Az Európai Bizottság heteken belül felszabadíthatja a befagyasztott uniós támogatások jelentős részét – értesült a Financial Times (FT). Ez a hétéves költségvetési ciklusban 22 milliárd euró Magyarországnak járó kohéziós támogatásból körülbelül 13 milliárd eurót érinthet. A nem hivatalos hírt a brüsszeli tárgyalásokra rálátó források a G7-nek is megerősítették.
Ha valóban így döntenek november végéig Brüsszelben, az alapjaiban érinti a hazai finanszírozást. Ez komoly politikai győzelem lenne a magyar kormánynak, és azt jelentené, hogy bejött Orbán Viktor számítása.
A magyar miniszterelnök júliusban Tusványoson arról beszélt, hogy az EU-s költségvetés módosításának blokkolásával akarja elérni, hogy „kifagyasszák” az uniós forrásokat.
Ezt úgy kell csinálni, hogy az Európai Unió költségvetése a csőd szélén áll. Azt kéri a tagállamoktól, hogy fizessünk be mintegy 100 milliárd eurót, és módosítsuk a hétéves költségvetést. De ahhoz egyhangúság kell. És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv
– avatta be hallgatóságát a miniszterelnök a tárgyalási taktikájába.
Az EU-s költségvetés felülvizsgálata a gyakorlatban egy százmilliárd eurós növekményt jelent, aminek a felét Ukrajna támogatására fordítanák. A költségvetési kiegészítés nagyját tagállami befizetésekből finanszíroznák, és mivel ez konszenzusos döntés, minden tagállam jóváhagyása szükséges hozzá. Ez hatékony zsarolási fegyverként is használható.
Hivatalosan a kohéziós támogatások brüsszeli jóváhagyásának nincs semmi köze az uniós költségvetést érintő magyar jóváhagyáshoz. Hivatalosan a Bizottságnál sem kapcsolták össze ezeket a kérdéseket, és Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter még kedden is azt mondta, hogy ezek független ügyek:
Időben lehet, hogy párhuzamosan folyik a kettő, a tárgyalássorozat, illetve az Ukrajnával kapcsolatos pénzügyi segítség előkészítése, de nem hiszem, hogy logikailag össze lenne kötve. A Bizottság legalábbis nem tett ilyesfajta utalást
– állította.
A két téma azonban nemcsak Orbán Viktor fejében kapcsolódik össze. A FT anonim brüsszeli forrásai közül többen szintén megerősítették a lapnak, hogy a Bizottság abban a reményben készül jóváhagyni az uniós pénzek kifizetését Magyarországnak, hogy cserébe Orbán Viktor hozzájárul az EU-s költségvetéshez.
Magyarország abban az esetben sem férne hozzá az uniós támogatások egészéhez, ha ez megtörténik, nagyságrendileg azok felét tenné a Bizottság elérhetővé, ha a sajtóértesülések megfelelnek a valóságnak. Kohéziós támogatásokból Magyarországnak 2027-ig elvileg 22 milliárd euró járna, emellé jönne még 5,7 milliárd euró a helyreállítási alapból.
Anélkül, hogy most túlzottan elmerülnénk a részletekben, a Bizottság háromféle feltételt támasztott az uniós támogatások lehívhatóságával kapcsolatban.
- Egyrészt zajlik Magyarország ellen a jogállalmisági vizsgálat,
- másrészt felállítottak 27 úgynevezett szupermérföldkövet, amiket teljesíteni kellene,
- végül pedig ott vannak a feljogosító feltételek.
Most az utóbbiakról van szó, azon belül is a magyar igazságügyi reformról. Az igazságszolgáltatási rendszer megfelelő működése ugyanis olyan alapfeltétel, ami nélkül egyetlen számlát sem fizetnek ki: ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban ez nincs biztosítva, akkor hiába vannak elfogatott támogatási szerződések, pénz nem érkezik Brüsszelből. Az Európai Bizottság sajtószolgálatának szavaival:
A bírói függetlenség hiánya minden programot érint, így ezt a problémát meg kell oldani ahhoz, hogy Magyarország bármilyen visszatérítésben részesüljön az uniós kohéziós alapokból.
Ezért fogadta el a magyar parlament májusban uniós nyomásra az igazságügyi reformot, hiszen ezt minden támogatás alapfeltételéül szabták. Bár a források egy másik részéhez az összes szupermérföldkő abszolválása, valamint a jogállamisági vizsgálat lezárása is kellene, a bírói függetlenség Brüsszelből is leokézott biztosítása nélkül semmilyen kifizetés nem történne.
A magyar kormány ugyan már júliusban is arról értesítette a Bizottságot, hogy az igazságügyi reformmal Magyarország megtette a magáét, a Bizottság azonban ezt nem látta ilyen egyértelműnek. A reformot, például az Országos Bírói Tanács megerősítését összességében ők is pozitívan értékelték, de a törvényalkotáson túl azt is szerették volna látni, hogy azt hogyan implementálják a gyakorlatban.
A Bizottság aggályai akkor szűnnek majd meg, amikor Magyarország megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a végrehajtás összhangban álljon a Chartával, és amikor a Bizottság is megállapította, hogy az intézkedések valóban orvosolják a hiányosságokat
– hangsúlyozza az Európai Bizottság képviselete.
Ezért szeptember 26-án egy sor tisztázó kérdést tettek fel a magyar kormánynak. Bár a kérdéseket nem hozták nyilvánosságra, az azokat megismerő Magyar Nemzet és a Szabad Európa is azt írta, hogy ezek többek között azt célozzák, hogy a gyakorlatban a Kúria hogyan biztosítja a számára előírt automatikus ügykezelést. Ez már csak azért is érdekes, mert a politikai kinevezett Varga Zs. András Kúria-elnök a törvényt korábban elemeiben végrehajthatatlannak és a nemzeti szuverenitást korlátozónak mondta – pedig az ilyen részletszabályok garantálhatják, hogy ne lehessen politikai alapon kiosztani az ügyeket a bírák között.
Bár az újabb kérdéseket a Magyar Nemzet időhúzásnak minősítette, a FT és a G7 értesülései szerint Brüsszelben valójában arra készülnek, hogy heteken belül elfogadják a magyar kormány válaszait. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar kormány Orbán Viktor szavaival élve nem hiába tartja a zsákot, mindazok a források megnyílnak, amik idáig csak az igazságügyi reform brüsszeli jóváhagyása miatt voltak zárolva.
Ez összességében megközelítőleg 13 milliárd eurót jelent – ez az összeg persze nem azonnal érkezne, hiszen a 2027-ig tartó költségvetés kohéziós támogatásairól van szó, és egyes kifizetések még ennél is később fognak csak érkezni. A magyar kormány idáig 238 millió euró értékű számlát nyújtott be, ebből a kifizetések ezek alapján a jövő év elején történhetnek meg.
Elsősorban az operatív programok egy része szabadulna fel. Messze nem minden: 6,3 milliárd euró a korrupciós veszélyek, 2,6 milliárd eurónyi program kifizetése pedig egyéb okokból van zárolva: a tudományos élet szabadsága (2 milliárd euró, ez kapcsolódik az alapítványi egyetemek ügyéhez), a gyermekvédelmi törvény (600 millió euró) és a menedékjog (30 millió euró) feltételezett visszásságai miatt. A helyreállítási alap ettől független 5,8 milliárd eurójához pedig a 27 szupermérföldkő teljesítése (illetve ennek pozitív bizottsági értékelése) is szükséges.
13 milliárd eurónyi támogatás kifagyasztása azonban így is jelentős politikai győzelem Orbán Viktor számára a FT értékelése szerint is. Hogy a magyar kormány ezután valóban elfogadja-e az EU-költségvetés módosítását, és milyen további feltételekkel teszi ezt, a következő egy-két hónapban tisztázódhat – Brüsszelben novemberre szeretnék megkötni a költségvetés kiegészítését megalapozó politikai alkukat.
A magyar miniszterelnök korábban több szempontból is elfogadhatatlannak mondta a költségvetés-módosítási terveket, elsősorban az Ukrajnának adott újabb támogatásokat kifogásolta. A magyar Ukrajna-politika ugyan alapvetően várhatóan ezután sem fog megváltozni, vannak kompromisszumokra utaló jelek. Ukrajna a magyar követeléseknek engedve a napokban végül levette az OTP-t a háború szponzorainak (a gyakorlatban mérsékelt jelentőségű) listájáról, és egy másik vitás pont, az ukrán gabonával szembeni importtilalom kapcsán is kompromisszumot keres az érintett uniós tagállamokkal – ez Magyarországgal kapcsolatban is lehetséges forgatókönyv. A Kijevvel szembeni magyar követelések kapcsán így a kárpátaljai magyarságot súlyosan érintő kisebbségi jogkorlátozások feloldása lenne a legsúlyosabb pont.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
