Habár úgy tűnik, hogy Magyarországon és egész Európában is messze van még a drágulás tetőzése – Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke nemrég például arról beszélt, hogy nem kizárható, hogy itthon őszre 20 százalék körülire nő az infláció -, vannak azért jó hírek is az infláció mögötti trendekkel kapcsolatban. Vagy kevésbé ambiciózusan fogalmazva: a helyzet lehetne rosszabb is.
Ahogy arra a Financial Times szerzője a napokban megjelent cikkében felhívja a figyelmet, több mutató alapján is úgy néz ki, hogy jelentősen javult a globális tengeri szállítmányozási helyzet, ami az egyik kiváltó oka volt a drágulásnak az elmúlt másfél évben:
- 45 százalékkal csökkent a tavaly őszi csúcshoz képest a nemzetközi kereskedelemben sztenderdnek számító 40 lábas konténerek szállítási díja a Freightos nemzetközi szállítmányozási vállalat adatai alapján.
- A Los Angeles-i kikötő előtt feltorlódott hajók száma az év elejéhez képest 75 százalékkal csökkent, miközben június volt a kikötő történetének egyik legforgalmasabb hónapja.
- A New York-i Federal Reserve Bank által létrehozott – a problémákat összegző – globális ellátási lánc nyomásindex (Global Supply Chain Pressure Index) júliusra 57 százalékkal csökkent a tavaly év végi csúcshoz képest.
A lap által idézett mutatók mellett több más, Magyarországról nézve is releváns indikátor szintén javulást mutat. A világ legnagyobb kikötői közötti díjakat összesítő Drewry World Container Index csaknem 35 százalékot csökkent január közepéhez képest, és ezen belül a Magyarországra érkező kínai import szempontjából releváns alindexek, például a Sanghaj és Genova vagy Rotterdam közti díjakról árulkodó indexek is jelentősen visszaestek. Az év elejéhez képest szintén jelentősen csökkent a Kínából a világ különböző pontjaira irányuló szállítmányok globális árindikátora, a Shanghai Containerized Freight Index.
A Financial Times cikke szerint az enyhüléshez hozzájárult, hogy a kikötők és a logisztikai cégek hatékonyabbá váltak a nagy terhelés kezelésében, hosszabb távon ugyanakkor nem ez, hanem a globális gazdasági kilátások romlása normalizálhatja a szállítmányozási díjakat. Erre utal az is, hogy a Philadelphiai Fed által megkérdezett amerikai termelő vállalatok több mint 40 százaléka számít például a szállítási idők csökkenésére a következő hat hónapban, és a júliusi beszerzési menedzserindexek alapján is csökkennek a megrendelések.
Mindezek ellenére nem egyértelmű, hogy az enyhülés zavartalanul folytatódik majd. A karácsonyi szezon közeledtével felpörgő rendelések a jelenlegi kapacitások mellett például újból fennakadásokat okozhatnak, és szintén kockázatot jelent, ha az inflációtól elmaradó béremelések miatt sztrájkba kezdenek valamelyik kikötőben. Emellett az USA keleti partjainál és az észak-európai kikötőkben még mindig komoly sorok vannak, és a kínai zéró Covid intézkedések miatt is benne vannak a pakliban a nagyobb fennakadások.
