A globális járványhelyzet miatt egy pillanat alatt állásig fékezett a világgazdaság, óriási zavarok vannak a korábban kifeszített ellátási láncokban, ráadásul az emberek félve merészkednek csak a boltokba, miközben a legszívesebben évekre betáraznának csirkemellből és túlélőfelszerelésből. Egyszerre változtak meg pillanatok alatt a fogyasztói szokások, és jött egy hatalmas kínálati és keresleti sokk, miközben még a forint is soha nem látott mélységbe hullott. Sejteni lehetett, hogy ez érdekes hatással lesz a fogyasztói árakra.
A KSH ma közzétett inflációs adata ehhez képest azt mutatja, hogy az éves fogyasztói árindex a februári 4,4 százalékról 3,9 százalékra mérséklődött márciusban. Ez azonban a jelenlegi helyzetben nem mond sokat.
A következő ábráról már jobban le lehet olvasni, hogy mi történt.
Az élelmiszerek ára jelentősen nőtt egy hónap alatt – igaz, az egyes termékeket vizsgálva jelentős eltérésekkel -, ami visszatükrözi a vásárlói rohamot. Az üzemanyagok ára viszont, köszönhetően a globális fejleményeknek, annak ellenére visszaesett, hogy a forint sokat gyengült a hónap folyamán.
A baj csak az, hogy míg élelmiszerből a szokásos forgalom többszörösét vásárolták a magyarok, részben a felhalmozás, részben a munkahelytől és éttermektől való távolmaradás (ezért több otthoni étkezés) miatt, addig üzemanyagból lényegesen kevesebbet fogyasztottak. Ha például a Waze aktív felhasználóiból indulunk ki, Budapesten a felére-harmadára csökkent az autóforgalom.
A KSH azonban ilyen rövid idő alatt nem nyúlhat a súlyokhoz, azaz nem súlyozhatja át azokat a tételeket, amelyekből felépül a fogyasztói kosár. Ezért a mostani fogyasztói árindexben ugyanúgy 26 százalék az élelmiszerek aránya, és változatlanul 7,1 százalék az üzemanyag részesedése – miközben ez a valóságban az előző hónapban jelentősen megváltozhatott. A két ellentétesen mozgó kategória azonban látszólag kiegyenlítette egymást.
A tíz-hússzorosára dráguló, sőt egyenesen beszerezhetetlenné vált arcvédő maszkok hatása szintén nem jelentkezik a statisztikában, ami ebben az esetben is teljesen érthető: korábban ez nem volt szemmel látható tétel, a későn eszmélő magyarok viszont sokat fizethetnek ezekért gyanús webáruházakban. De az átmeneti áruhiány számos élelmiszer árát is megbízhatatlanná tette. Egyszóval az ilyen zavaros helyzetekben érdemes a szokásosnál is nagyobb távolságtartással kezelni a gazdasági statisztikákat.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
