A járvány első hónapjaiban sokan azt jósolták, hogy a karantén miatti összezártság egyik következménye egy olyan jellegű baby boom – tehát a születések megugrása – lesz majd 9 hónappal a kijárási korlátozások elrendelése után, mint amilyen például a II. világháború vége után zajlott le, 9 hónappal a katonák hazatérése után.
Az eddig beérkezett adatok alapján viszont az látszik, hogy a gazdagabb országokban, ahol az emberek többsége számára elérhető a fogamzásgátlás, növekedés helyett csökkent a születések száma decemberben.
Sok nyugati országhoz hasonlóan Magyarországon is tavaly márciusban robbant be a koronavírus-járvány, így a decemberi adatok már érdekesek ebből a szempontból. A KSH ezen a héten közölte ezeket, és az derült ki, hogy az év utolsó hónapjában 7,9 százalékkal kevesebb gyermek született az egy évvel korábbihoz képest. Pedig egészen odáig ellentétes volt a tendencia, azaz január és november között több gyermek született 2020-ban, mint 2019-ben.*Az év egésze végül 3,4 százalékos pluszt hozott.
Egyetlen hónapból persze nem feltétlenül érdemes messzemenő következtetéseket levonni, de a gazdagabb országok eddig közölt adatai szintén ebbe az irányba mutatnak. Öt amerikai államban, Arizonában, Kaliforniában, Hawaii-on és Ohióban bezuhant a születések száma 9 hónappal a korlátozó intézkedések első körének bevezetése után, összesen 50 ezerrel kevesebb gyerek született az öt államban, mint egy évvel korábban.
Ahogy azt a Bloomberg cikke is megjegyzi, a teljes kép még változhat a többi állam adatközlését követően, ugyanakkor az eddig elérhető adatok megerősítik a Guttmacher Institute járvány elején elkészített közvélemény-kutatása alapján várható trendeket. A megkérdezett nők 40 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy a járvány miatt módosított a gyerekvállalással kapcsolatos tervein. A nők harmada kifejezetten azt mondta, hogy kevesebb gyereket akar, vagy az eredetileg tervezettnél később vállalna gyereket.
Hasonlók derültek ki egy több nyugat-európai országban elvégzett közvélemény-kutatás eredményeit ismertető nemrég megjelent tanulmányból is: eszerint eltérő mértékben bár, de Olaszországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is sokan döntöttek a gyerekvállalás halasztása mellett, vagy teljesen meggondolták magukat. Franciaországban a megkérdezettek 51 százaléka tartozott az első, 17 százalékuk a második kategóriába, aminek a hatása a nemrég publikált születési rátában tapasztalható 2 százalékos visszaesésben is megmutatkozik.
A lengyel adatokról beszámoló Euractriv és a Rzeczpospolita szintén arról ír, hogy Lengyelországban is elmaradt a baby boom, sőt: egész konkrétan 2003 óta nem született az országban annyira kevés gyerek, mint tavaly, és ezen belül is kiemelkedően kevés születés volt az utolsó negyedévben. A Rzeczpospolitának nyilatkozó demográfus szerint ennek az lehet az oka, hogy a kijárási korlátozások idején a stressz és a kórházakhoz való hozzáférés bizonytalansága miatt sokan halaszthatták el a tervezett gyerekvállalást.
Eva Beaujouan, a Bécsi Egyetem demográfusa a francia helyzetről beszámoló France24.com-nak azt mondta, hogy történetileg a nagy gazdasági és egészségügyi válságokat követően általában visszaesik a születésszám. Ez volt a helyzet a gazdasági világválságot követően a 30-as években, vagy az 1918-as spanyolnátha után is.
Az, amilyennek a karantént az emberek végül megtapasztalták, nagyon eltér attól, mint amit arról képzeltek, hogy milyen lesz. Sokkal stresszesebb volt a vártnál, és sok embernek nagy változásokkal járt együtt a munkájában, vagy a munkahelye elvesztése formájában. Ez a gyerekvállalás helyett arra ösztönözte az embereket, hogy elhalasszák az ilyen jellegű terveiket a bizonytalanság és az új helyzet miatt
– magyarázta Beaujouan.
A gazdagabb országokban egyelőre tehát úgy néz ki, hogy nem lesz baby boom, viszont az eddigi tapasztalatok alapján egy másik, a szegény országokra vonatkozó előrejelzés bejön majd. Az ENSZ Népesedési Alapja ugyanis tavasszal arra figyelmeztett, hogy a szegény országokban a fogamzásgátlókhoz való nehezebb hozzáférés nem kívánt terhességek millióihoz vezethet majd. Most úgy néz ki, hogy ezek a félelmek nem voltak alaptalanok. Az ENSZ becslése alapján a Fülöp-szigeteken például 40 százalékkal nőtt a nem kívánt terhességek száma, a Dw.com tudósítása pedig Indonéziában számol be ugyanerről a jelenségről.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
