Az ausztriai Zillertalbahn 31,7 kilométeres vasútvonalát üzemeltető társaságnál úgy döntöttek, hogy hidrogénnel üzemelő vonatokat állítanak forgalomba, és így váltják le a dízelmozdonyokat. Végső soron ez is a villamosítás egyik formája, hiszen a vonaton lévő üzemanyagcella a hidrogénből egy elektrokémiai reakció révén áramot állít elő, és ez hajtja meg a mozdonyt.
A szakasz egyik vége a Bécs-Bregenz fővonalhoz közvetlenül kapcsolódik, a másik pedig a völgy felső részén, a sípályáknál van. A turizmus mellett a vonat részben a helybéli falvak tömegközlekedését is szolgálja.
A tendereket hamarosan kiírják, és ha tartják az ütemtervet, akkor ez lesz a világ első keskeny nyomközű hidrogénhajtású vasútja, amely 2022-ben indulhat el a völgyben. Az üzemeltető már évekkel ezelőtt döntött a villamosításról, mert a vonalon évente 800 ezer liter gázolajat égettek el a dízelmozdonyok, és ezen változtatni akartak. A hagyományos villamos motorvonatok beszerzése és a vonal felújítása azonban egyrészt 156 millió euróba került volna, másrészt a tervet sokan ellenezték a környezetet elcsúfító póznák miatt.
Az üzemanyagcellás megoldás viszont csak 80 millió euróba kerül, és ebben a motorvonatok mellett már benne van a saját hidrogénüzem építésének költsége is.
A hidrogénhajtás a közlekedésben egyáltalán nem új technológia, használata azonban eddig jórészt városi buszokra korlátozódott. A megoldás előnye, hogy a reakció során az áramtermelés mellett csak vízgőz és hő keletkezik, ezért ebből a szempontból rendkívül környezetbarát. Ténylegesen zöldnek azonban csak akkor tekinthető, ha a hidrogént is megújuló energiával állítják elő. Bár erre számos ígéretes kísérlet folyik, manapság a legnagyobb hidrogénforrás még a metán, vagyis a földgáz.
A francia Alstom 2016-ban a világon elsőként mutatta be a hidrogénhajtású vonatát, ez a prototípus rendes nyomtávra készült, vagyis a Zillertalbahnra közvetlenül nem lesz alkalmas.
Az Alstom hidrogénhajtású vonata. Fotó: AFP/Europress
Ez a modell egyetlen töltéssel 300 utast 800 kilométerre képes elszállítani. Alsó-Szászország tavaly novemberben rendelt meg belőle 14-et, és a tervek szerint 2021 végétől állítja forgalomba, ám a tesztek már idén elkezdődhetnek a Buxtehude-Cuxhaven vonalon. Ehhez a Linde gázipari óriáscég Bremerwördében megépíti a világ első, vonatok számára készült hidrogéntankoló állomását, és azt ígérik, hogy hosszabb távon szélerőművekkel fedezik majd a hidrogén előállításához szükséges energiát.
A német tervek szerint tehát a szélenergiával előállított elektromos árammal vizet bontanak (hidrogénre és oxigénre), majd a kémiai folyamatot a vonaton fordítják vissza: ott a hidrogénből és a levegő oxigénjéből keletkezik elektromos áram, hő és vízgőz. Mivel a vízbontáshoz sokkal több energia kell, mint amennyit az üzemanyagcellában vissza lehet nyerni, a szélerőműből nyert energia egy része elvész, de jobb híján környezetvédelmi szempontból még így is ez az egyik legjobb megoldás.
