Egy Volvo. Egy fa. Egy jövő. Ez volt a szlogenje annak a zöld marketingkampánynak, amelyet a Volvo Galéria Kft. folytatott tavaly szeptember és december között. A honlap mellett óriásplakáton is sokáig hirdették az akciót, amelynek az volt a lényege, hogy minden eladott autó után egy-egy gyümölcsfát ültettek el a programra jelentkező óvodákban és iskolákban.
Megkérdeztem a céget az eredményekről, és azt mondták, hogy összesen 226 autót adtak el a négy hónap alatt, a fákat pedig 56 intézményben ültették el (egy részüket csak a fagy megszűnése után, idén februárban). Vegyesen ültettek alma-, körte-, cseresznye- és meggyfákat, azt azonban nem tudták még megmondani, hogy mennyi volt a program összköltsége, mert az utókommunikáció még nem zárult le.
Mivel a cég azt a számot sem tudta megadni, hogy mennyi bevétele volt az eladott 226 Volvóból, megnéztem a magyar autópiacot monitorozó Datahouse adatbázisát, mert abból ki lehet számolni a közelítő értéket.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy Magyarországon tavaly szeptember és december között melyik Volvo modellből mennyit adtak el összesen, a számokhoz pedig hozzátettem az egyes modellek legolcsóbb verzióinak listaárát (nettó értékben).
Természetesen a listaárakból a vevők olykor engedményt kapnak a szalonokban, de ezt a számolásnál bőven ellensúlyozza, hogy bizonyosan nem mindenki a legolcsóbb felszereltséggel és extrák nélkül vette meg az autót, a táblázatban viszont ezt tüntettem fel.
Ha mindent összeadunk, kiderül, hogy a kérdéses időszakban összesen nettó 8,37 milliárd forint értékben adtak el Volvókat Magyarországon, vagyis az egy Volvóra számított súlyozott átlag nettó 9,5 millió forint volt.
Ha azt feltételezzük, hogy az eladott modellek megoszlása a Volvo Galéria Kft.-nél nem tér el gyökeresen az országos átlagtól, akkor azt kapjuk, hogy a cég a kampány alatt (de nyilván nem csak a kampány hatására) alsó hangon is körülbelül 2,15 milliárd forint nettó bevételhez jutott.
A gyümölcsfák árai jelenleg tipikusan bruttó 2500 forinttól indulnak, de bruttó 4 ezer forintért már tényleg széles és minőségi a választék. A márkakereskedő áfa nélkül vehette meg a fákat, feltételezhetően darabját körülbelül 3150 forintért. A költségek oldalát tehát a fák valamivel több mint 700 ezer forinttal terhelhették meg.
E számolás szerint a bevétel 0,033 százalékát emésztette fel a gyümölcsfák beszerzési költsége.
Persze a kampánynak voltak egyéb költségei is, a marketingkommunikációra mindig költeni kell, nem is keveset. Az általunk látott budapesti óriásplakát közvetlen közelében lévő plakáthelyeket például a szolgáltatótól függően havi nettó 330-430 ezer forintért kínálják. Ez is listaár, azaz lehet belőle alkudni, de ha úgy számolunk, hogy a plakát a négy hónapos akció alatt (és még utána is) biztosan huzamosabb ideig volt kint, akkor annyi megállapítható, hogy többe kerülhetett, mint a gyümölcsfák összesen.
A Volvo Galéria egyébként nem szokványos márkakereskedő, büszkén hirdeti magáról, hogy 100 százalékban a svéd Volvo gyár tulajdonában van. Ez a kampány tehát valószínűleg nem egy márkakereskedői magánakció volt, vagy ha mégis, akkor arról a Volvo Personvagnar Aktiebolag is tudhat.
A cég a legutóbbi elérhető, 2018-as pénzügyi évében 7,8 milliárd forint nettó árbevételt ért el, üzemi szintű profitja pedig 218 millió forint volt. Az adózás előtti eredménye 210 millió forint volt, ebből 19 milliót fizetett be adóként.
Az üzemi profit tehát a nettó bevétel 2,8 százaléka volt, és ha manapság is körülbelül ezzel a rátával teljesít a társaság, akkor a faültetési kampány időszaka alatti 2,15 milliárdos bevételéhez üzemi szinten durván 60 milliós nyereség kapcsolódhatott.
A gyümölcsfák ültetésének persze rengeteg előnye van. A Volvo marketingeseinek teljesen igazuk van, amikor azt írják, hogy „nagyon fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink testközelben találkozzanak a kertészkedéssel, aktív részesei legyenek környezetük szépítésének, építésének, így adva meg annak lehetőségét, hogy majdan felelős és környezettudatos felnőtté váljanak. A gyümölcsfák termőre fordulásával pedig lehetőségük nyílik megízlelni majd a saját termesztésű gyümölcsök egyedülálló zamatát.”
Ami a környezettudatosságot illeti, egy fa évente körülbelül 4,5 kilogramm szén-dioxidot von ki a levegőből fotoszintézissel.
A Volvo nagyon sok verzióban árulja a modelljeit, de az adatlapok szerint jelenleg a nem hibrid modellek nagyjából 120-200 gramm között bocsátanak ki káros anyagokat (szén-dioxid-egyenértéken számolva) egy kilométerre vetítve. Ez pedig azt jelenti, hogy
az új Volvo-tulajdonosok 22,5-37,5 kilométer megtételével már annyi szennyező anyagot juttatnak a környezetükbe, amennyit a kereskedő által elültetett fa egy év alatt ki tud vonni onnan.
Ha feltételezzük, hogy egy Volvóval 15 ezer kilométert mennek egy évben, akkor ennek károsanyag-kibocsátását minimum 400 fával lehetne csak ellensúlyozni. Ez nettó 1,26 millió forintból lenne megoldható, amit nyilvánvalóan nem lehet elvárni egy márkakereskedőtől.
A legnépszerűbb Volvo ma az XC40-es, és ennek hibrid hajtású verziója kilométerenként csak 57 gramm szén-dioxid-egyenértékű káros anyaggal terheli a környezetét. Évi 15 ezres futásteljesítménynél ezt már 190 fával, azaz 600 ezer forinttal lehet ellensúlyozni. A hibrid XC40 nettó listaára 14,6-16 millió forint között van, extrák nélkül.
Ilyen számok mellett a svéd gyártó vevői egyetlen fánál talán többet várhattak volna.
Élet
Fontos