Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2022. augusztus 5. 04:34 Adat

Nincs megállás, mérésünk szerint most már 34 százalék feletti az élelmiszer-infláció

Saját, nem hivatalos élelmiszerár-méréseink egyre aggasztóbb képet mutatnak. Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra az látszik, hogy a magyar boltokat több hullámban érte el a drágulás. Az első ugrás még tavaly év végén következett be, akkor a korábbi 1-2 százalékról hirtelen 10 százalék köré ugrott az éves alapon mért infláció, majd idén február-márciusban 10 helyett már 20 százalékról beszéltünk, és bár akkor azt reméltük, hogy áprilistól mérséklődhet az ütem, ez végül nem jött be. Annyira nem, hogy azóta sajnos egyenletesen és nagy tempóban mennek felfelé az árak.

Újabban minden hónapban 5 százalékkal nagyobb mértéket mérünk.

Az áprilisi 20 százalékról májusban már 25 százalék közelébe emelkedett a nagy bevásárlásunk összköltsége alapján számított drágulás, majd júniusban durván 30, júliusban pedig már csaknem 35 százalék volt a növekedés. Hangsúlyozzuk, hogy mindez éves alapon értendő, tehát nincs benne semmilyen szezonalitás: most majdnem 35 százalékkal fizettünk többet az élelmiszerekért, mint tavaly júliusban, és júniusban ez még „csak” 30 százalék volt a tavaly júniushoz képest.

Az általunk mért éves inflációt az alábbi grafikonon mutatjuk be, a bevásárlókosarunk erre a csillagra kattintva érhető el*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg
, a 2020 januárja óta egységes módszertanunk pedig a mondat végén lévő csillagra kattintva jelenik meg*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.
.

Adatainkat mindig a hónap végén, és mindig ugyanabban a négy boltláncban, az Aldiban, a Lidlben, a Penny Marketben és a Tescóban vesszük fel. Az alábbi ábrán azt mutatjuk be, hogy ha ennek a négy áruháznak az áraiból átlagot számolunk, akkor mennyi volt a tavalyi, illetve az idei július végi érték.

A következő ábra lényegében ugyanezt mutatja meg, csak más szemszögből, ezen az látszik, hogy egy év alatt százalékban kifejezve mennyit változtak az átlagos árak. A 100 feletti értékek mutatják meg azokat a termékeket, amelyek ára egy év alatt több mint a duplájára emelkedett: ilyen a kenyér, a zsemle, a kifli és a spagetti tészta. Adataink mindig az elérhető legolcsóbb termékverziókat mutatják be, vagyis ténylegesen alaptermékeket vizsgálunk, szóba sem jöhet az, hogy egy-egy magas árú prémium kenyér vagy tészta árváltozása húzná fel az átlagokat.

Az általunk vizsgált 42 termékből most már csak négy hírmondó maradt, amely arra emlékeztet, hogy egy élelmiszer ára elvileg csökkenhet is éves szinten: a legolcsóbb sárgarépához, fehérrépához, almához és vöröshagymához 2022 július végén olcsóbban jutottunk hozzá, mint egy évvel korábban. (A vöröshagyma rendkívül furcsa mozgásokat produkál, egy hónappal ezelőtt minden boltban egyszerre nagyon megdrágult, júliusban azonban a továbbra is nagyon drága verziók mellett visszakúsztak a polcokra az olcsóbbak, és ezek húzzák lefelé az átlagot.)

Egy hónappal ezelőtt azt írtuk, hogy a drágulás tempója olyan gyors, hogy megfigyeléseink szerint még a boltok sem tudják egymással tartani a lépést. Ennek tudtuk be, hogy június végén egyes termékek ára között a szokásosnál jóval nagyobb eltérések voltak a boltok között (nem volt egy ütemű az áremelés), júliusra azonban az üzletek mintha rendezték volna a soraikat. Most sokkal egységesebbnek tűnik az árképzés, bár az inflációs korszak előtti időktől még mindig messze vagyunk.

A napokban megjelent hírek arról szóltak, hogy az 1000 forintos kenyér sem elképzelhetetlen. Egyrészt a „nem belépőszintű” kenyerek már régóta drágábbak ennél, másrészt viszont az általunk vizsgált üzletekben a legolcsóbb félbarna (amely tapasztalataink szerint olyan becsalogató alaptermék, amelynek az árát a végsőkig próbálják alacsonyan tartani) kilója átlagosan 522 forint volt, ami ugyan több mint duplája a tavalyi 251 forintnak, az 1000 forintos lélektani határhoz azonban még egy duplázásra lenne szüksége.

A reális, azaz árstoppal nem torzított tejár változás méréseink szerint éves szinten 50-60 százalék körül van, és nem meglepő módon a tejtermékek (vaj, tejföl, kefir, joghurt, sajt) is rendre ezt a mértéket hozzák. A húsoknál 30 százalék körüli a piaci alapú emelkedés, ebből lehet következtetni arra, hogy árstop nélkül a csirkemell 1500 forint helyett már a kilónkénti 2000 forintos szintet ostromolná.

Természetesen az 1500 forintos csirkemell és a többi stoppolt ár a gyakorlatban csak akkor érvényes, ha van belőle készlet. A 30-50 százalékos áremelés megtiltása most már nagyon komoly feladat elé állítja a boltokat, ahogy mennek fel az árak, egyre nagyobb az a veszteség, amelyet minden egyes eladott árstoppolt terméknél elszenvednek. Ezt vélhetően máshol keresik meg, az árstoppos árukból pedig csak a minimálisan kötelező mennyiséget tartják. Boltos körképünknek továbbra is alapvető jellemzője, hogy az árstoppos termékek csak hektikusan elérhetők, amikor megérkezik a szállítmány, a vevők jellemzően hamar elkapkodják.

Tejkínálat vásárlói roham után. Fotó: G7

Végül szokás szerint bemutatjuk, hogy a saját módszertanunk szerinti, nem hivatalos nagy bevásárlás összköltsége hogyan alakult a boltokban. Amit egy éve a négy bolt átlagában még 16 324 forintért megkaptunk, azért most 21 930 forintot kellett fizetnünk, ez 34,3 százalékos emelkedésnek felel meg.

Adat Aldi élelmiszer fogyasztói kosár infláció kiskereskedelem Lidl Penny Market Tesco Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2022. december 2. 17:25 Adat, Pénz

Orbán bejelentése elgáncsolta a tárgyalásokat a legalacsonyabb keresetűek fizetésének emeléséről

Közel voltak a felek egy inflációkövető emelés elfogadásához, de a munkaadók ebbe csak járulékcsökkentéssel együtt mentek volna bele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 04:34 Adat, Pénz

Mérésünk szerint novemberben megállt az élelmiszerek árának emelkedése

A 26 ezer forintos bevásárlásunk egy hónap alatt 26 forinttal drágult. Az éves infláció 54-ről 49 százalékra mérséklődött. Fordulat ez vagy csak megtorpanás?

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Fontos

Forint Ferenc
2022. december 3. 07:25 Élet, Támogatói tartalom

Lakáshitel: vége felé közeledhet a kamatemelkedés?

Végre megcsillan a fény az alagút végén, ugyanis a hitelkamatokat befolyásoló egyes pénzpiaci mutatók már csökkenésnek indultak.

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.