(A szerző független pénzügyi szakértő. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A Google-t sokan nem kedvelik, a cég számos területen kvázi monopolhelyzetbe lavírozta magát, gyakran idegesítően kikerülhetetlenek a termékei, és amennyire egyszerűnek tűnt a jövője három-négy évvel ezelőtt, annyire bekavart a vállalat számára a mesterséges intelligencia (AI) forradalom kitörése. A kezdeti jelentős lemaradás után azonban az AI iparágban is felnőtt a konkurenciához (a Gemini 2.0 már interaktív videobeszélgetésre is képes), most pedig új fejezet kezdődhet a cég életében.

Az elmúlt évek tőzsdei raliját elsősorban a „mágikus 7-ek” részvényeinek köszönhetjük az amerikai piacon. Az Apple, Microsoft, Nvidia, Tesla, Meta, Amazon és Google (Alphabet), a világ legfejlettebb technológiai vállalatai repítették korábban nehezen elképzelhető szintekre a Nasdaq-ot (a technológiai papírokat tömörítő indexet) és az S&P500-at is. Ezek annyira fejnehezek lettek, hogy a hét cég piaci kapitalizációja adja a teljes S&P500 index súlyának közel a harmadát.

Időben eltérő módon alakult ennek a hét részvények az árfolyama, elég csak arra gondolni, hogy az AI-forradalom előtt az Nvidia árfolyama még a fasorban sem volt, mára azonban a második legértékesebb vállalat lett.

Egy érdekesség: sok millió forintos kérdés lehetne valamelyik kvízjátékban, hogy melyik vállalat piaci értéke lépte át először a bűvös ezer milliárd dolláros határt. Nem valamelyik menő amerikai céget illeti meg a dicsőség: a kínai PetroChina olajipari cég még 2007-ben érdemelte ki ezt a címet.

Később, 2018-2020 között sorra lépték át ezt a bűvös értéket az említett amerikai cégek: elsőnek az Apple, Amazon, Microsoft, 2020-ban pedig a Google, az AI tőzsdei boomban csatlakozott a csapathoz az Nvidia is. Mára ezek a cégek már nem az ezer milliárdos érték elérésével küzdenek, többen már a 3000 milliárdos piaci kapitalizációt is átlépték (Apple, Nvidia és a Microsoft).

2024 első felét az Nvidia jelentős felülteljesítése határozta meg, mind a piaci átlaghoz, mind a 7-es csapat többi tagjához képest jelentősen többet emelkedett a részvény. Az év második felében a Tesla vitte a prímet, különösen november 5-e után: az amerikai elnökválasztás eredménye megjutalmazta azt a cégvezetőt, aki időben és kellő mértékben állt be Donald Trump mögé (mellé).

Elbizonytalanodott befektetők

A többi sztárpapírhoz képest az egyik nagy lemaradó a Google részvénye volt. Az alulteljesítés elsősorban két okra vezethető vissza:

• egyre nagyobb a nyomás a cégen, hogy készpénz fejőstehén keresőmotorját (Chrome) adja el, így megfelelve a várható amerikai trösztellenes jogi eljárásoknak;
• valamint az eddig egyeduralkodó YouTube a TikTok színrelépésével komoly vetélytársat kapott, ami a hirdetési bevételek jövőbeli alakulását ebben a piaci szegmensben is erősen befolyásolhatja.

Hiába nőtt jelentősen a Google hardware üzletága (+29% éves szinten), hiába emelkedett az amerikai mobiltelefon-piacon a Pixel telefonok aránya 4-ről 12 százalékra (az Apple rovására), és szerepelt a felhőüzletág is várakozáson felül a Google, ez nem volt elég a bizonytalankodó befektetőknek.

Elkészült a nagy mű

December közepén mégis jelentősen emelkedett a Google árfolyama, mégpedig egy olyan ok miatt, ami jelentősen átrajzolhatja a teljes AI-forradalmat, annak jövőjét.

A Google ugyanis nyilvánosságra hozta, hogy elkészült az általa közel egy évtizede fejlesztett, Willow becenévre keresztelt kvantumcsippel.

Csak emlékeztetőül: maga az AI-forradalom gyakorlatilag arról szól, hogy a vállalatok a gigantikus adatbázisokat milyen technológiával, gyorsasággal és hatékonysággal tudják feldolgozni. Amelyik cég, program és algoritmus gyorsabban és sikeresebben tudja elvégezni ezt a folyamatot, előnybe kerül a többihez képest.

Nem vagyok fizikus, ezért csak két főbb eredményre hívnám fel a figyelmet. A korábbi bináris alapelv helyett használt kvantumhálónak köszönhetően az adatok feldolgozási sebessége olyan mértékben nőtt, hogy a kvantumcsip számolási sebessége matematikai modellezés alapján öt perc alatt képes megoldani egy olyan összetett számolási problémát, amit az úgynevezett szuperszámítógépek 10 a huszonhatodik hatványon év alatt oldanának meg. Kicsit szenzációhajhászónak tűnik, de ez hosszabb időtartam, mint amennyi évvel ezelőtt az univerzum keletkezett.

A másik kiemelendő tény, hogy minél nagyobb a kvantumháló, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a számítási hibákat az algoritmus önmagától kijavítja a teljes kvantumhálóban. Ezzel a gyorsasággal a „hagyományos” AI-modellek mellett lehetőség adódik olyan összetett problémák megoldására is, amire a jelenlegi technológia használata mellett eddig nem volt lehetőség. Ezzel a számolási sebességgel egyébként könnyen veszélybe kerülhet az eddig szuperbiztosnak tűnő jelszavak, védőhálók biztonsága (elég csak a kriptodevizák védettségére gondolni).

Mire lesz jó?

A fejlesztés kétségtelenül forradalmi mivolta mellett azért vannak kérdőjelek is, ez egyben magyarázatot ad arra, hogy a pozitív piaci reakció miért csak két napig tartott. Nagy kérdés ugyanis, hogyan, mire és milyen mértékben lehet a kvantumcsipet használni, és monetizálni a terméket.

Eleve kérdés, hogyan tudja ezt a csipet a Google tömeggyártásban előállítani, jelenleg ugyanis nem rendelkezik erre alkalmas gyártókapacitással. A jelenleg Google logó alatt futó hardware eszközökhöz külsős partnerek, elsősorban a Samsung gyártja a csipeket (idéntől pedig a tajvani TSMC fogja gyártani az ötödik generációs Tensor csipeket).

Alapvető kérdés, hogy kinek lehet egy ilyen terméket eladni. Saját vetélytársainak (például Microsoft, Meta), akikkel az AI területén konkurál? Ezzel amellett, hogy persze pénzt keres, saját AI termékét (Gemini) és felhasználási csoportját kannibalizálná a Google.

Erős átrendeződés megy végbe a világpolitikában, a technológia, tudás, know-how lett az egyik legnagyobb fegyver, ezért fontos, hogyan áll a Trump-kormányzat a technológiához való hozzáférés kérdéséhez. Mi van a külföldi vevőkkel? Nehéz elképzelni, hogy például kínai vevő hozzájuthasson egy kvantumcsiphez, de ugyanez igaz lehet elvileg baráti országokra, régiókra is, elég csak az EU-ra gondolni.

Ha az AI hétköznapi használatán kívül keresünk ágazatokat, ahol eredményesen lehet hasznosítani egy ilyen sebességű problémamegoldó technológiát, akkor leginkább rendkívül kutatásigényes iparágak jöhetnek szóba. Gyógyszeripar, fúziós és egyéb szuperösszetett fizikai kutatások, kiberbiztonság, űrtechnológia, egyetemi/állami kutatóintézetek szellemi műhelyei, még az autóipari önvezetés jutott eszembe. Bár ez nem kevés, de véges számú halmazról beszélünk. 

Nullánál biztos többet ér

Annyi bizonyos, hogy a Google a sikeres fejlesztésével kutatástörténeti szempontból szintet lépett, és lépéselőnybe került a konkurenciához képest. Nem tudom megmondani, hogy mikor és mekkora kifutása lesz a kvantumcsipnek, de a Google kezében olyan technológiai fegyver van, ami alapjaiban változtathatja meg az AI iparág jövőjét.

Ha a jelenleg kicsit bizonytalan kilátásokkal rendelkező Google jól, okosan tudja a jövőben használni és hasznosítani a kvantumcsipet, akkor ez új fejezetet hozhat a vállalat életében, ez pedig előbb-utóbb a cég árfolyamában is meg fog mutatkozni. Az elemzők egyelőre nem reagáltak a Willow bemutatására, nem építették be modelljükbe a kvantumcsip potenciális értékét, egyelőre a Gemini 2.0-át próbálják meg beárazni. Pedig a nullánál azért elég nagy bizonyossággal többet ér a kvantumcsip.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldásátA kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik - a ChatGPT gazdasági jelentőségét szinte még felbecsülni sem tudjukTechnológiai forradalom zajlik, de a lehető legjobbkor. Kállai Gábor és Pintér Róbert a G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMunkákat és nem munkahelyeket szüntet meg a mesterséges intelligencia, és ez nem is feltétlenül bajA kutatók sokáig csak tippelgettek a munkaerőpiaci hatásait illetően, de mióta terjed az MI, egyre több konkrétumot tudunk, és ez nem feltétlenül félelmetes.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech Vállalat ai Alphabet google kvantum kvantumszámítógép mesterséges intelligencia Olvasson tovább a kategóriában