A német Die Welt interjút közölt Stefan Benett árszakértővel, aki a Boston Consulting Grouphoz tartozó Inverto GmbH szakembereként beszerzési tanácsadással foglalkozik. Megállapításai természetesen a német piacra vonatkoznak, ennek ellenére is érdekes lehet számunkra, hiszen egyrészt az élelmiszer-kiskereskedelem nagy szereplői nemzetközi óriásvállalatok, másrészt a vezető magyar láncok között is meghatározóak azok, amelyek német központúak, és sok esetben a beszerzéseiket is központilag kezelik.

Benett fő állítása az, hogy az infláció a közeljövőben még nem enyhül, de bizonyos termékeknél van rá esély, hogy ősszel mérséklődik az üteme. Korábban a szakértő szerint ez azért nem lehetséges, mert az ellátási láncban vannak még olyan szereplők és elemek, amelyeknek inflációs átfutási ideje hosszú. Példának említi, hogy az élelmiszergyártók hosszabb távú energetikai szerződésekkel dolgoznak, és ahogy ezek lejárnak, az új megállapodásokat már magasabb árakon kötik, ám időbe telik, amíg ennek áthárítása eljut a boltok polcaira.

Az enyhülésnek szerinte két fő oka lesz. Egyrészt vannak olyan termékek, amelyekből továbbra is hiány van a piacon (közismert példa az étolaj, amely főleg az orosz-ukrán háború miatt nem érkezik megfelelő mennyiségben Európába), ám a beszerzők lassan kezdik megtalálni az alternatív beszerzési forrásokat. Ha lesz kínálat, akkor csökken az inflációs nyomás. Más termékeknél viszont, ahol van áru, elérhetünk ahhoz a magas árszinthez, amelynél a kereslet érdemi csökkenésbe fordul, az emberek nem tudják már megvenni a terméket, vagy mást keresnek helyette, így az árakat nem lehet tovább emelni.

A szakértő szerint ezek a fő hatások, amelyek őszre már érezhetőek lesznek.

Az újság felteszi azt a kérdést is, hogy lehet-e az inflációnak nyertese, és Benett azt mondja, természetesen lehetnek olyan gyártók, amelyek a költségnövekedést meghaladó mértékben emelik az áraikat, vagyis kihasználják a helyzetet a haszon növelésére. Minél nagyobb egy cég, és minél erősebb márkát képvisel, ezt annál könnyebben teheti meg, a jelenséget nagyon nehéz kívülről látni, csak az ár-összehasonlítások segíthetnek ebben.

Általános deflációt azonban a szakember akkor sem tart elképzelhetőnek, ha új beszerzési források nyílnak meg és esetleg normalizálódnak az energiaárak. Szerinte ez azért nem valószínű, mert az ellátási lánc mindenképpen feszes marad, a gyártók-termelők tele lesznek megrendelésekkel, és nem lehet elég gyorsan átállni az olcsóbb beszerzési forrásokra. Ugyanakkor a kiskereskedőknek és a gyártóknak közös érdeke, hogy fenntartsák azokat a fogyasztói árakat, amelyekben most megállapodnak (amennyiben a verseny a csökkentést ki nem kényszeríti).

A jól működő piaci verseny az alacsonyabb árak előfeltétele, meg vagyok győződve arról, hogy ez a mechanizmus Németországban továbbra is működni fog

– mondja a szakértő.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs megállás, mérésünk szerint most már 34 százalék feletti az élelmiszer-inflációA kenyérre, a zsemlére, a kiflire és a tésztákra nem raktak árstopot, ezek egy év alatt több mint a duplájára drágultak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz üzemanyagárstop nélkül 18 százalék lenne az inflációTöbb mint két évtizedes csúcsra emelkedett az infláció júliusban, ám a hatósági üzemanyagár nélkül még ennél is sokkal magasabb lenne a mutató.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJelentősen enyhült a drágulást okozó szállítmányozási káoszTöbb mutató alapján is olcsóbban jut el a világ egyik pontjáról a másikra a konténerekben szállított áru, ami az inflációt is enyhítheti. Igaz, még lehetnek akadályok a díjak további csökkenése előtt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ élelmiszer infláció kiskereskedelem németország Olvasson tovább a kategóriában