Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. április 9. 06:53 Adat

Búcsút mondhatunk az épp induló baby boomnak, ha elszúrjuk a válságkezelést

Ha nem a koronavírus-járvány kihívásaival kellett volna foglalkozniuk, örömmel nézegethették volna a kormányzati illetékesek a KSH március 24-én megjelent januári népmozgalmi statisztikáját, különösen a születések számát. Az év első hónapjában 8067 gyermek született, 694-el, 9,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennél is sokatmondóbb, hogy utoljára 2009-ben született ennél több gyermek januárban, amikor még jóval magasabb volt a szülőképes korban lévő nők száma, mint most.

Ebből fakadóan a teljes termékenységi arányszám (amely azt mutatja meg, hogy hány gyermek jut egy szülőképes korú, 15 és 49 év közötti nőre) 1,6-ra emelkedett az előző év azonos időszakára számított 1,44-hez képest. Egyetlen hónapból természetesen nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de azért az előbbi szám több szempontból is figyelemre méltó. Teljes éveket nézve ez az érték 2016-tól kezdve folyamatosan 1,49 volt, miközben a lakosság természetes fogyásának megállításához 2,1-es szintre lenne szükség. Orbán Viktor pontosan ezt a célt tűzte ki 2030-ra.

A másik szempont, ami miatt érdekes a januári adat, hogy már decemberben is jól láthatóan (5,8 százalékkal, 589-cel) nőtt az újszülöttek száma az egy évvel korábbi szinthez képest. Márpedig ha valakiknél a tavalyi első negyedévben bejelentett demográfiai intézkedések (babaváró hitel, nagycsaládosok autóvásárlásának támogatása) hatására jött meg a gyermekvállalási kedv, annak „eredménye” legkorábban decemberben jöhetett világra. Ez folytatódhatott januárban, bár természetesen azért óvatosan kell bánni azzal a feltételezéssel, hogy lehet-e ennyire azonnali hatása ezeknek az intézkedéseknek.

 

A kiinduló okoktól függetlenül a talán alakulóban lévő trend örvendetes, de most hirtelen nagyon komolyan megkérdőjeleződött a folytatás. Természetesen nem rövid távon, hiszen a már úton lévő babák meg fognak születni.*Tavaly februárhoz képest egyébként viszonylag könnyű lehetett javítani, mert az utóbbi öt év során akkor volt a legalacsonyabb a havi születésszám. Az idén februári adatot április 24-én teszi közzé a KSH.

Ami a kilenc hónapos, illetve annál hosszabb időtávot illeti, jósolni már csak azért is nehéz, mert az emberi viszonyokat illetően nem nagyon találni a mostani körülményeket idéző múltbeli időszakot idehaza. Nincs háború vagy forradalom, tömegek mégis csak kis időre hagyják/hagyhatják el otthonukat, a koronavírusos betegeken túl pedig lényegében a sürgősségi esetekre korlátozták az egészségügy működését.

A mostani helyzet hatásainak megítéléséhez olyan más járványok tapasztalatait lehet felhasználni, mint a lényegében az egész világot érintő spanyolnátha (1918), a SARS Hongkongban (2002), a zika Brazíliában (2015) és az ebola Nyugat-Afrikában (2016). Egy amerikai kutató összegzése szerint rövid (9 hónapos) távon mindegyik kitörése kedvezőtlenül befolyásolta a születések számát, amely ezt követően viszont emelkedésnek indult, hogy aztán nagyjából visszatérjen a járvány előtti szintre.

Forrás: ifstudies.org

A házastársak, párok kényszerű összezártságáról egyébként sokan gondolják, hogy a születések számának megugrásához vezet, de ezzel kapcsolatban nincsenek túl erős bizonyítékok. Egy amerikai kutatás  szerint a viszonylag gyenge hurrikánok után kilenc hónappal valóban kimutathatóan több gyermek születik, a nagy pusztítást okozók hatása viszont pont fordított.

Azzal kapcsolatban viszont idehaza is széles körű tapasztalatokkal rendelkezünk, hogy egy gazdasági válság milyen hatással van a gyermekvállalási kedvre.

Persze azt még nem tudjuk, hogy a most már elkerülhetetlennek tűnő átmeneti, legalább egy-két negyedéves gazdasági visszaesésből lesz-e durva válság, de ennek esélye nem elhanyagolható. A kormány is százezres nagyságrendű munkanélküliséggel számol – sokan mások pedig érdemi jövedelemkiesést szenvednek el, mert nem túlórázhatnak, vagy csak állásidőre kapnak bér -, ami már olyan tömeg, hogy a családalapítási vagy -bővítési tervek felülvizsgálatán keresztül nyomot hagyhat a demográfián.

Sok más mellett ebből a szempontból is fontos lenne elkerülni egy olyan megrázkódtatást, mint a rendszerváltás és a 2008-as válság, amelyek jól látható nyomot hagytak a hazai termékenységi rátán. (Azzal együtt, hogy a rendszerváltás után azért más tényezők is hatottak ezen a téren, például a korábbiakhoz képest sokkal többen szereztek felsőfokú végzettséget, és későbbre tolódott az első gyermek születése, ami sokszor azzal is járt, hogy nem született végül annyi gyerek, mint amennyit szerettek volna.)

 

Látszik tehát, hogy az egyik legtöbbet hangoztatott kormányzati cél szempontjából nagyon nem mindegy, miként kezeli a válságot a kormány (nyilván a járvány és a nemzetközi gazdasági folyamatok adta kereteken belül).

„2010-ben a családtámogatások 76 százaléka alanyi jogon járt és csak 24 százaléka volt munkához kötve, míg most – két és félszer akkora összegből – a munkaalapú támogatások vannak túlsúlyban, ami 3,6 százalékos munkanélküliség mellett indokolt, és a magyar emberek támogatását élvezi”

mondta Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár tavaly nyáron. Ebből az idézetből egyrészt világosan látszik az eddig büszkén hirdetett kormányzati irányvonal, másrészt – a munkanélküliség elkerülhetetlen megugrása miatt – az is, hogy a mostani helyzetben ezt legalább átmenetileg érdemes lehet felülvizsgálni. Önmagában elég nagy csapás, ha egyik vagy mindkét szülő elveszíti a munkáját – miközben az azonnali elhelyezkedés reménye elég halovány -, nem kellene még őket azzal büntetni, hogy elesnek a családtámogatás jelentős részétől. Nem véletlenül javasoljákpáran a kormánynak, hogy emelje fel akár a duplájára a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot.

Tegnap azonban Novák Katalin egyértelművé tette, hogy nem változik az irányvonal – „továbbra is a munkát szorgalmazzák a segély helyett” -, nem jelentett be új válságkezelő intézkedést.

Az biztos, hogy a 2,1-es termékenységi arányszám elérése 2030-ra a jelenlegi szintről is világra szóló eredmény lenne, de ha külső körülmények és/vagy belső válságkezelési hibák miatt a korábbi krízisekhez hasonlóan visszaesne ez a mutató, akkor ez a cél végképp teljesen elérhetetlenné válik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA családok támogatása a gazdaság támogatása isNem elég megmenteni a vállalatokat. A mostani válságban a kormány nem fogja megúszni, hogy sokkal több és változatosabb formában adjon segítséget a családoknak.

Adat demográfia élveszületés születések termékenységi ráta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. május 31. 07:29 Adat

Több megyéből is egyik napról a másikra eltűnt a koronavírus-fertőzöttek harmada-negyede

Magyarország nagy részén valószínűleg sok értelme nincs az operatív törzs által immár két hónapja naponta közölt megyei szintű adatoknak.

Kasnyik Márton
2020. május 29. 11:10 Adat

Sok eladatlan készlettel várja a nagy visszaesést a magyar gazdaság

A háztartások még fogyasztottak, de a többi területen már látszott közeledő válság az első negyedévben.

Hajdu Miklós
2020. május 22. 12:32 Adat

A BCG-oltás függ össze legerősebben a járvány súlyosságával számos tényező közül

Számos nyomon elindultak annak feltárásához, hogy miért bizonyos országokban vált súlyossá a koronavírus-járvány. Ezek egy részét a nemzetközi statisztikák is megerősítik.

Fontos

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.