Az élelmiszer-kiskereskedelemben a járvány megjelenése, illetve a veszélyhelyzeti korlátozások márciusi bevezetése óta minden összekuszálódott. Ezen a piacon gyakran még normál üzemmenet mellett is nehéz pontosan látni a trendeket, most azonban szinte lehetetlenné vált.

A vásárlókat elsősorban az érdekelheti, hogy a gazdaság megállása és az abból fakadó visszaesés mikor és milyen mértékben jelenik meg áremelés formájában. Csakhogy a jóslást megnehezíti, hogy emberemlékezet óta nem volt még ilyen nehéz helyzet, mert most egymással ellentétes hatású folyamatok zajlanak egymással párhuzamosan, ráadásul gyorsan meg is változhatnak.

Ezekből mutatunk be most néhány fontosabb elemet.

Visszaesett a kereslet

A turizmus, a vendéglátás és a rendezvényszervezés látványos azonnali bedőlése vagy legalábbis leállása jól mutatja, hogy a járvány miatt számos szektorban állások tömegei szűntek meg. Mivel a munka nélkül maradók egyébként is szűkmarkú segélyezésén a kormány nem változtatott, a boltokból hirtelen eltűnt azoknak az embereknek a költése, akik nem találtak új munkát, de a részmunkaidőre vagy fizetés nélküli szabadságra kényszerült munkavállalók sem vásárolnak annyit, mint korábban.

Az üzletek még március végén is kénytelenek voltak az átlagosnál sokkal többet akciózni, máskülönben bizonyos árufajták könnyen a nyakukon maradtak. A GKI Gazdaságkutató számolása szerint 200 ezer új munkanélküli és 100 ezer új félállású dolgozó 6 hónap alatt 250 milliárd forinttal mérsékli a kiskereskedelmi forgalmat. Ugyanakkor nemcsak a munkanélküliségtől tartók, de általában mindenki visszafogja a fogyasztását, illetve hitelből is kevésbé vásárolnak majd, ez pedig további 300-500 milliárd forint forgalomkiesést okozhat.

Máshol viszont nőtt

Március elejétől kezdve a járvány miatti pánik kisebb felvásárlási lázhoz vezetett, és ez például a tartós, spájzolható élelmiszereknél nagy átmeneti keresletnövekedést okozott. Sőt, a GKI mérése szerint már a kiskereskedelmi forgalom januári 7,6 százalékos és februári 11,3 százalékos emelkedése mögött is részben a felvásárlások álltak.

A kezdeti felvásárlási láz ugyan lecsengett, de az otthoni munkavégzés és az ennek kapcsán felerősödő otthoni sütés-főzés nagyon átalakította a népszerű, keresett termékek körét. Az élelmiszeripari gyártóknak és a boltoknak át kellett alakítaniuk a kínálatot, amihez időre volt szükség, de ez sok esetben még ma is nehézséget okoz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMaszkpiac: a boltosok 600 százalékos haszonnal próbáltak menekülni a csőd előlEltűntek a vevők a kisebb boltokból, ezért a túlélésért azt a pár dolgot kell árulni, amire még van kereslet, akár szégyentelenül drágán is.

Az otthonról dolgozó vásárlók jellemzően kevesebbszer mennek a boltokba, de akkor hosszabb időre vásárolnak be, és a kosarukban nagyobb lett a tartós élelmiszerek aránya. A normál üzletmenethez képest ez is egyfajta felhalmozás, és ehhez a vásárlók többsége a választékból az olcsóbb árukat keresi. Ezért fordulhat elő, hogy van ugyan áru a boltban, de a választék olcsóbb részéből könnyen hiány alakul ki, amit a vásárlók végső soron áremelésnek érzékelnek (mert kénytelenek a drágább áruból választani).

Visszaesett az impulzusvásárlás

A fentiekből következik, hogy esett azoknak a termékeknek a forgalma, amelyeket a boltba betérő vásárlók előre nem tervezetten, ötletszerűen vesznek meg. Az átlagnál kevesebb fogyott a húsvéti édességekből, és hiába küldik a boltláncok az akciós újságokat, ma már az sem biztos, hogy elmennek az emberek vásárolni, hiszen minden kommunikációs csatorna azt harsogja, hogy minél kevesebbet menjenek boltba és ne töltsenek ott sok időt.

A hosszú bevásárlólisták korszakát éljük, amikor ráadásul vigyázni kell arra, hogy a családi költségek ne szálljanak el. Ebben a helyzetben a polcról találomra lekapott édesség vagy kényeztető prémium termék kevésbé jöhet szóba. Az ilyen impulzusvásárlásokat tovább csökkenti, hogy sokszor nincs is impulzus: az internetes rendelésnél a vásárlókat nem érik ilyen ingerek, márpedig a házhoz szállítás szerepe sokkal nagyobb lett.

Elmaradtak a sportesemények

Nem lesz idén foci-Európa-bajnokság, de olimpia sem, és ez alapvetően befolyásolja bizonyos termékek értékesítését. Az élelmiszerek közül tipikusan ilyen a sör és a chips, illetve a hasonló rágcsálnivalók. Sportesemény nélkül ezek forgalma nem fog egy átlagos évhez képest megugrani, sőt, mivel egyáltalán nincs élő sportközvetítés a tévében, az előzetes tervekben kalkuláltakhoz képest nemhogy növekedés, de egyenesen átlag alatti forgalom várható.

Otthon viszont mégis nézik a tévét és az internetet

Az előző trenddel ellentétes hatása van ugyanakkor annak, hogy sokan töltenek sokkal több időt otthon. Ahogy nemrég egy édesipari háttérbeszélgetésen a gyártók képviselői elmondták, a snack termékek jól mennek, hiszen bevásárláskor mindenki arra készül, hogy sós vagy édes kekszet, müzliszeleteket, olajos magvakat fog ropogtatni, ha sokat kell otthon ülnie. Ez néhol ellensúlyozza a foci-Eb kimaradását, de például a sör esetében még ez sem igaz.

Megdrágult a csomagolóanyag és a rezsiköltség

Azokból a termékekből, amelyekből most többet lehet eladni, elkezdtek a gyárak többet termelni, csakhogy ehhez gyorsan kellett több alapanyagot és csomagolóanyagot rendelni. Ezeknek a jelentős része import, időközben viszont a forint elég sokat gyengült az euróval szemben, vagyis a tervezetten felüli extra import alaposan növelte a gyártók fajlagos költségeit.

Mivel a nagyobb termelési mennyiséghez nagyobb energiafelhasználás is kell, a fajlagos rezsiköltségek is nőttek, mert a gyárak jelentős része ma már euróban számol el az energiaszolgáltatójával. Mivel a kereslet a felhalmozási szándék miatt alapvetően az olcsóbb áruk iránt nő, a gyártónak most kötéltáncot kell járnia: nagyobb fajlagos költség mellett kellene előállítania az alacsonyabb árszintű termékeket.

Akadozik a szállítás

Az exportot és az importot is nehezíti, hogy a közúti fuvarozás még mindig messze nem olyan gördülékeny, mint a járványmentes időkben. Mint ahogy a boltokban lecsökkent az impulzusvásárlás, az exportban is hasonló helyzet állt elő: csak a jól bejáratott külföldi kapcsolatok működnek, az egyedi exportmegrendelések megcsappantak. Az ilyen típusú üzletekből tervezett bevétel jelentős része kiesik idén, amit pótolni kellene valahonnan. A szállítás drágulását is be kellene építeni a termékek árába.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHozná a kamionos az élelmiszert és a gyógyszert, de akkora a káosz, hogy nem tudjaAz Európai Unió egységes szállítási piaca egy pillanat alatt a darabjaira hullott, mert a járvány miatt a tagállamok saját szabályokat hoztak. Hirtelen kiderült, hogy uniós vészforgatókönyv nincs, így viszont lehetetlen alkalmazkodni a helyzethez.

Nőtt az import

Nehéz helyzetbe hozta a magyar gyártókat, hogy a boltok a korábbinál sokkal intenzívebben keresik az olcsó import lehetőségét. Ez annyira komoly trend, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara olyasmit tett, ami szabadpiaci körülményeket feltételezve első olvasatra elég nehezen hihető. Azt javasolják ugyanis a kormánynak, hogy „ha az áruházláncok nem növelik a magyar termékek részarányát, akkor 15 óra után csak élelmiszert lehessen vásárolni az áruházakban”. Ezzel megszüntetnék azt az előnyüket, amely most azokkal az üzletekkel szemben van, amelyek 15 óra után nem lehetnek nyitva.

Az olcsó import tehát az alacsonyabb árak tartását valószínűsíti, ha azonban a kamara által meglehetősen érdekes stílusban kezdeményezett piacvédelmi törekvések érvényesülnek, akkor a magyar gyártók helyzete javulhat, az árak viszont magasabb szinten stabilizálódhatnak.

Különadót kell fizetni

Fontos kérdés lesz, hogy a járvány miatt a külföldi tulajdonú nagy láncokra kivetett különadót végső soron ki fogja megfizetni. A kormány 36 milliárd forintot vár a szektortól. Az összeg döntő részét 10 nagy cégre terhelik, de az élelmiszer-kiskereskedelemben a Coop, a CBA/Príma és a Real üzletláncnak nem lesz adófizetési kötelezettsége.

A többi nagy láncnak tehát úgy kellene kigazdálkodnia az adóterhet, hogy ha áremelésben gondolkodik, akkor számolnia kell azzal, hogy a magyar versenytársak nincsenek ilyen kényszerben. A legvalószínűbb forgatókönyv a tapasztalatok alapján az, hogy a többletköltséget a szereplők el fogják morzsolni az ellátási láncban. Egyedi megoldások lesznek, bizonyos termékek fogyasztói ára emelkedhet, de csökkenhet a boltlánc és/vagy a gyártó profitja is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz nagy cég fizeti a kisker különadó nagy részét, de a közepes méretűeknek is fájni fogLeporolta a kormány a 2010-es különadót. Az már egyszer bejött arra, hogy a magyar tulajdonú kiskerláncok ne fizessenek, a külföldiek viszont igen.

Valószínű, hogy a gyártók lesznek a legnehezebb helyzetben, mert az összességében visszaeső kereslet és az olcsó import miatt nem tudják a megemelkedett költségeiket a különadóval is sújtott áruházláncokra áthárítani.

Végső soron egy olyan kompromisszumos megoldás körvonalazódik, amely mindenkinek fájni fog.

A gyártóknak azért, mert le kell nyelni a többletköltséget és versenyezni kell az olcsó importtal, az áruházláncoknak azért, mert különadót kell fizetni, a fogyasztónak pedig azért, mert egyes termékkategóriáknál áremelkedéssel fog szembesülni.

A Sparnál elég hamar el is szakadt a cérna, a lánc már jelezte, hogy a különadó miatt visszafogja a fejlesztéseit, és elbocsátja a dolgozói egy részét, pont azokat, akiket a járvány miatt kialakult nehéz munkaerő-piaci helyzetben felvett.

Mindezeket figyelembe véve nagyon érdekes helyzet állhat majd elő, amikor az élelmiszeripari beszállítók értékesítői és a boltláncok beszerzői a következő hónapokban tárgyalóasztalhoz ülnek. A fentiekből látszik, hogy egy egészen új, és minden eddiginél bonyolultabb mátrixban kell majd a feleknek egyezségre jutniuk.

Olyan időszak jön, amikor a beszállító és a beszerző is szinte minden mellett és ellen is tud majd reális érveket felsorakoztatni. Ezért olyan nehéz most megjósolni, hogy a következő hónapokban milyen típusú termékeknél mekkora áremelés várható.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚgy nem szállt el az infláció hivatalosan, hogy valójában elszálltAz élelmiszerek ára nőtt, az üzemanyagé csökkent. Csak az előbbiből sokkal többet, az utóbbiból sokkal kevesebbet veszünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElszállóban az élelmiszerek áraA KSH éves szinten 7 százalékos élelmiszer-áremelkedést mért februárban, a sertéshúsért majdnem harmadával többet kell most fizetnünk, mint egy éve.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat áremelés ellátási lánc gyártás kereslet kiskereskedelem koronavírus különadó üzletlánc vásárlói szokások Olvasson tovább a kategóriában