Már lassan két hónapja különböző mértékű korlátozások között élünk, és bár ezek sok helyen enyhültek idehaza és külföldön is, vannak, akik nem tartják fontosnak, hogy betartsák ezeket az iránymutatásokat. Angliában nemrég a vesztegzár legnagyobb támogatóját kapták rajta, hogy a szeretőjével találkozott kevesebb mint két héttel azután, hogy pozitív lett a koronavírus-teszteredménye. Neki ez az állásába került, de sokkal több is foroghat kockán, ha nem tartjuk be az intézkedéseket.
Egy kutatás annak járt utána, hogy kik hajlandóak legkevésbé betartani az előírásokat, legyen az teljes önizoláció, távolságtartás vagy akár csak a helyes kézmosás. A több mint 20 ezer főt számláló online kérdőíves kutatás eredményei nem megdöbbentőek, de sajnos nem is biztatóak.
A megkérdezett embereknek különböző információs anyagokat kellett megfigyelniük, majd kérdésekre válaszolni, hogy kiderüljön, mennyit jegyeztek meg belőlük. Ezen kívül feltettek más kérdéseket is a koronavírussal kapcsolatban, például, hogy mennyire félnek tőle, vagy mennyire valószínű, hogy be fogják tartani az utasításokat.
Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok tudják a legkevésbé felidézni, hogy mit láttak a figyelemfelhívó anyagokban. Főleg a fiatal férfiaknak esik nehezükre, ráadásul a férfiak minden korosztályban alulmúlják a nőket. Minél idősebb egy válaszadó, annál több mindenre emlékszik a tanácsokból.
Ez lehet azért, mert a fiatalok nem aggódnak a vírus miatt, így nem is érdekli őket annyira, hogy mit tehetnek ellene. Ezzel egybevág az, hogy ők valóban
hajlamosabbnak tűnnek önbevallás alapján kevésbé betartani a korlátozásokat és tanácsokat.
Ráadásul ők nagyon kevés ideig figyelték csak meg az anyagokat, átlagosan kevesebb mint hét másodpercig nézték a plakátokat, amiken több ábra és szöveg is található.
Viszont azt látjuk, hogy a fiatal korosztály is aggódik a vírus miatt, közöttük is a résztvevők több mint fele saját bevallása szerint nagyon vagy kimagaslóan aggódik a vírus miatt. Ezért az is lehet, hogy csak azt nem gondolták fontosnak, hogy kellő figyelmet fordítsanak az információs anyagokra. Ez a korosztály (18-24 év) már nagyon hozzászokott, hogy rövid idő alatt kell befogadnia sok információt, így az is lehet, hogy egyszerűen csak azt hiszik, hogy ennyi idő is elég nekik, hogy megértsék, amit látnak, vagy úgy gondolják, hogy már úgyis mindent tudtak a kísérlet előtt is.
Az is igaz, hogy az ő aggodalmuk nem nőtt a megbetegedések számával. Míg a fiatal korosztálynak átlagosan mindig a fele aggódott nagyon a vírus miatt, az idősebb korosztályokban ez hasonló szintről 60 százalék főlé nőtt, mire az új megbetegedések száma hivatalosan elérte a napi ezer főt. A nők és a férfiak nagyjából ugyanolyan mértékben gondolták valószínűnek, hogy elkapják a betegséget, sőt ez ugyanolyan mértékben növekedett is. Mégis, a nők a megbetegedések számának növekedésével egyre jobban aggódtak, míg a férfiaknál ez alig okozott növekedést, annak ellenére, hogy úgy gondolták, hogy ezzel nő az esélye annak is, hogy ők elkaphatják.
Ez is lehetne az oka annak, hogy a férfiak kevésbé figyelnek és emlékeznek a látott információkra, de a mélyebb elemzés mást mutat. Amikor megnézték, hogy mennyire aggódnak a válaszadók a vírus miatt, és mennyire tudták felidézni a látott információkat, akkor a statisztikában fordított U alakú eredményre jutottak.
Mind az egyáltalán nem aggódók, mind a nagyon aggódók kevés információra emlékeztek.
Egy ideig az aggodalom mértékével nőtt a helyes felidézések száma, majd csökkenni kezdett, így a nem aggódók és a nagyon aggódók is nagyjából az információk 70 százalékát idézték fel.
Bár a kutatók nem tudják, hogy mi állhat pontosan ennek a hátterében, de fontosnak tartják ez alapján, hogy úgy kell az emberekkel megértetni a koronavírus kockázatát, és megtanítani nekik, hogy mit tegyenek ellene, hogy közben ne keltsenek pánikot, mivel a túlzott aggódás kontraproduktív lehet az információ átadásában. Az is látszik, hogy főleg a fiatal férfiakkal kell megértetni, hogy ha nem is aggódnak maguk miatt, mások miatt nekik is fontos figyelni az utasításokra, és amennyire lehet, be is kell tartaniuk ezeket.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
