Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. január 14. 10:21 Adat

Hét éve nem volt ilyen magas az infláció, mi történik az uborkával és a disznóhússal?

2012 óta nem láttunk ilyen gyors fogyasztói áremelkedést – legalábbis a KSH módszertana szerint -, mint tavaly decemberben, derült ki a statisztikai hivatal közzétételéből. Az áremelkedés megütötte a 4 százalékot, ami már-már a 2012 előtti időszakra emlékeztet. Az MNB ugyan egyelőre nem adta annak jelét, hogy bármit változtatna laza monetáris politikáján, de ha tartósan ilyen magas lesz az áremelkedés üteme, akkor talán el kell majd gondolkodnia ezen. 2019 egészében 3,4 százalék volt az infláció.

 

Közvetlenül az üzemanyagárakat lehet okolni a nagy emelkedésért (novemberben még 3,4 százalék volt az éves drágulás üteme), és persze az utóbbi időszakban megszokott módon az élelmiszer-, alkohol-és dohányárak is felfelé húzták az áremelkedés ütemét: a fogyasztói kosár összesen több mint harmadát kitevő két csoport 5,9, illetve 8,4 százalékkal drágult. A lakbér – amit a KSH meglehetősen kritizálható módon mér – több mint 10 százalékkal emelkedett.

Az infláció növekedése azért is érdekes, mert a tartós fogyasztási cikkek ára nem emelkedett, közel egy százalékos volt a csökkenés. Ez utóbbinak elsősorban nem a decemberi akcióhullám volt az oka, hanem az, hogy Európa-szerte továbbra is nyomottak az árak, és a tartós cikkekkel gyakorlatilag ezt a hatást importáljuk. Még annak ellenére is, hogy a forint gyengült.

A legnagyobb mértékben az uborka ára emelkedett, most már 713 forintot kell fizetni kilójáért. Ez egyébként teljesen normális az évnek ezen a pontján, a legdrágább 2017 februárjában volt ez a zöldség, 856 forinttal – de egyébként is megszokott, hogy télen a nyári szint két-két és félszeresén álljon az uborka ára. A narancs jelentős árcsökkenése hasonló módon szezonális okokkal magyarázható. Örülhetnek viszont a hagyma-káposzta-krumpli rajongói, a tavaly őrült tempóban dráguló zöldségek árai jóval szelídebb pályára kerültek.

 


Annál érdekesebb a szituáció a disznóhússal. Éves összevetésben 23,7 százalékkal drágább már a disznóhús, természetesen nem a magyar állami agrármarketing fogyasztásösztönző kampányai miatt, hanem mert a kínai sertéspestis miatt rengeteg sertés esett ki a kínálati oldalról a globális piacon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj korszak jöhet a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marhaMár hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.

Adat infláció KSH sertéshús uborka Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. január 21. 13:18 Adat, Vállalat

Az UEFA szerint nincs még egy olyan csapat Európában, mint a Felcsút

A Puskás Akadémia bekerült a húsz legnyereségesebb európai futballcsapat közé. Bár az akadémia tényleg kilencmilliárdos profitot csinált, akadnak gondok a módszertannal.

Jandó Zoltán
2020. január 20. 16:43 Adat

Minden kilencedik magyar háztartás késik a rezsiszámlákkal, de nem is büntetik

Öt év alatt kevesebb, mint felére csökkent a késők aránya. De még így is magas, amit az árak egyáltalán nem indokolnak.

Stubnya Bence Hajdu Miklós
2020. január 20. 06:59 Adat

Jogosan van kiakadva a kormány a gazdaságkutatókra?

A visszaesést nagyon gyengén, a lassulást általában egy fokkal jobban előre tudják jelezni. A 2004 és 2018 közötti prognózisokat kielemezve az is látszik, hogy a magyar jóslatoknak jobban hihetünk.

Fontos

Jandó Zoltán
2020. január 23. 10:54 Vállalat

Az MNB szerint is volt, aki korábban tudott a nagy T-Systems üzlet bukásáról

Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért éppen a problémás időszakban kávézgattak.

Váczi István
2020. január 23. 06:54 Közélet

Évekre elúszhat a magyar vasúttörténet legdrágább fejlesztése

Megfeneklett a kínai-magyar kapcsolatok kirakatprojektje, a Budapest-Belgrád vasút magyarországi szakaszának fejlesztése. A magyarok a pénzre, a kínaiak a tervekre várnak.

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.