Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. január 27. 17:24 Tech

15 módszer, amellyel meg lehetne fékezni a klímaváltozást

Korábban az tűnt az éghajlatváltozás megfékezése előtt álló legnagyobb akadálynak társadalmi értelemben, hogy sokan egyszerűen nem ismerték el a létezését. Ez a tábor ma már nem túl népes, egyre többen vannak azonban azok, akik azzal hárítják el a cselekvést, hogy a feladat megoldhatatlanul nagy, úgysem tehetünk semmit, főleg nem a mindennapi életben.

Ez szintén óriási probléma, már amennyiben nem akarjuk kitenni saját magunkat és a következő generációkat az éghajlatváltozás nehezen belátható következményeinek. A Princeton Egyetem két professzora már 2004-ben óvott ettől a hozzáállástól, hangsúlyozva, hogy az emberiség rendelkezik azzal az alapvető tudományos, technikai és ipari háttérrel, amelynek segítségével 50 év alatt megbirkózhat a problémával. Azaz nem kell olyan áttörésre várni, mint a fúziós atomenergia-termelés.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegvannak a klímaváltozás elleni eszközök, már csak használni kéne őketRohamosan fejlődnek és terjednek a környezetbarát technológiák, mégis csúcson van a szén-dioxid kibocsátás, amire még az éghajlat változásával foglalkozó kutatók sem számítottak.

Robert Socolow és Stephen Pacala 15 olyan intézkedéscsoportot vázolt fel, amelyek 2010 és 2060 közötti végrehajtása ugyan szintén jelentős erőfeszítést igényel, de nem megvalósíthatatlan. Ezek mindegyike évente egy-egy milliárd tonna szén légkörbe kerülését hivatott megakadályozni 2060-ra (korábban kevesebbet, 2010 és 2060 között fokozatosan nő a hatásuk).

Úgy számoltak, hogy ha fennmarad a korábbi pálya, akkor a 2010-es nagyjából 8 milliárd tonnás szénkibocsátás 2060-ban 16 milliárd lesz. Ha viszont sikerül az emissziót 8 milliárd tonnán tartani, akkor kezelhetők maradnak a klímaváltozás következményei. Fontos, hogy itt szénről, nem pedig szén-dioxidról van szó. A kibocsátási értékeket általában az utóbbiban adják meg, de a szén-dioxid atomtömegének csak körülbelül 27 százaléka szén, a többi oxigén. Vagyis 8 milliárd tonna szénkibocsátás nagyjából 30 milliárd tonna szén-dioxidénak felel meg.

A 15 intézkedéscsoportból nem is kell az összest megvalósítani a cél eléréséhez. Az eredeti számítás szerint elég lenne nyolc, de mivel 2010 óta nem haladt elég gyorsan a végrehajtás, ma már inkább tíz kellene. Persze, ha valahol sikerül az egymilliárd tonnásnál nagyobb megtakarítást elérni, akkor máshol elég kisebb is. Ha például a világ összes autóját megújuló forrásból származó áram hajtaná, akkor nem lenne szükség hidrogénre és szintetikus üzemanyagokra, ahogy a belső égésű motorok hatékonysága is irrelevánssá válna. De nézzük a 15 lehetőséget:

1. Hatékonyabb belső égésű motorok

A cél az, hogy 2050-re a világ benzines és dízelautóinak átlagos üzemanyag-felhasználási hatékonysága kétszeresére növekedjen. Konkrétan a 9,4 liter/100 kilométeres fogyasztásról a 4,7 l/100km-es szintre kellene eljutni. A tudósok azzal számoltak, hogy a világban közben 600 millióról 2 milliárdra nő a kocsik száma. A cél elérését segítheti a dízel és a hibrid technológia fejlődése, valamint az acél helyettesítése könnyebb anyagokkal.

Ezekkel az eredményekkel a teherautók és a repülők fajlagos kibocsátását is lehetne csökkenteni, ami szintén fontos, hiszen a repülés a leggyorsabban növekvő közlekedési mód.

A cél elérése ellen hat ugyanakkor az erősebb és nagyobb autók építése, és sajnos az utóbbiak előnyben részesítése jól megfigyelhető az amerikai és európai autósok – többek között a magyarok – körében is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába elektromos, ha mindenki kéttonnás autókkal jár, abból nem lesz környezetvédelemAz elektromos autók terjedése mellett arra is ösztönözni kellene az embereket, hogy minél könnyebb járműveket használjanak.

2. Kevesebb autózás

Az a cél, hogy az egy autóval átlagosan megtett távolság a felére csökkenjen. Ebben segíthet, ha a várostervezésben előnyben részesítik a közösségi közlekedés használhatóságát, az elektronikus kapcsolattartási eszközök pedig részben kiváltják a személyes találkozókat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetbarát autók száma és a széndioxid-kibocsátás is nő, ez meg hogy lehet?A közlekedésben nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, a vasút visszaszorulása, illetve a közúti közlekedés térnyerése miatt.

3. Épülethatékonyság

A cél az, hogy 25 százalékkal kevesebb energiát használjanak fel a meglévő épületeink, valamint az újak is a korábbi értékekhez képest. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a világ szénkibocsátásának körülbelül a negyede kapcsolódik az épületekhez. Nagy megtakarítási lehetőségek vannak a terek fűtésében és hűtésében, a vízmelegítésben, a világításban és a háztartási berendezések fogyasztásában is.

A rendelkezésre álló technológiák akár 50 százalékos kibocsátáscsökkentést is lehetővé tennének, de ezzel nyilván nem érdemes számolni, hiszen nem fogják a világ összes épületét szigetelni. Mindenesetre a hatékonyabb kazánok és világítás, a szigetelés, a napkollektorok és napelemek elvileg kényelmesen elérhetővé teszik a célt.

Hátráltató tényező lehet ugyanakkor a házak méretének növekedése, valamint az egyre több háztartási eszköz iránti igény.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámolták, mennyire környezetszennyező a leginkább környezetbarát sütőÚgy tűnik, mintha tudományos alapon nekimentek volna a mikrohullámú sütőknek, pedig nem, csak arra hívják fel a figyelmet, hogy ezt az eszközt is jó lenne tudatosabban használni.

4. Hatékonyabb hőerőművek

A széntüzelésű hőerőművek hatásfokát kellene a duplájára emelni, ugyanis ezek felelősek a szénkibocsátás negyedéért. Üzemi szinten a jobb turbináktól és a magas hőmérsékleten működő üzemanyagcelláktól, illetve ezek kombinálásától lehet várni javulást.

Az energiarendszer szintjén javítana a helyzeten az áram iránti igény egyenletesebbé tétele, valamint ha nemcsak az erőművekben keletkező áramot, hanem a hőt is felhasználnák. Továbbá különböző vegyipari termékeket is előállíthatnának az erőművek.

Mindez azzal járna ugyanakkor, hogy többe kerülnének az erőművek, illetve költeni kellene a meglévők korszerűsítésére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország példát mutathat Közép-Európának, ha Mészáros Lőrinc tényleg bezárja az erőművétA kormány a Mátrai Erőmű leállításáról tárgyal, és az első lehet Közép-Kelet-Európában, amely bejelenti a szénkorszak végét.

5. Szénleválasztás nagy erőművekben

Ha sikerülne leválasztani és tárolni a fosszilis üzemanyagok széntartalmát, akkor továbbra is használhatnánk a szenet, gázt és kőolajat a klímakatasztrófa veszélye nélkül. Az első része leginkább nagy erőművekben lenne megvalósítható, a tárolás pedig a föld alatt. Kisléptékű kísérleti projektek világszerte zajlanak, de nagyüzemi alkalmazásra még alkalmatlan a technológia.

Az egymilliárd tonnás cél eléréséhez 800 széntüzelésű vagy 1600 földgázüzemű, 1000 megawattos alaperőműben*ezek gyakorlatilag folyamatosan működnek kell megvalósítani a szénleválasztást és -tárolást 50 év alatt. A kívánt éghajlati hatás eléréséhez persze az is kell, hogy a szén-dioxid évszázadokig a föld alatt maradjon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gazdaságtörténet egyik legsokkolóbb ábrája a kínai acélőrületet mutatja be2000 óta kétszeresére nőtt az acéltermelés mennyisége, amely az egyik környezetszennyezőbb iparág. A növekedés mögött leginkább Kína áll.

6. Hidrogéngyártás

A cél a hidrogéngyártás megtízszerezése, és a közben keletkező szén leválasztása-tárolása. A hidrogén elméletileg rendkívül vonzó üzemanyag, hiszen elégetése során kizárólag vízgőz keletkezik. Mivel a fosszilis üzemanyagok nagyrészt szénből és hidrogénből állnak, ezért a hidrogén első osztályú alapanyagai, de klímavédelmi szempontból csak akkor vagyunk beljebb, ha nem hagyjuk, hogy a szén a légkörbe jusson.

Manapság a hidrogéngyártás elsősorban az ammónialapú műtrágyák előállításához, valamint a kőolaj-finomításhoz kapcsolódik, és 100 millió tonna leválasztható szén keletkezésével jár. Ennek a mennyiségnek a megtízszerezése és tárolása a cél.

Ugyanakkor az egyik legköltségesebb módszerről van szó, mert ki kell építeni a hidrogén felhasználásának infrastruktúráját, ügyelve a biztonsági szempontokra. Ha sikerül, akkor részben ki tudja szorítani a benzint és a gázolajat a közlekedésben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRáülnél egy 700 bar nyomású hidrogéntartályra?Nagyon mozgolódni kezdtek a hidrogén-elektromos meghajtás kulcsszereplői, élükön a Toyotával, de a technológiával kapcsolatban még mindig túl sok a megválaszolatlan kérdés.

7. Szintetikus üzemanyagok

Az összeállítás készítői úgy vélik, hogy 50 éves távlatban a közlekedésben használt üzemanyag számottevő része nem olaj-, hanem kőszénalapú lesz. Ilyen szintetikus üzemanyag elállítására többféle módszer is létezik, a vegyületek pedig lényegében szén-monoxidból és hidrogénből állnak.

Mivel az előállítása majdnem kétszer annyi szén kibocsátásával jár, mint amikor olajalapú üzemanyagot égetnek el, ezért ennek csak akkor van értelme, ha azt megkötik és tárolják. Az egymilliárd tonnás cél eléréséhez az kell, hogy ezt 180 kőszénből szintetikus üzemanyagot előállító létesítménynél tegyék meg.

A dolog hátránya, hogy mivel az autókban elégő szintetikus üzemanyag széntartalma a légkörbe jut, ezért így még mindig ott tartunk, minta gázolajat használnának.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetvédelem első embere blokkolja az USA klímaváltozás elleni harcátTrump környezetvédelmi minisztere, Scott Pruitt kezdeményezte az Obama-kormányzat idején indított zöldenergia-reform visszavonását.

8. Szén- helyett gázerőművek

Mivel a földgáz sokkal kevesebb szenet tartalmaz a kőszénnél, egységnyi villamos energiát feleakkora kibocsátással lehet vele előállítani. Az egymilliárd tonnás cél teljesüléséhez az kell, hogy 1400 szénalapú, ezer MW-os hőerőművet gázzal dolgozó váltson fel. Így körülbelül négyszer annyi áramot termelnének a gázos erőművek, mint 2000-ben.

Ennek a logisztikája nem egyszerű: ha ezt a gázt kizárólag tengeren szállítanák, akkor naponta 50 hatalmas LNG-tankert kellene a kikötőkben kiüríteni. Ebben az esetben csak áramtermelésre nagyjából annyi gáz kellene, mint a világ jelenlegi teljes felhasználása. A problémát pont ez jelentheti, hiszen ebből az energiahordozóból is véges mennyiség áll rendelkezésre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárdokat keresnek az éghajlatváltozás fő felelősévelLassan le kellene mondani a szén elégetéséről, de egyelőre dollár milliárdokat keresnek az energiahordozóval kereskedő vállalatok.

9. Atomerőművek szén helyett

A 60-as években úgy tekintettek az atomenergiára mint a szénerőművek helyettesítőjére, és úgy becsülték, hogy 2000-re a világ atomerőművi kapacitása 2 ezer gigawatt lesz (a paksi atomerőmű teljesítményének nagyjából az ezerszerese). Ennek végül csak a hatoda épült meg. Az egymilliárd tonnás cél eléréséhez meg kellene triplázni a világ atomerőművi kapacitását, szénerőműveket kiváltva. Ehhez háromszor akkora anyagi erőfeszítésre lenne szükség 50 éven át, mint amennyivel Franciaország fejlesztette kapacitását a 80-as években.

A problémák között meg kell említeni az építéssel szembeni helyi ellenállást, a sugárzó hulladékok kezelésének, elhelyezésének megoldatlanságát és az atomfegyverek további elterjedésének veszélyét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúl drága, ezért nem épül több atomerőmű a világ legnagyobb atomhatalmábanEddig főleg a zöldek támadták az atomerőműveket, most azonban valaki a szektoron belülről mondta ki, hogy a technológia szerinte halálra van ítélve.

10. Tízszeres szélenergia

A tanulmány készítésének idején a szél kevesebb mint egy százalékát adta a világ áramtermelésének. Ehhez képest tízszeresére kell növelni a termelés mennyiségét úgy, hogy az szénerőműveket váltson ki. Ehhez körülbelül egymillió szélerőművet kell telepíteni, amihez Németország nagyságával megegyező területre van szükség.

Hátrány, hogy ez csökkenti a mezőgazdasági területeket, részben azonban a tengerekre telepíthetők. Ez már csak azért is jobb megoldás, mert általában az emberek nem akarják, hogy ezek a közelükben épüljenek fel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira olcsó lett szélerőművet építeni, hogy már állami támogatás nélkül is megériA vártnál jelentősebb árcsökkenés miatt Németországban és Hollandiában is piaci alapon építenek szélerőmű farmokat.

11. Százszoros napenergia

Kisebb területet igényel, mint a szél, de a kívánt hatása eléréséhez így is 20 ezer négyzetkilométeres területet kellene lefedni, ami több, mint Magyarország ötöde. Igaz, a napelemek tetőkre és terméketlen területekre is telepíthetők, így nem vennének el termőterületet.

2010-ben a napenergia még csak a világ áramtermelésének 0,1 százalékát sem adta, ehhez képest meg kell százszorozni a kapacitást 50 év alatt, és szénalapú áramtermelést kiváltani vele. A kihívások közé tartozik a napelemekhez szükséges anyagok biztosítása, valamint élettartamuk végén a környezetbarát újrahasznosításuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZuhan a megújulók ára, drágul az atomA megújuló energia lassan támogatás nélkül is veszteségessé teszi a nukleáris és szénerőművek építését.

12. Hidrogéntermelés széllel

Ebben az esetben a szélerőműből származó árammal bontanak vizet, így hozva létre a tiszta hidrogént. A módszer előnye, hogy nem kellenek hozzá feltétlenül hatalmas üzemek, a termelés közelebb lehet a felhasználáshoz, így jóval kisebb a beruházási igény, mint a 6. pontban bemutatott esetben.

Ugyanakkor a hátrányok is jelentősek: a vízbontás energiaigénye miatt az eljárás csak körülbelül fele olyan hatékony, mintha a szélerőművel megtermelt áram hajtaná az autókat, nem pedig a hidrogén. Így a 10. pontban látotthoz képest kétszeres szélerőmű- és területigény társulna az egymilliárd tonnás cél eléréséhez. Plusz az, hogy 2050-ben már minden második autót hidrogén hajtson.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy teljesen zöld hidrogénes autóval 1900 forintba kerül ma 100 kilométerEgy teljes mértékben környezetbarát francia töltőállomás adatai azt mutatják, hogy legalább 6 euróba kerül 1 kilogramm hidrogén előállítása.

13. Bioüzemanyagok

Ha kukoricából, repcéből vagy cukornádból nyert üzemanyaggal megy egy autó, akkor nincs plusz szénkibocsátás, hiszen előtte a növények ugyanannyi szenet kötöttek meg a légkörből. A cél eléréséhez a 2010-es bioetanol-termelés 12-szerese kellene.

A hátrányok azonban hatalmasak. A jelenlegi technológiával India nagyságú területen kellene erre a célra növényeket termeszteni, ami az összes termőföld hatoda. A termények más célra alkalmatlan részeinek felhasználása és a növénynemesítés valamelyest segíthet, de csak korlátozott mértékben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon úgy néz ki, hogy száműzi a pálmaolajat az energiapiacról az EUNagy sikert jelenthet ez a környezetvédőknek.

14. Az erdők megőrzése

A növények és a talaj hatalmas mennyiségű szenet tartalmaz, és annak ellenére továbbra is nettó szénelnyelő, hogy az erdőirtások miatt évi 1-2 milliárd tonna kerül a légkörbe. Az egymilliárd tonnás cél eléréséhez elegendő lenne megállítani az erőirtást. Ha viszont ez nem sikerül, akkor annyi új erdőt kellene telepíteni, hogy az befedné az Egyesült Államok egybefüggő (48 tagállamos) területét.

A nehézséget itt leginkább a gazdasági érdekekkel való ütközés (legelők, ültetvények) jelenti.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új brazil elnököt nem nagyon érdekli az esőerdő, már csak a piac védheti az Amazonas-medencétJair Bolsonaro azt ígérte a farmereknek, hogy békén hagyja őket. Ez nem sok jót jelent az erdőirtással szembeni küzdelemnek.

15. Szénmegkötő talajművelés

A természetes növénytakaró felszámolása a művelésbe vonás során felével-harmadával csökkenti a talaj széntartalmát. Vannak azonban olyan művelési technikák, amelyekkel ez megelőzhető, illetve helyrehozható: zöldugar, fedőnövényzet alkalmazása, a talaj levegőztetésének csökkentése (például szántás nélküli vagy bakhátas műveléssel).

Ha mindezt az egész világon alkalmaznák, teljesülne az egymilliárd tonnás cél. A szén azonban újra a légkörbe jut, ha később ismét mélyszántást alkalmaznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Tech energiatermelés épületek klímaváltozás közlekedés Olvasson tovább a kategóriában

Tech

Torontáli Zoltán
2019. június 20. 10:52 Élet, Tech

Trükkösen büntetnék az elektromos biciklik sufnituningját

A Bosch olyan szoftvert fejleszt a motorjaihoz, amely azonnal büntet minden gyanús tuningot.

Váczi István
2019. június 19. 10:46 Tech

Elég nagy munka lesz a napelemek gazdaságos újrahasznosítása

A napenergia-termelés hazai felfutása azt is jelenti, hogy pár évtized múlva rengeteg újrahasznosításra váró napelempanel lesz az országban.

Torontáli Zoltán
2019. június 18. 12:21 Tech, Vállalat

Zuckerberg a világ bankára lenne, a Facebooknak tényleg saját pénze lesz

Jön a Libra nevű fizetőeszköz, és azt ígérik, hogy nem lesz belőle bitcoin. A kritikusok szerint most már tényleg darabokra kellene szabdalni a Facebookot.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. június 17. 06:50 Vállalat

Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői

Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.

Hajdu Miklós
2019. június 16. 16:57 Adat

Most jön a neheze, ha Magyarország is tenni akar a klímakatasztrófa ellen

Bár az üvegházhatású gázok kibocsátását összességében sikerült visszafogni hazánkban és az EU-ban is, vannak olyan ágazatok, amelyek egyre jobban szennyezik a levegőt.

Fabók Bálint
2019. június 14. 06:41 Élet, Közélet

Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszul a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.