Környezetvédelmi szempontból az elektromos autózás egyik alapkérdése, hogy az üzemanyagként használt áram honnan származik. Ha ugyanis nem megújuló forrásból jön, akkor az autó csak lokálisan tekinthető környezetbarátnak, például városi használat esetén a károsanyag-kibocsátást csak „kiszervezi” az áramot előállító erőműbe.

Egy francia hidrogéntöltő állomásnál azonban minden környezetbarát feltétel teljesül. A német határ közelében fekvő Sarreguemines kútja helyben állítja elő a hidrogént a víz bontásával, amihez kizárólag megújuló forrásból származó elektromos áramot használ.

Végső soron a hidrogént tankoló autók is elektromos árammal mennek, azzal a döntő különbséggel, hogy náluk az autóba épített üzemanyagcella szolgáltatja az áramot a hidrogén felhasználásából. Ezért első látásra kissé furcsa, ami a francia városkában történik: ahelyett, hogy a megújuló forrásból származó elektromos áramot közvetlenül az e-autókba töltenék, először inkább vizet bontanak vele, és csak a keletkezett hidrogént tankolják az autókba, amit tulajdonképpen visszaalakítanak árammá, és ezzel hajtják meg az autót.

Bármennyire is fából vaskarika azonban ez a megoldás, legalább két nagyon fontos előnye van: egyrészt

az autókat négy perc alatt meg lehet tankolni úgy, hogy egy töltéssel elmenjenek 350 kilométert.

Másrészt az egész folyamat során tényleg nem keletkezik semmilyen káros anyag, csak víz és némi hő.

Az eljárás legfontosabb része az elektrolízis, vagyis az, amikor a vízből előállítják a hidrogént. Ehhez ugyanis több áramot kell felhasználni, mint amennyi később az autóban a hidrogén „elégetésekor” keletkezik, ha nem így lenne, akkor sikerült volna feltalálni az örökmozgót. A valóságban jóval több áramot kell a rendszerbe tenni, mint amennyi kinyerhető belőle, de ezt az arányt próbálja csökkenteni a kutatás-fejlesztési projektek sokasága.

A kút már majdnem két éve működik, és a most közzétett adatok szerint egy kilogramm hidrogént 50 liter vízből tudnak kinyerni. A hidrogént 350 vagy 700 bar nyomásra (praktikusan a körülöttünk lévő atmoszféra nyomásának 350-700 szeresére) képesek összepréselni, egyébként ez az a két érték, amely a hidrogénes járművekben alkalmazott jövőbeni szabványnak tűnik manapság (sűrítés nélkül a szükséges mennyiségű hidrogéngáz térfogata óriási lenne).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRáülnél egy 700 bar nyomású hidrogéntartályra?Nagyon mozgolódni kezdtek a hidrogén-elektromos meghajtás kulcsszereplői, élükön a Toyotával, de a technológiával kapcsolatban még mindig túl sok a megválaszolatlan kérdés.

A kúton előzetes regisztráció után ingyen lehet tölteni, és ezt a tesztben résztvevő néhány környékbeli szolgáltató mellett pár francia és német magánautós is kihasználja. Mivel a hidrogénnel működő autók elterjedtsége még a tisztán elektromoshoz képest is elenyésző jelenleg, a projekthez a Renault külön erre a célra fejlesztett furgonjait is felhasználják.

Üzleti szempontból talán az a leglényegesebb tapasztalat eddig, hogy a kút 10 euró (3200 forint) költséggel tud helyben előállítani egy kilogramm hidrogéngázt, vagyis ha fizetni kellene a tankolásért, akkor ez lenne a kiindulási alap. Franciaországban azonban az áram ára területileg változó, a projektvezetők pedig azt mondják, hogy az országban átlagosan 6 euróból (1900 forintból) már kihozható ugyanez a mennyiség. Mivel pedig egy kilogramm hidrogén nagyjából 100 kilométer megtételére teszi alkalmassá az autókat, úgy is lehet fogalmazni, hogy 6 euróból tehető meg ez a táv.

A profitorientált hidrogénkutak persze nem ennyiért adnák az üzemanyagot, és az áram ára is eltérő az országok között, de érdemes megemlíteni, hogy idehaza egy 8 litert fogyasztó benzines autóval jelenleg körülbelül 2700 forintba kerül 100 kilométer megtétele.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHidrogénhajtású vonat járhat egy osztrák síterepre, a világon elsőkéntÜzemanyagcellás vonatokat állítanak forgalomba négy éven belül.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ hidrogén környezetvédele üzemanyag üzemanyagcella Olvasson tovább a kategóriában