Rekordot döntött a búza a termény európai árképzése szempontjából meghatározó párizsi árutőzsdén. Tegnap tonnánként 297 eurónál is járt az ára, és végül nem sokkal 293 euró alatt zárt. Ez jelentősen több, mint a korábbi, 2012-ben felállított, 275 euró körüli rekord.

A drasztikus drágulás természetesen a hazai gabonapiacon is érzékelhető, de nem csak Európára jellemző. Az Egyesült Államokban meghatározó chicagói árutőzsdén ugyan csúcsdöntésről még nem lehet beszélni, de ott sem jegyeztek fel 2012 decembere óta olyan magas árat, mint most.

Az északi félteke idei termését fagyok, szárazságok és heves esőzések is megtizedelték több fontos termőterületen, ezért a hét legnagyobb búzaexportőr ország készletei nyolc éve nem látott szintre csökkentek. Ahogy a Bloomberg cikke emlékeztet, hiába közelíti a 300 millió tonnát a világ teljes búzakészlete, ennek nagy része olyan országokban van – például Kínában –, amelyek nemigen szállítanak külföldre. Ezért érdemesebb csak a nagy exportőrökre koncentrálni, náluk pedig csak 60 millió tonna körül van a búzakészlet. Ráadásul az aktuálisan legnagyobb exportőrnek számító Oroszországban megemelték a búza kiviteli vámját, és azt is meglebegtették az illetékesek, hogy korlátozzák a kiszállításokat a hazai ellátás biztosítása érdekében.

Az árak már olyan magasra futottak fel, hogy a világ legnagyobb búzaimportőrének számító Egyiptom több búzaaukciót is kihagyott, bízva abban, hogy az árak csökkennek majd. Eddig azonban ez nem jött be, már csak azért sem, mert Szaúd-Arábia például megduplázta a vásárlásait. Nem csoda, hogy Egyiptomban a támogatott kenyérár növelésére készülnek, bár nehezen hozza meg a kormány ezt a döntést, hiszen a 2011-es forradalom részben a dráguló élelmiszerek miatt robbant ki. De természetesen máshol is szenvednek a búza drágulásától, például Tunéziában és Törökországban, a liszt jelentős áremelkedése pedig már a magyarországi diszkontláncok üzleteiben is tapasztalható.

Ausztráliában és Argentínában ugyan jó termés várható, de a betakarítás még épp csak elkezdődött, és ha minden jól megy, valószínűleg akkor is csak enyhülhet az északi félteke áremelkedése. Az őszi búza vetése ugyan minden fontosabb termőterületen befejeződött, a gazdák számára gondot okozhat, hogy a műtrágya is rengeteget drágult (a földgáz áremelkedése miatt). Ha viszont ebből kevesebbet használnak, akkor gyengébb lesz a jövő évi termés.

A mostani piaci folyamatokhoz nincs köze, de – már csak az éppen zajló klímacsúcs miatt is – érdemes megemlíteni egy napokban megjelent tanulmányt, amely azzal foglalkozik, hogyan érinti a klímaváltozás a legfontosabb haszonnövények termesztését. Eszerint a búza esetében 2030-ra 17 százalékos mennyiségi növekedés várható, mivel a felmelegedés miatt nő a termesztésre alkalmas terület nagysága. Igaz, ez a növekmény 2050-re várhatóan eltűnik az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai miatt.

Ennél azonban sokkal rosszabb a helyzet a kukorica esetében, amelynél 2030-ra 24 százalékos visszaesést jósolnak a változó csapadékviszonyok és a helyenként túl forróvá váló időjárás miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonöt százalékkal drágult a liszt, az olcsó tészta máris eltűnőben van a boltokbólAhogy arra számítani lehetett, a járvány utáni infláció elkezdett megjelenni az élelmiszerboltokban. A szokásos G7 nagy bevásárlás költségét már csak néhány olcsóbb zöldség-gyümölcs tartja szinten.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gázár már durvább, mint a bitcoin, és ennek mindannyian megfizetjük az árátAz energiahordozó áremelkedése Európa-szerte nehéz helyzetbe hozta a műtrágyagyártókat, nem kivétel ez alól a Nitrogénművek sem. Az eredmény az élelmiszerek további drágulása lehet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjabb alapélelmiszer árát hajtják fel a kínaiakAz utóbbi hónapokban a kukorica és a szójabab tőzsdei árát hajtotta fel jelentős részben a kínai import, most pedig búzából kezdett többet vásárolni a világ legnépesebb országa.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ búza drágulás élelmiszer infláció kenyér liszt mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában