Hírlevél feliratkozás
Ercse Kriszta
2021. április 19. 15:52 Közélet

A magyar iskolákból a nyitással könnyen orosz rulett lehet

(A szerző oktatáskutató, interkulturális szakértő, jelenleg az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai kinyitottak. Annak ellenére, hogy nincs egészségügyi szakember, aki ezt támogatná. Elmondják, akik értik*jelen esetben Boldogkői Zsolt virológus: a brit mutáns más, még veszélyesebb. Jóval több gyermek kapja most el úgy a fertőzést, hogy kórházba kerül, és a lélegeztetőgépre is szükség volt már. A nagyon fiataloknak is komoly, sajátos szövődményei lehetnek, vannak – mondta el Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója több más igazgatóval egyeztetve. És ahogy egy berlini kutatás rámutatott: a vírus fertőzőképessége a nyílt terű irodákon kívül a tantermekben a legveszélyesebb.

De akkor miért nyitunk?

Orbán Viktor szerint azért, mert a Nemzeti Konzultációban ezt üzenték az emberek. Ez azonban egyszerűen nem igaz, a kozultáció kérdései nyomokban sem tartalmaztak iskolát, csak sportot. Szintén a miniszterelnök szerint a pedagógusok oltása rendben van április 19-re – holott tisztában kell lennie azzal, hogy csak március végétől lettek hajlandók oltani a pedagógusokat, azaz a megfelelő védettség nagyon sok embernél még nem alakulhatott ki. Ezt például Ferenci Tamás biostatisztikus is részletesen elmagyarázta.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint azért nyitják meg az óvodákat és az alsó tagozatot, mert javulnak a járványügyi adatok – itt álljunk meg egy pillanatra, és pillantsunk rá az alábbi táblázatra.

Visszafogottan fogalmazva: az állítás érdemben nem állja meg a helyét. Az adatok nem javultak, a helyzet sokkal rosszabb és veszélyesebb. Vezető egészségügyi szakemberek és dolgozók tartják majd otthon életveszélyre hivatkozva a gyermekeiket, miközben Gulyás Gergely szerint nincs olyan kockázata a nyitásnak, amelyet ne lehetne vállalni. Az a kérdés, hogy ki vállalja a kockázatot, és kinek a bőrére.

Lehet jól iskolát nyitni?

Természetesen lehet. A jól ez esetben azt jelenti: felelősen. Kemenesi Gábor víruskutató felhívta a figyelmet arra, hogy bár valóban számos negatív hatása van a bezárt iskoláknak, biztonságosan csak úgy lehet nyitni, ha a terjedés mértéke alacsony. Vagyis nem a görbe csúcsán.

Az iskolák biztonságos működéséről és működtetéséről már több mint egy éve gyűjtenek tapasztalatokat és folytatnak kutatásokat nemzetközi szervezetek. Az ajánlások lényegi pontjai az alábbiakban foglalhatók össze.

A jelenlegi körülmények között, pandémia idején, egy tragédiákkal teli év után még inkább kontrasztos a kormányzat valódi képtelensége a jelenségek helyes értelmezésére. El lehet azon gondolkozni, hogyan jellemezhető egy kormány tisztessége, ha például öt év alatt egy 15 milliárdos Digitális Oktatási Stratégiát elszabotál, de amikor kérdésre legfeljebb annyit felel, hogy „negyvenezer tablet”, akkor lehet tudni: nagy baj van. Ennyit ért.

A digitális infrastruktúra, a digitális pedagógia messze nem egyenlő digitális eszközök sokaságával. Most a nagynál is nagyobb a baj: Gulyás Gergely azzal biztat mindenkit, hogy a kórházi kapacitásokkal semmi gond, akár 1700 lélegeztetőgép is rendelkezésre áll még*Persze jóval többre is emlékezhetünk, amelyekért Szijjártó Péter hallatlanul nagy összegeket hagyott a Távol-Keleten, azokat az Európai Uniós helyreállítási alapból, havi 90 millióért tárolják használaton kívül..

Talán akkor is rossz érzésünk lenne efelől, ha Lantos Gabriella egészségügyi szakértő nem tenné világossá: a vas nem minden. Intenzív terápiás szakápoló nélkül hasznavehetetlen, és belőlük óriási hiány van.

Amíg napi 100 alatt marad a koronás halottak száma (a lélegeztetőgépeken pedig 750 alatt), addig azok a betegek halnak meg, akik orvosilag menthetetlenek. Napi 100 fölött azonban már a betegek sok esetben azért halnak meg, mert a magyar egészségügy ennyi lélegeztetett beteget nem tud ellátni.

Mindezt most azért nagyon fontos szem előtt tartanunk, mert a járványügyi számok a kritikus érték kétszeresei, és ahogyan látjuk fentebb, az iskolanyitás kapcsán a kormány semmiféle érdemi biztonsági intézkedéscsomagban nem gondolkodik. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete részéről így foglalta össze:

Április 19-én a vírusfertőzés szempontjából még nem megfelelően védett pedagógusokat és teljesen védetlen gyerekeket akarnak visszaküldeni az iskolákba. Ráadásul a szülők is jellemzően fiatalok, még messze van az oltásuk.

És mit mondanak, akikről szó van?

A TASZ is hangsúlyozza, tudományos módszerekre és eredményekre támaszkodva, szisztematikus adatgyűjtés és elemzés után kellene meghozni a védelmi döntéseket, mindenképpen transzparens módon, és az érintettek bevonásával. Ahogy tapasztalhattuk, a kormány nem ebben a működési modellben gondolkozik. Az iskolanyitással kapcsolatban a szereplő csoportok szervezetei – éppen ezért – igyekeztek felmérni a véleményeket, viszonyulásokat.

Bár a miniszterelnök mondásainak érdemes alaposan utánagondolni – ahogyan azt korábban is láttuk, vagy éppen itt -, az bizonyos, hogy a legtöbb ember számára sokféle módon is nehézséget jelent az iskolazár. Megkértük a szervezeteket, hogy azokat a szempontjaikat osszák meg, amelyek kifejezetten az iskolanyitás mellett szólnak, majd mellé tettük a felmérések eredményeit.

Segítségünkre volt az ADOM diákszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szülői Hang, és a Szülői Összefogás Gyermekeinkért Jövőjéért).

Diákok – ADOM

Mi szól a nyitás mellett? Az online oktatás jóval kevésbé hatékony; a tanárok egy része egyáltalán nem tart online órát, és nem tud sem megfelelő tananyagot, sem megfelelő feladatot adni a diákoknak, így az érettségire való felkészülés is sokkal nehezebb, jóval több önállóságot vár el, noha korábban nem erre készítették fel; a rendszeres mozgás, sportolás lehetősége az egész napos monitor előtti görnyedéssel sem a testnek, sem a szemnek nem egészséges; a kisdiákoknak különösen nagy probléma a kortársak hiánya, hisz az éppen ilyenkor válik nagyon fontossá, a szocializáció szempontjából is; az elsős diákokat a szülőnek kell írni-olvasni tanítani, és nem biztos, hogy ha van is idejük, képesek azt jól, helyesen csinálni; a serdülőkorban egyébként is érzékeny tinédzserek az elszigeteltség miatt könnyen magukba fordulnak, ez esetleg párosulhat teljes motivációvesztéssel, a tanulástól való elfordulással.

A szervezet egy kérdést szavaztatott meg („Jó ötletnek tartod a kormány tervét, hogy április 19-től kötelező jelenléti oktatásra álljanak vissza az általános- és középiskolák?) és egy „Nem megyünk suliba!” elnevezésű eseményt hirdetett. A szavazás eredménye: Igen – 4 581 fő, Nem – 44 527 fő. Az eseményre péntekig 23 317-en jelentkeztek.

Pedagógusok – PDSz, PSz

Mi szól a nyitás mellett? Szubjektíve: így nem lehet a tanmenetet teljesíteni; a gyerekek semmit nem fognak tudni; az online órákat nem tudom hatékonyan kihasználni; sokkal több energiába kerül az online óra, mint a jelenléti; borzalmas a fekete képernyőhöz beszélni; nem látom a tanulók interakcióit; a számonkérés nagyon nehézkes; a szülők megfigyelik, hogyan tanítok; senki nem tanította meg, hogy a távoktatás során mit és hogyan kell csinálni, még továbbképzés sem volt; nincs annyi digitális tananyag, hogy le tudjam kötni a gyerekeket; a szemem már nem bírja.

Objektíve: a digitális munkarenddel kapcsolatos alapvető protokollok például a személyiségi jogi, gyermekvédelmi vonatkozások), de a munkarendet támogató fizikai és szoftveres infrastruktúra sem áll rendelkezésre; nem elérhetőek minőségi digitális tananyagok, a kormány az egyéni intuíciókra és leleményességre, illetve a spontán közösségi segélynyújtásra támaszkodik; nem megoldott a túlórák kezelése, a pedagógusok többségében saját eszközeikkel, szolgáltatásaikat igénybe véve kénytelenek dolgozni.

A felmérések eredményei:

A pedagógusok viszonyulása*A Pedagógusok Szakszervezetének mérése szempontjából fontos lelet, hogy a digitális kompetenciákkal való megelégedettség milyen nagy mértékben befolyásolja a hagyományos, vagy online munkavégzéssel kapcsolatos döntéseiket. Nyilvánvalóan, aki kevésbé boldogult jól, minél előbb szeretne kizárólag a jól ismert módszerekhez visszatérni – ami tekintettel a digitalizált 21. századra, önmagában is problémás, de a járványveszély közepette kifejezetten életveszélyes.

A legfiatalabb korosztály (18-29) 83 százaléka számára semmilyen problémát nem okozott az online munka, de ez a szám az életkorral egyre csökkent, 60 év felett csupán 26 százalék volt. És tudjuk, hogy az idősebbek vannak jóval többen. Biztonságérzet tekintetében a válaszolók negyede egyáltalán nem érzi magát biztonságban, összességében egy 5-ös skálán 2,73-asra értékeli.

Egy másik felmérés*A Pedagógusok Demokratikus szakszervezetének felmérése. szerint a kérdezettek 77,4 százaléka inkább tart a vírustól (52,3% nagyon), és 64,2 százalékuk csak a teljes védettség kialakulása után menne vissza dolgozni.

Szülők – SzH, Szösz

Mi szól a nyitás mellett: kisebb gyerekek nem tudnak még online tanulni; az iskolai közösség motiváló; a szülők nem mindig tudnak segíteni, néha sem időben, sem jó pedagógiával; sok esetben otthon nincs jó tanulási környezet, eszközök; túl sokat vannak a képernyő előtt a gyerekek; szükségük van a társaikkal való személyes kapcsolatra; a távoktatási online metodika valójában egyáltalán nem jól kidolgozott; kevés a testmozgás; eltűnik a napi biztonságot adó rutin; nehézséget okoz egyszerre dolgozni és a gyerekkel tanulni; rossz hatással van a gyerekre az elszigeteltség, már látható nyomokkal; a munkahelyre be kell járni, és nincs segítség; hiányzik a gyereknek a közössége, a tanítója; így le fog maradni a gyerek.

A felmérések eredményei:

A szülők jelentős többsége (59%) egyáltalán nem tartja biztonságosnak az iskolát, 76 százalék inkább nem. Egy nagyon erős, általános iskolai és középiskolai szinten extrém mértékű veszélyérzetről van szó. A szülők 54 százaléka jelentős mértékű tananyagcsökkentést várna el, illetve több, mint 87 százalékuk várná az államtól, hogy ebben a helyzetben (bér)támogatást nyújtson. A szülők egy része (10 százalék körül) annak ellenére engedné a gyereket iskolába, hogy azt veszélyesnek tartja, a felmérés alapján megállapítható, hogy a meghatározó egészségügyi megfontolásokkal szemben csak a retorziótól való félelem áll. Ami nagyon érdekes: csupán 8,9 százalékuk kérné az ügyeletet.

Lehet, hogy a miniszterelnök valamit félreértett?

A leírtak alapján egységesen megállapítható, hogy

az iskola használói erősen és joggal aggódnak, hiszen azok, akik a szó szoros értelmében most az életükről döntenek, olyan egyszerű kérdésre sem tudnak válaszolni, hogy ha egy üzletben csak 10 négyzetméterenként lehet egy ember, akkor az iskolában, ahol ennek sokszorosa adott, ez miért nem probléma.

Lehet ez még rosszabb?

Mindig lehet. Nézzük, mi mindennel nem foglalkozik még a kormány.

Ami nyilvánvaló: nem hajlandó a bajba, nehéz élethelyzetbe került dolgozókat, szülőket támogatni. A képlet világos, több szervezet követelte már (CKP, PDSz) az otthonmaradó szülő bértámogatását, az őket védő felmondási tilalmat, és a munkáltatók érdemi támogatását. Ehelyett a felelősséget a szülőkre hárítja: döntsék el, hogy az állásukat, vagy a gyerekük egészségét választják.

Van egy olyan terület, amelyről elvétve esik szó. Ez a jelenlegi helyzet pszichés, mentális terhelése. Ezzel a kormány soha nem is foglalkozott – valószínűleg nem is érti, mi ez, mi a jelentősége. Ahogyan kiszűrődik a kórházakból a végkimerültség, úgy jelen van minden otthonban is valamilyen formában, és különösen fontos tudni, hogy a gyerek, a szülő, a pedagógus egyaránt járhat az ereje végén. Nem tudjuk, kivel mi történik, de vigyázni kell, mert kapcsolatba vagyunk kényszerítve, és a felnőtteken nagy felelősség van, míg rájuk nem figyel senki.

Földes Petra és Peer Krisztina kiváló írása ezt megpróbálja: mind érzünk, gondolunk és élünk, minden és bármi is megtörténhetett már velünk – és a másikkal is. Ez az egyik legfontosabb írás napjainkban, és a legfontosabb téma a társas jövő szempontjából.

Kemenesi Gábor hívja fel a figyelmünket arra, hogy az oltás sajnos nem jelent végső megoldást, nagyon sok tényező befolyásol egy esetleges negyedik hullámot. Jó lenne végre előre gondolkoznia tehát az oktatásirányításnak. Nem ártana végre felkészültnek lenni. Fel kellene mérniük a pedagógusoknak – erre időt és forrásokat biztosítva nekik – minden diák esetében az egy év hatásait, a lemaradásokat, majd tervet készíteni a pótlásra. Törődni a közösséggel, az egyes gyermekekkel, közösen feldolgozni ezt az időszakot; számos pedagógiai feladat lesz.

Hogy erre képes legyen, a pedagógussal magával is törődni kellene, támogatást és segítséget biztosítani neki. Képet kapni a családok, az iskolák szükségleteiről, felkészíteni a rendszert az esetleges hibrid oktatásra. Ez az, ami többek között az oktatásirányításnak dolga lenne – és ami több mint valószínűleg az eszében sincs.

Most túlélni kell

Minden szempontból. A jelenlegi nyitás folyhatna higgadtan, türelemmel, később; alig három hét, és a pedagógusok védettsége kialakulna. A gyerekek dolgozhatnának otthonról is, hiszen egyéni, páros vagy csoportmunka projektet a tananyagnak megfelelően egy jól képzett pedagógusnak nem probléma összeállítani. Így, ha nincs is az iskolában streamelési lehetőség, a gyerekek otthon dolgoznának, tanulnának, és a produktumokat bemutatnák – például.

De most nem ez fog történni. Nem tudjuk, hogy mi, de az indulat, a fenyegetés, a zsarolás már most a levegőben és a kommunikációban van. Hiába van a nyilvánosság előtt, hogy az oktatási látványminiszter levelet írt, a kirakatállamtitkár szóban megértőnek mutatkozik, a tankerületek és az igazgatók – vajon utasításra? – nagyon határozottan tagadnak meg bármilyen segítségnyújtást azoknak a diákoknak, akiket otthon tartanának szüleik, és évismétléssel, a tanév meghosszabbításával próbálják rábírni őket, hogy menjen be a gyerek. Ahogyan Juhász Ágnes írja: talán úgy még sosem volt, hogy oktatási vezetők gyerekektől tagadták meg a támogatást, és saját pedagógus kollégáikat fenyegetik.

Maruzsa államtitkár azt mondta: „Az ország nem maradhat örökké bezárva.” Annak ismeretében, hogy gyakorlatilag nem tettek semmit azért, hogy az iskolák biztonságos módon és környezetben tudjanak működni április 19-től, keserűen hozzátehetjük: és a végén lehet, kicsit kevesebben leszünk.

Áder János és felesége alapítványt hoznak létre a Covid-árvák számára. Mert úgy hallotta, a harmadik hullámban fiatalok, kisgyermeket nevelő szülők, családok halnak meg és gyermekek maradnak árván. És ez tiszteletreméltó. Esetleg ha közbenjárna a már említett intézkedések érdekében, és szólna, hogy ez még mindig ugyanaz a vírus.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet alsó tagozat iskola járvány nyitás oktatás óvoda Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2025. január 7. 06:08 Adat, Közélet

A parkolási bevétel felét a rendszer üzemeltetése viszi el Budapesten

A jövőre eltűnő parkolóautomatákon és az állami mobilfizetés lecserélésével is milliárdos összeget lehet lefaragni a fővárosi parkolási rendszer költségeiből.

Bucsky Péter
2025. január 3. 06:08 Közélet, Vállalat

A nagy teszt: járhat-e egyszerre jól a NER és Magyarország?

A legkedvezőbb számítás szerint is kell még 20 év, mire megtérül a zalai járműipari tesztpálya, ténylegesen pedig kellene még néhány oda települő cég.

Jandó Zoltán
2024. december 23. 11:05 Közélet, Vállalat

Így kebelezi be a NER-cápa a NER-kishalat

A korábban több közbeszerzésen is sikeres Dömper Kft. 2022-ben bajba jutott. Ekkor vette meg a NER egyik ékköve, a Duna Aszfalt csoport.

Fontos

Stubnya Bence
2025. január 7. 17:17 Adat, Vállalat

Eddig lenyelte a magyar ipar a megugró költségeket, de ennek hamarosan vége lehet

A forint gyengülése és az energia drágulása ellenére a fogyasztói infláció visszafogott maradt, de a korábbi mintázat alapján ez gyorsan megváltozhat.

Stubnya Bence
2025. január 7. 13:29 Tech, Vállalat

Hasítanak a hibridek, és a kínai autógyártók ebben is meglátták az üzletet

Hibrid autókkal kerülnék ki az Európai Unió elektromos autókra kivetett vámjait a kínai gyártók, de a vásárlók is egyre inkább ilyen irányba mennének.

Jandó Zoltán
2025. január 6. 17:46 Adat, Világ

Csak tőlünk megy gáz Szlovákiába, de ez nem zavarja a piacot

A december eleji szintre csökkent a földgáz tőzsdei ára hétfőn. Ez arra utal, hogy komoly fennforgást nem okoz a piacon az ukrajnai tranzit leállítása.

Árverésen próbálják meg értékesíteni a lassan három éve felszámolás alatt álló kaposvári hulladékkezelő napelemes kiserőművét.

Tovább olvasom

Torontáli Zoltán
2025. január 6. 06:04 Élet

Nem minden a rezsikvóta – így érdemes nekiállni a házfelújításnak

Bemutatunk egy valós példát az észszerű és hatékony energetikai korszerűsítésre, a lehetséges zsákutcákkal és a reális költségekkel.

Tovább olvasom

Mészáros R. Tamás
2025. január 5. 06:09 Világ

Hiába a szuverenitás alapja, fiatal és vitatott jelenség a nemzetállam

Bár a nacionalista politikusok gyakran hivatkoznak ezeréves birodalmak kultúrájára és történelmére, ezeknek kevés köze van a nemzet és a modern állam mai felfogásához.

Tovább olvasom

Török Zoltán
2025. január 4. 06:01 Világ

Lemaradás? Amerika 250 éve gazdagabb Európánál

Az európai gazdaság tényleg csak döcög az utóbbi években, de a lemaradás nem nagyobb az Egyesült Államokkal szemben, mint korábban.

Tovább olvasom

Elek Péter
2025. január 3. 15:17 Tech, Vállalat

Olyat villantott a Google, hogy az elemzők is csak vakarják a fejüket

A december közepén bemutatott kvantumcsippel olyan összetett problémákat is meg lehet majd oldani, amire eddig nem volt lehetőség.

Tovább olvasom

Az alapvető élelmiszerekre vonatkozó ársapkák bevezetésekor a magyar kormány deklarált célja az infláció fékezése és a háztartások terheinek csökkentése volt. Közgazdaságilag akkor indokolható egy ilyen beavatkozás, ha feltételezhető, hogy a kiskereskedelmi piacon nem elég erős a verseny, és egyes vállalatok piaci erejük révén túl magas felárral értékesítenek.

Tovább olvasom

Végleg bezár a Bonbonetti-gyár, ahol egykor többek között a Tibi csokoládé, a Cherry Queen konyakmeggy és a Dunakavics nevű édesség is készült. A ferencvárosi Vágóhíd utcában található üzemben 2023 áprilisa óta már nem folyt termelés, a berendezések egy részét azóta már el is szállította az egységet 2012 óta birtokló ukrán Roshen.

Tovább olvasom

Nem érkezik több gáz Oroszországból Ukrajnán keresztül Európába 2025 kezdetével, ami leginkább Közép-Kelet-Európában okoz problémákat. A gáztartalékok ugyanakkor a kontinens egészén gyorsan apadnak, miközben a gáz ára 2023 októbere óta nem látott szintre emelkedett a Bloomberg beszámolója szerint.

Tovább olvasom

Kiss Péter
2025. január 2. 06:09 Pénz

Részvényekkel és kötvényekkel is lehet idén pénzt keresni

Óvatos optimizmussal tekinthetünk 2025-re, nagyobb gazdasági lassulás nem várható, a kockázatokból pedig már sok minden be van árazva.

Tovább olvasom

Torontáli Zoltán
2025. január 1. 06:05 Adat, Élet

37 éve kezdték szabadjára engedni a bolti árakat, a Túró Rudi bánta leginkább

Mintha egy másik galaxisban lett volna az árhivatal végső korszaka, mégis érdekes összevetni a mai árakat a 37 évvel ezelőttiekkel.

Tovább olvasom