Lényegében nyíltan beszélt arról Orbán Balázs, hogy a  visszatartott uniós pénzek megszerzésének érdekében megpróbálnak majd nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, méghozzá úgy, hogy meglebegtetik annak a lehetőségét, hogy a feltételezhetően újraválasztásra készülő Ursula von der Leyen terveit megfúrják. 

Mi történt? Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Politicónak adott interjút, melyben az uniós pénzekről, a Fidesz európai jobboldali elképzeléseiről és Ukrajnáról is beszélt. Főbb állításai:

• a magyar kormány korábban ugyan támogatta von der Leyen bizottsági elnököt, de ez megbicsaklott VDL saját politikai napirendje miatt, amit erővel próbál lenyomni a tagállamokon. Fő vitapontok: geopolitika, amerikai és kínai viszony, háború, szankciók;
• a magyar jogállamisági és korrupciós ügyek miatt visszatartott EU-s támogatásokkal kapcsolatban Orbán szerint szűkül Brüsszel mozgástere, és szerinte kénytelenek lesznek pozitív jeleket küldeni Budapestre;
• a Néppárttal szakító Fidesznek megfelelne a Jaroslaw Kaczynski lengyel államfő és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök európai pártcsaládja, a jobboldali ECR, de főleg egy összjobboldali tömörülést szeretnének összehozni. Orbán is elismeri azonban, hogy erre kevés az esély, hiszen a német és lengyel jobbközép kizárja a szélsőjobbal, így az egyre népszerűbb német AFD-vel vagy a Marine Le Pen-féle francia RN-nel az együttműködést;
• Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait a kárpátaljai magyar kisebbség szerinte elfogadhatatlan helyzete miatt addig blokkolja Magyarország, amíg a kérdés nem oldódik meg. Orbán a háború előtti nemzetiségi jogok helyreállítását tartaná elfogadhatónak.

Miért fontos ez? Az interjúban újszerű, hogy a magyar kormány nyilvánosan összekapcsolta a “brüsszeli pénzek” ügyét és von der Leyen újraválasztásának lebegtetését. Az európai helyezkedésben a jelenleg magányos Fidesz ugyan az ECR-re tesz, de a jobboldali együttműködésnek több komoly akadálya van, a szélsőjobbos pártok mellett ilyen a háborúhoz és Oroszországhoz való viszony.

• A befagyasztott uniós támogatások kiszabadítása kulcsfontosságú lenne a megbillent költségvetési egyensúly és a recesszióban lévő gazdaság helyzetében. Szeptembertől folytatódnak a brüsszeli tárgyalások. A magyar kormány most valamivel optimistábbnak látszik.

Tágabb kontextus: az optimizmus abból következhet, hogy a kormány mozgástere megítélésük szerint tágulhat, aminek több oka is van. Egyrészt miniszterelnöki ambíciókkal Brüsszelből a holland belpolitikába távozik Frans Timmermans bizottsági alelnök, aki az egyik legerősebb képviselője volt a magyar kormánnyal szembeni konfrontatívabb politikának. 

• Másrészt az EU költségvetési felülvizsgálatához minden tagállam hozzájárulása kell, Orbán Viktor pedig nyíltan beszél arról, hogy magyar vétófenyegetéssel akarja megszerezni az uniós fejlesztési forrásokat: “És akkor tartani kell a zsákot, és kész. Ez van. Így. Ez a terv” – mondta Tusványoson.
• Emellett az újraválasztást megcélzó von der Leyen számára fontos lenne, hogy ne legyen gond az uniós költségvetéssel (bár közben azt a látszatot is érdemes elkerülnie, hogy túlságosan könnyen befekszik az olyan “renitenseknek”, mint Orbán Viktor).

Igen, de: a Fidesz jelentőségét árnyalja, hogy a bizottsági elnök megválasztásához nem feltétlenül kell minden tagállam támogatása, ebben nincs vétójog. A szokásjog szerint erről idáig egyhangúlag döntöttek, de ettől el lehet térni, a pártcsaládon kívüli Fidesz pedig ma könnyebben megkerülhető. Az előzetes politikai kompromisszumok után végül az EP szavaz majd a jelöltről.

Mi várható? Az uniós költségvetés esetében komolyabb nyomást tud gyakorolni a magyar kormány egy vétófenyegetéssel. A költségvetés felülvizsgálatára van még idő, de decemberig Brüsszelben szeretnének túl lenni a politikai megállapodáson. A magyar kormány egyelőre azt mondja, ehhez biztosan nem adja a hozzájárulását.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet európai bizottság Európsi Unió uniós források Ursula von der Leyen Olvasson tovább a kategóriában