Hét éve nem volt ilyen magas az infláció, mi történik az uborkával és a disznóhússal?
2012 óta nem láttunk ilyen gyors fogyasztói áremelkedést – legalábbis a KSH módszertana szerint -, mint tavaly decemberben, derült ki a statisztikai hivatal közzétételéből. Az áremelkedés megütötte a 4 százalékot, ami már-már a 2012 előtti időszakra emlékeztet. Az MNB ugyan egyelőre nem adta annak jelét, hogy bármit változtatna laza monetáris politikáján, de ha tartósan ilyen magas lesz az áremelkedés üteme, akkor talán el kell majd gondolkodnia ezen. 2019 egészében 3,4 százalék volt az infláció.
Közvetlenül az üzemanyagárakat lehet okolni a nagy emelkedésért (novemberben még 3,4 százalék volt az éves drágulás üteme), és persze az utóbbi időszakban megszokott módon az élelmiszer-, alkohol-és dohányárak is felfelé húzták az áremelkedés ütemét: a fogyasztói kosár összesen több mint harmadát kitevő két csoport 5,9, illetve 8,4 százalékkal drágult. A lakbér – amit a KSH meglehetősen kritizálható módon mér – több mint 10 százalékkal emelkedett.
Az infláció növekedése azért is érdekes, mert a tartós fogyasztási cikkek ára nem emelkedett, közel egy százalékos volt a csökkenés. Ez utóbbinak elsősorban nem a decemberi akcióhullám volt az oka, hanem az, hogy Európa-szerte továbbra is nyomottak az árak, és a tartós cikkekkel gyakorlatilag ezt a hatást importáljuk. Még annak ellenére is, hogy a forint gyengült.
A legnagyobb mértékben az uborka ára emelkedett, most már 713 forintot kell fizetni kilójáért. Ez egyébként teljesen normális az évnek ezen a pontján, a legdrágább 2017 februárjában volt ez a zöldség, 856 forinttal – de egyébként is megszokott, hogy télen a nyári szint két-két és félszeresén álljon az uborka ára. A narancs jelentős árcsökkenése hasonló módon szezonális okokkal magyarázható. Örülhetnek viszont a hagyma-káposzta-krumpli rajongói, a tavaly őrült tempóban dráguló zöldségek árai jóval szelídebb pályára kerültek.
Annál érdekesebb a szituáció a disznóhússal. Éves összevetésben 23,7 százalékkal drágább már a disznóhús, természetesen nem a magyar állami agrármarketing fogyasztásösztönző kampányai miatt, hanem mert a kínai sertéspestis miatt rengeteg sertés esett ki a kínálati oldalról a globális piacon.
Adat
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
