A második negyedévben Németország 14 legnagyobb városából hétben megállt a lakásárak emelkedése, bizonyos helyeken az árak már elkezdtek csökkenni is. A német sajtó az Immowelt ingatlanportál felmérésére (pdf), illetve adataira támaszkodva számol be a trendfordulóról.
A piacot a magas kamatkörnyezet, a magas infláció, és az orosz-ukrán háború, a koronavírus-járvány, illetve az ellátási láncok körüli problémák okozta bizonytalanságok egyaránt komolyan befolyásolták. Az 500 ezernél nagyobb lakosú 14 német városból 13-ban most már csökken a kereslet az ingatlanok iránt.
Ennek legfőbb oka a magas kamatszint, amely mellett jelentősen szűkült a hitelképes vevők köre, vagyis egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy saját lakást vásároljanak. Az Immowelt mérései szerint a portálon meghirdetett ingatlanokra az idei második negyedévben 17 százalékkal kevesebb érdeklődő jelentkezett, mint a tavalyi hasonló időszakban.
Eladni viszont jóval többen szeretnének, a nagyvárosi kínálat egy év alatt 29 százalékkal ugrott meg.
A két jelenség azonban összefügghet, hiszen ahogy egyre nehezebbé válik az értékesítés, az ingatlanok nagyobb arányban ragadnak be hosszabb távra az ajánlatok között.
Münchenben például 2021-hez képest most 27 százalékkal több ingatlant kínálnak eladásra, de 18 százalékkal kevesebb az érdeklődő vevő. Kölnben még extrémebb a helyzet, ott egy év alatt 54 százalékkal nőtt az eladó lakások és házak száma, a potenciális vevők azonban 20 százalékkal kevesebben lettek.
Berlin és Hamburg esete különleges, ezekben a városokban az önkormányzat beavatkozott a piacba, a főváros például ársapkát akart tenni a bérleti díjakra, ami ugyan elbukott a bíróságon, de a kereslet továbbra is alacsony, és a kínálat is szűkös.
Míg a tavalyi harmadik negyedévben még mind a 14 városban emelkedtek a lakásárak, idén már három városban stagnálást, négyben pedig csökkenést mértek. Látszik, hogy a trend a legdrágább helyeken fordult meg, az öt legdrágább német város közül háromban, Münchenben, Frankfurtban és Kölnben is árcsökkenés tapasztalható.
München továbbra is a legdrágább város, az adatok szerint az átlagos négyzetméterár jelenleg 9551 euró (cikkünk írásakor ez 3,9 millió forint), de tavaly ilyenkor még 9626 euró volt. Frankfurtban 6554, Kölnben pedig 5348 eurós négyzetméterárat mért az Immowelt.
Az árak emelkedése még kitart Nürnbergben, Brémában, Drezdában és Dortmundban (ezekben a városokban átlagosan 2 százalékos a drágulás egy év alatt), és bár Hamburgban, illetve Stuttgartban is emelkedést mértek, az már csak 1 százalékos volt.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
