Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. február 23. 12:44 Vállalat

Végül mégsem igaz, hogy jó marketinggel bármit el lehet adni

Megszámlálhatatlan feldolgozása született már annak a témának, hogy a globalizáció és a mindent behálózó internet milyen lehetőséget tartogat azok számára, akik egy-egy merőben új modellel próbálják felforgatni a piacukat. Lawrence Ingrassia, a The Wall Street Journal egykori szerkesztője azonban a most megjelent könyvében (Billion Dollar Brand Club) különösen jól foglalja össze, hogy mi történik valójában az olyan tipikus fogyasztási cikkek kereskedelmében, mint a borotvapenge vagy az ágymatrac.

Ingrassia szerint három fő okra volt visszavezethető a marketing szerepének felerősödése.

  1. Míg régen sokkal nehezebb volt megszervezni egy üzleti ötlethez a nagy- és kiskereskedelemet, ma már minden terméket be lehet szerezni az online nagykereskedőktől, amelyekből több százezer van. Ha valaki ma melltartót akar árulni, semmit sem kell értenie a melltartók gyártásához, de még a piacához sem nagyon. A sikernek csak két fő összetevője van, a vevők meggyőzése – vagyis a marketing – és az induló tőke megszerzése. 
  2. A második változás, hogy az internetkorszakban a marketing sokkal olcsóbbá vált. Nem kell a nyomtatott sajtóban arculati hirdetéseket venni dollárban számolva hatjegyű összegekért, és nem kell szintén sokba kerülő tévéhirdetésekbe ölni a pénzt. Ha valaki nagyon ügyes, elég egyetlen YouTube videó, amely pillanatok alatt ismertté teszi a vállalkozását. Az online világban sokkal könnyebb és olcsóbb lett a piaci kereslet felmérése is, a Facebook és a Google rendszereinek köszönhetően.
  3. A harmadik tényező, hogy a napi fogyasztási cikkek márkái mögött álló óriáscégek hatalmas haszonnal dolgoznak ma is, de ez azzal jár, hogy a tőzsdék ennek megfelelően árazzák a részvényeiket. Ezek az óriások nem tudnak könnyen belemenni egy árversenybe, annak ellenére sem, hogy lenne miből leadniuk. Az árcsökkentést ugyanis le kellene nyomni a kisrészvényesek torkán, a közvetlen internetes értékesítést pedig azért nem tudják bevezetni, mert a kiskereskedelmi láncok a legfőbb partnereik. Az értékesítőiket sem tudják kiiktatni a láncból. A nagy szereplők ezért lomhák, és ha valaki ügyes, akkor könnyen olyan árversenybe kezdhet, amelyet nem bírnak követni.

Tipikus történet a DollarShaveClub, amely 2012-ben egy olcsón leforgatott YouTube videóval pillanatok alatt berobbant az üzleti életbe: havi egy dollárért ellátta az előfizetőit borotvapengékkel, és ezzel rádöbbentette őket, hogy azelőtt milyen sokat fizettek a termékért.

A cégnek természetesen semmije sem volt az ötleten és a marketingen kívül. Nem volt gyára, nem volt k+f részlege, és valójában semmit sem értett a borotvapengékhez. A piacot vezető Gillette azonban többek között emiatt vesztett négy év alatt 13 százalékot a piaci részesedéséből.

A hasonló felforgatóknak szinte mindig van valamilyen romantikus történetük, amire az egész marketingsztorijuk fel van húzva. A Warby Parker online szemüvegkereskedő ötlete például a Wharton School végzőseinek fejéből akkor pattant ki, amikor egyikük otthon hagyta a szemüvegét egy hátizsákos túra alkalmával. A Tuft&Needle nevű matrackereskedőt pedig természetesen akkor alapította a tulajdonos, amikor fájt a háta a boltban kapható matracoktól, és nem talált megfelelőt magának. Az Eargo nevű hallókészülék forgalmazó ötletgazdája egy mérnök-menedzser volt, aki a képzése során egy hétvégi házi feladatnak kapta az üzleti modell kidolgozását, de szerencsére neki semmi baja nem volt a hallásával.

A marketing szempontból tökéletesen felépített kihívók azonban Ingrassia szerint hosszú távon nem sok veszélyt jelentenek a régi nagy szereplőkre. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy az ötletes vállalkozók általában nem értenek a termékekhez, és vérbeli vállalkozók maradnak, ami azt is jelenti, hogy könnyen ki lehet őket vásárolni a saját cégeikből.

A DollarShaveClub ma az Unilever része, a szintén borotvákkal feltörő Harry’s a Wilkinson gyártójához került, a Tuft&Needle virágzását pedig egy másik feltörekvő kis cég törte meg, azaz saját modelljének áldozata lett.

Időközben az alapvetések is megváltoztak. A közösségi médiában a hirdetések árai az egekbe szöktek, ezzel az új ügyfelek szerzése ismét drága lett. A vevők elkezdtek ragaszkodni ahhoz, hogy kipróbálhassák, kezükbe foghassák a termékeket, azaz fizikailag létező boltokat igényelnek. A házhoz szállítás költsége szintén nagyon megemelkedett.

A régi nagy cégek pénzgyárai közben tovább zakatolnak, a hitelképességük is kiváló, és simán fel tudják vásárolni a piacot megzavaró kisebb halakat.

Ingrassia végül arra a következtetésre jut, hogy

egy piacot könnyű felforgatni. Nyereségesen csinálni viszont már más kérdés.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat fmcg internet marketing online kereskedelem Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Hajdu Miklós
2024. április 8. 04:34 Vállalat, Világ

Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak

A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.

Bucsky Péter
2024. április 4. 04:34 Közélet, Vállalat

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.

Hajdu Miklós
2024. március 31. 04:32 Élet, Vállalat

Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé

Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.

Fontos

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Torontáli Zoltán
2024. április 13. 04:34 Élet, Világ

Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?

Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.