Az elmúlt bő egy évben olyat láthattunk a közép-európai gázpiacon, amit korábban soha: Magyarországon látványosan olcsóbb lett a földgáz, mint a térség többi országában. Sőt, többször előfordult, hogy a hazai tőzsdei árak az irányadó holland jegyzéseknél is alacsonyabbak voltak. A trendek egy nagyobb változást jeleznek: hazánk – egy több évtizedes álmot megvalósítva – egyre inkább elkezdte átvenni Ausztria régiós elosztóközpont szerepét. Az ukrajnai gázszállítások leállítása pedig még gyorsíthatná is ezt a folyamatot.
Egy régi terv
Magyarország geopolitikai helyzetéből … és az infrastruktúra fejlesztésekből adódóan a földgáz elosztás tekintetében stratégiai szereplővé válhat a régió gázellátása terén.
Ez a mondat nem a napokban hangzott el egy politikustól, hanem a 2011-es magyar energiastratégiába került bele, és valójában már akkor sem volt új elképzelés (pdf). A 90-es évektől rendre előkerült, hogy földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően Magyarország egyfajta logisztikai központ lehetne a régióban, és ez a gondolat időről-időre a gázpiacon is előjött. Különösen, hogy az infrastrukturális fejlesztések eredményeként a 2010-es évek elejére jelentős tárolói kapacitás állt rendelkezésre az országban. Emellett egyértelműen látszott, hogy hamarosan a környező országok többségével is összeköttetésben lesz a hazai gázrendszer.
A probléma mindössze annyi volt, hogy mire a hazai infrastruktúra kialakult, addig Ausztria már rég elhappolta Magyarország elől ezt a szerepet. A Bécstől délre található Baumgarten már a 2000-es évek elejére az európai gázpiac egyik legfontosabb központjává, úgynevezett hubjává vált. Az osztrákok előnyét jól mutatja, hogy
Magyarország sokáig lényegében csak az osztrák-magyar vezetéken fért hozzá a nyugati gázhoz, de még az orosz gáz egy része is erről jött be az országba.
Ausztria pedig ezt a pozíciót foggal-körömmel próbálta őrizni akkor is, amikor új gázvezetékprojektek kerültek szóba. Bár egyes fejlesztések – mint például az Északi Áramlat vagy a szlovák-magyar vezeték – rontották Baumgarten pozícióit, összességében így is az osztrák központ maradt az orosz és a nyugati gáz legfontosabb régiós elosztója.
Az orosz-ukrán háború azonban fordulatot hozott. A Gazprom európai vevői elkezdtek elfogyni, így – amint ez a lenti ábrán is látszik – Ausztriába egyre kevesebb orosz gáz érkezett.
Ráadásul 2021-ben átadták a Török Áramlatot, amely a Fekete-tenger alatt szállít orosz gázt Délkelet-Európába. Ez pedig rengeteg országnak, köztük hazánknak is új beszerzési útvonalat biztosított. Azóta Magyarországra is nagyrészt ebből az irányból jön az orosz gáz. A hosszútávú szerződésben rögzített évi 4,5 milliárd köbméterből már csak egyet vásárolunk Ausztrián keresztül. A maradék 3,5 milliárd a Szerbia felől, a Török Áramlaton érkezik.
Felpörgő déli szállítások
Tavaly nyár óta pedig korántsem csak ez a mennyiség jön Magyarországra délről. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, csak az idén durván 4 milliárd köbméterrel több gáz érkezett Szerbia felől, mint amennyit a hosszútávú szerződés önmagában indokolt volna. Ráadásul a többletgáz – az oroszok romló alkupozíciója miatt – kifejezetten olcsó volt. A piaci pletykák több mint tíz százalékos kedvezményről szólnak az irányadó tőzsdei jegyzésekhez képest, és a kedvező árazást a külkereskedelmi adatok is alátámasztják.
Az elmúlt durván másfél évben tehát Ausztriába a korábbinál jóval kevesebb orosz gáz érkezett, miközben Magyarországra látványosan több. Ennek hatására változtak a kereslet-kínálati viszonyok is a térségünkben: itthon gáztöbblet keletkezett, míg más közép-európai piacokon inkább hiány. Utóbbit pedig a baumgarteni központból egyre kevésbé tudtak fedezni, legalábbis olyan olcsó gázzal biztos nem, mint ami Magyarországot elöntötte. Ehhez adódott hozzá, hogy az idén ősszel az OMV és a Gazprom is látványosan szakított. Bár az elválás információink szerint békésebb volt, mint amit a felek – és különösen az osztrákok – kifele mutattak, logikusan ez is inkább gyengítette az osztrák hubot.
A változó szerepeket leginkább talán a régiós árak alakulása mutatja. A magyar piac hagyományosan kifejezetten drága volt: a nagykereskedelmi és a tőzsdei árak jellemzően meghaladták az osztrák vagy éppen a cseh jegyzéseket. Ebben azonban az elmúlt hónapokban látványos fordulat következett be, aminek kezdete épp a déli import felpörgéséhez köthető. Azt követően, hogy a Török Áramlaton keresztül elkezdett dőlni a gáz – a hosszútávú szerződésen felül is – Magyarországra, az itthoni tőzsdei ár jóval az osztrák és a cseh alá bukott. Sőt, egy ideje gyakran már az irányadó holland TTF-nél is alacsonyabb a magyarországi jegyzés.
Megy tovább északra
Piaci forrásaink szerint ez teljesen egyértelműen az olcsó orosz (többlet)gáznak köszönhető. Amit persze ennek megfelelően jelentős részben nem is itthon értékesítenek az importőrök. A délről behozott gáz nagy része megy tovább a drágább piacok irányába, jellemzően Szlovákia vagy Ukrajna felé.
Az elmúlt másfél évben ezen a két határon is nagyon látványosan felpörgött a forgalom. A növekedés pedig lényegében egybeesett a déli import bővülésével.
A szlovák irányú exportra annyira nagy volt az igény, hogy az arra tartó vezeték kapacitását az elmúlt egy évben kétszer is megemelték, és jelenleg kétszer annyi gázt lehet rajta szállítani, mint tavaly ilyenkor. Ezt pedig a kereskedők ki is használják. A megemelt kapacitást lényegében azonnal teljes egészében lefoglalták az ezekre kiírt aukciókon, és ha már fizettek érte, akkor folyamatosan szállítják is a gázt északi irányba.
A kapacitás bővítéséhez egyébként – ahogy erre a hazai hálózatot fenntartó FGSZ Zrt. felhívta a figyelmet – nem volt szükség beruházásra, a nyomásszinteken változtatott a magyar és a szlovák fél. Az első bővítésre az eredeti tervek szerint az idén júliusban került volna sor, de sikerült felgyorsítani az adminisztrációs folyamatot, így már márciusban több gázt lehetet szállítani Szlovákia felé. Októbertől pedig újabb harmadával sikerült emelni a kivitel maximális szintjét. Ennek eredményeként 2024-ben közel 2,5 milliárd köbméter földgáz hagyta el Magyarországot Szlovákia felé, jóval több, mint ezt megelőzően a vezeték közel tíz évvel ezelőtti átadása óta összesen.
A különbség pedig nemcsak a tőzsdei, hanem az export- és importárakon is látszik. A Szlovákiába, Ukrajnába, illetve a külkereskedelmi adatok alapján Ausztriába tartó kivitel átlagára rendre jóval magasabb volt az idén, mint amennyiért Szerbia felől jött a gáz. A lapunknak nyilatkozó szereplők szerint ez az árelőny a szlovák vezeték kibővítésével kissé ugyan csökkent*Hiszen így nagyobb mennyiséget lehet kivinni az olcsóbb gázból, ami közelebb hozza egymáshoz az árakat., de továbbra sem tűnt el.
Ausztria helyett Magyarország
Ráadásul az olcsó orosz gáz nem is törvényszerűen azonnal áramlott tovább. A nyáron érkező mennyiség egy jelentős részét eltárolták Magyarországon, és csak ősszel értékesítették. Márpedig az elmúlt hetekben a gáz jóval drágább volt, mint a nyáron. Részben az ukrajnai szállítások körüli bizonytalanság miatt
a tőzsdei jegyzések november-decemberben 40-50 százalékkal haladták meg a júliusi szintet.
Azaz, ha valaki olcsón tudott gázt behozni a déli útvonalon, majd azt Magyarországon tárolókba helyezte, és az elmúlt hetekben a környező országokban értékesítette, az rengeteget kereshetett ezen a bizniszen. A külkereskedelmi adatok alapján pedig elég jól látszik, hogy hazai mértékkel hatalmas mennyiségű gázzal játszották ezt el egyes piaci szereplők.
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint ez egyértelműen mutatja, hogy Magyarországon elkezdett megvalósulni a több évtizedes álom a regionális gázelosztói szerepről. Ahogy egy piaci szereplő fogalmazott:
azt látjuk, hogy az osztrák hub szerepét átveszi Magyarország, és ez elsősorban a Török Áramlatnak és az azon érkező orosz gáznak köszönhető.
Idővel azonban az orosz forrás kiegészülhet mással is. Illetve már most is érkezik Magyarországra elég nagy mennyiségben földgáz Horvátország és Románia felől is, ami a jövőben szintén fokozódhat. Ha ez így lesz, Magyarország elosztó szerepe még látványosabbá válhat.
A régiós erőviszonyok változását pedig csak felgyorsíthatja, ha tényleg leáll vagy bizonytalanná válik az ukrán gáztranzit. Ebben az esetben ugyanis Ausztriába lényegében csak Magyarországon keresztül érkezhet keleti gáz, így ennek elosztása Baumgartenből teljes egészében hazánkba kerülhet.
Adat
Már az elején elvéthetjük az egymilliós átlagbérhez vezető utat
Önmagában nem néz ki rosszul a bérdinamika, de a lassuló trend alapján nagyon meglepő lenne, ha időre elérnénk a kormányzati ígéret kiindulópontját.
Egyre gyakoribbak az iskolákat célzó tömeges bombafenyegetések Közép-Európában
Több tucat magyarországi iskola kapott fenyegető üzenetet csütörtök reggel. Bulgáriában tegnap történt hasonló, Szlovákiában legutóbb tavaly ősszel.
Miért pont most tette ki az ablakba Orbán Viktor a magyar államadósságot?
Akkor dicsekedett a miniszterelnök a szerinte nem növekvő államadóssággal, amikor épp nőtt, de az uniós mezőnyben nem vészes a magyar helyzet.
Fontos
Jól hangzik a 8 százalékos banki kamat, de az adó elviszi több mint a negyedét
Elsőre jól hangzanak a banki betétakciók, de 28 százalék az adóteher, és ha befektetési jegyet is kell venni, akkor általában a kockázat is magasabb.
Jól fizet az orosz biznisz, csak lehet, hogy elveszik a profitot
A Raiffeisen kétmilliárd eurós büntetése jól mutatja, hogy milyen könnyen semmivé válhat az Oroszországban maradt nyugati cégek által megtermelt nyereség.
A világ negyedik legnépesebb országa is csatlakozott a kínai-orosz klubhoz
A 275 milliós Indonézia BRICS-tagsága jelzi a gazdasági világrendszerváltás igényét, bár rövid távon a kínai pénz és az illiberalizmus védelme a fő motiváció.
