2019 összességében nem volt túlzottan szívderítő, folyamatosan jöttek az aggasztó és lehangoló hírek, de a G7.hu-nak szerencsére remek éve volt. Alig két évvel az indulásunk után már elég sokan ismernek minket, ami meglátszik az olvasottsági adatainkon is, de nem ez a legfontosabb. A G7 missziója továbbra is az, hogy hülyeségektől mentesen, de érthetően írjon a fontos dolgokról, és ebből a szempontból visszanézve erősnek tűnik az év. Születtek olyan cikkek is, amelyek ma is ugyanolyan aktuálisak, mint amikor megjelentek.
Utoljára egyéves születésnapunkon, 2018 októberben szedtük össze legjobb anyagainkat, akkor rögtön 70-et:*Ez azt is jelenti, hogy a 2018 október és december között kikerült anyagok egyfajta vakfoltként kimaradnak a kiemelésből.
Most kísérletet teszek arra, hogy 19 darabnál, tehát havi másfél cikknél meghúzzam a határt – érdekes módon az öt legolvasottabb idei cikkünk nem is került rá a listára. Csak annyit csalok, hogy a sorozatként megjelent cikkek most egynek számítanak. Jöjjenek tehát az év legerősebb G7-es cikkei (nem sorrendben).
Kétféle ember van: aki tudta, hogy 2019-ben még mindig van nyeremény-betétkönyv, és aki nem. Én az utóbbi típusba tartoztam, ezért nagyon meglepett, hogy milyen sokan tesznek pénzt ilyesmibe, az pedig még inkább, hogy milyen sok elnyert autót hagynak porosodni az Országos Takarékpénztárnál.
Arról csak egy nagyon szűk kör tudhatott, hogy a TV2 tulajdonosa az utóbbi években valójában nem is Andy Vajna, hanem egy ismeretlen cinkotai nő volt. Mi is csak nagy nehezen derítettük ki ezt az elhallgatott tényt.
- Andy Vajna már 2016-ban eladta a TV2-t egy 60 éves cinkotai nőnek (Jandó Zoltán)
- Megmutatjuk, ki áll most a TV2 mögött, de hamarosan elrejtőzhet a tulajdonos (Jandó Zoltán)
Mi történt azzal a 150 kínai busszal, amit tizenegy éve hoztak be? A háromnegyedüket megtaláltuk egy kápolnásnyéki telepen.
Szinte közmondásos, hogy a magyar építőipar a pénznek a kormányközeli üzleti körök irányába történő szivattyúzásának eszköze lett Magyarországon. De még így is extrém, hogy évről évre egyre több extra- (tehát az iparági átlagot magasan és megmagyarázhatatlanul felülmúló) profit kerül néhány kiválasztott vállalkozóhoz.
- Különös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparban (Jandó Zoltán)
- A teljes magyar építőipar nyolcadából már a NER húzza a hasznot (Jandó Zoltán)
- Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői (Jandó Zoltán)
A fojtogató munkaerőhiány csendben elkezdte javítani a magyar cigányság néhány évvel korábban még teljesen kilátástalannak tűnő helyzetét. Legalábbis vannak erre utaló jelek. A munkaadók például egyre inkább rákényszerülnek arra, hogy hanyagolják a diszkriminációt.
Óriásit emelkedtek a lakásárak Budapesten, de a részletes, utcai szintű adatok alapján milyen trendeket lehet találni ebben? Milyen hatása van a környékük lakásarainak az emberek politikai beállítottságára? Ennek is utánaszámoltunk.
- A budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttad (Hajdu Miklós, Kasnyik Márton)
- Kettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelep (Hajdu Miklós, Kasnyik Márton)
- Alaposan átrendezte az erőviszonyokat a panellakások drágulása (Hajdu Miklós)
- A legvagyonosabb magyarok kezdenek elfordulni a Fidesztől (Hajdu Miklós, Kasnyik Márton)
Van egy olyan bányászati nyersanyag, amiben Magyarország világhatalom. Ez a perlit, aminek termelése egy bányához és egy céghez kötődik. Kalandos és tanulságos történetük van, akárcsak a többi magyar tulajdonú cégnek, amelyeket a G7 Üzletben mutatunk be hétről hétre. Köszönjük a sorozatban bemutatott, eddig 41 vállalat vezetőinek, hogy elmesélték nekünk történetüket!
Egy másik nyersanyagban, a kőolajban nem vagyunk annyira nagyok, de azért érdekes, hogy az Ormánság nyugati részén akkora olajmezőt talált egy amerikai hátterű olajvállalat, amilyet itthon három évtizede nem sikerült. A kitermelés már el is indult, és a vállalat igyekezett elkerülni bármiféle hírverést.
Ritkán lehet egy vállalatcsődöt olyan nagy mértékben egyetlen rossz döntésnek tulajdonítani, mint amikor a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. mindent egy lapra téve kezdte gyártani az IKEA PS 2014 nevű lámpáját. De a történet valójában bonyolultabb, és ráirányítja a figyelmet a fogolybeszállítók problémájára, ami miatt rengeteg magyar cég szenved.
Rendesen felkavarta volna az állóvizet a magyar mobil távközlési piacon, ha a Digi belép. A romániai hátterű cég alaposan felkészült erre, az NMHH azonban egy mondvacsináltnak tűnő okból kizárta a frekvenciatenderről. Jandó Zoltán cikkéből az is kiderül, hogy miért jár ezzel rosszul a fogyasztó.
Rengeteg szó volt idén arról, hogy mit tehet az emberiség a megállíthatatlannak tűnő klímaváltozással szemben. Pedig lennének megoldások, és ez elsősorban nem is technológiai, hanem gazdaságpolitikai kérdés. Szén-dioxid-adó, szennyezési jogok, Green New Deal, nemnövekedés? Idén csatlakozott kollégánk, Stubnya Bence ezeket vette végig és magyarázta el négy részben.
- Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét (Stubnya Bence)
- Ez volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezen (Stubnya Bence)
- Ha képesek voltunk eljutni a Holdra, a klímaváltozást is meg tudjuk állítani (Stubnya Bence)
- Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, nem nőhet a gazdaság úgy, ahogy eddig (Stubnya Bence)
Ha mostantól csak nagyon rossz lelkiismerettel szállnál repülőre, akkor mindenképp olvasd el a következő cikket. De akkor is, ha nem, mert közös érdekünk, hogy valami történjen a repülés adóztatásával. Mindenkinek jobb lenne, ha versenyképesebbé válnának a kevésbé környezetpusztító közlekedési módok.
Érdemes egyesével elmosogatni joghurtos poharakat, aztán szétválasztani a műanyagot az alufólia tetőtől, és csak aztán a szelektív kukába helyezni? Hogyan éri meg úgy gyűjteni a szelektív szemetet, ha a lehető legkevesebbet szeretnénk foglalkozni ezzel? Ilyen kérdésekre ad választ a Fabók Bálint riportja, aki megnézte, mi történik valójában a gondosan válogatott lakossági szeméttel:
Norvégia fővárosában sétálva fura érzése lehet a látogatónak: sehol nem látni egy autót sem. Ennek ellenére nem halott a város. Ez nem a véletlen műve, sokan dolgoztak azon hosszú időn keresztül, hogy így legyen. Ezt a történetet meséli el Torontáli Zoltán:
„Talán soha nem tudjuk meg, hogy mi történt pontosan 2019. augusztus 8-án az arhangelszki atomkísérleti telep közelében” – ezekkel a baljós szavakkal kezdődött Hegyeshalmi Richárd cikke a nyár végi orosz atomkatasztrófáról. És valóban, még mindig nem tudjuk, de attól még nagyon érdekes, amit össze lehetett rakni belőle, az pedig egy kicsit ijesztő, hogy mennyire áthallásos az idei sláger-minisorozat, az HBO-s Csernobil történetével.
Nincs összehasonlítható hivatalos statisztika arról, hogy mennyi Magyarországon a mesterségesen indított szülések aránya. Azt viszont meg lehet nézni, hogy mekkora különbség van a hétvégén vagy ünnepnapokon, illetve a munkanapokon születettek száma között. Ez alapján számolva sokkolóan magas az arány, és évtizedek óta folyamatosan nő.
Az újszülöttek szüleinek adott finn babadoboz világhírű. Van ennek egy magyar verziója is, csak annyi a különbség, hogy nem hasznos holmikkal van telepakolva, hanem reklámmal. Bucsky Péter utánanézett a történet mögött álló cégnek, amely ügynökként használja az egészségügyi dolgozókat.
Ki lehet fejezni az emberélet értékét pénzben? Nyilván nem, mondaná erre a legtöbb ember. De nem úgy egy elemző közgazdász, egy rendes hatástanulmány elkészítéséhez ugyanis számszerűsíteni kell, hogy mennyit ér egy emberi élet. Ezt a kívülről abszurdnak tűnő talányt mutatja be Katona Hajnalka, akinek a cikkeit egyébként is érdemes mind elolvasni a G7 Tudományban.
Évszázados károkat okozhat Magyarországnak a pusztítás, amit a kormány az MTA kutatóhálózatainál véghezvitt. Erről is írt Tóth István János, aki az egyik visszatérő szerzője az ebben az évben indult véleményrovatunknak, a G7 Ekonominak. Köszönjük a hozzájárulást vendégszerzőinknek!
Élet
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
