos növekedéssel, illetve 11,1 százalékos visszaeséssel ér fel. Összességében tehát nem nyújtott nagy segítséget az állam a gazdaságnak.
Eközben a háztartások fogyasztása 3,9 százalékot, a beruházások súlyos visszaesése 4,1 százalékot, a külkereskedelmi egyenleg romlása pedig 7,7 százalékot vett el a GDP-ből. Az eladatlan készletek, ahogyan az várható volt, halmozódtak a negyedévben, ezúttal 2,7 százalékkal enyhítették a visszaesést.
