Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2017. október 13. 08:51 Világ

A környezetvédelem első embere blokkolja az USA klímaváltozás elleni harcát

“A bányászok meséltek nekem arról, hogy milyen támadások érik a munkájukat és a megélhetésüket (…) Megígértem nekik, hogy vissza fogják kapni a munkájukat” – jelentette be Donald Trump néhány szénbányásszal a háta mögött idén márciusban, két hónappal elnöki kinevezése után. Trump azt mondta, véget vet a szén elleni háborúnak, amellyel az Obama-kormányzat szénenergia-csökkentő intézkedéseire utalt.

A bejelentés azért volt bizarr, mert az éppen a környezetvédelemért felelős szövetségi ügynökség, az EPA székházában történt. A bányászok mellett pedig ott állt Scott Pruitt, aki Trump jelölése után lett a hivatal vezetője az új elnök beiktatása után. Pruitt kinevezése egy Trump idején lassan megszokottá váló mintát követ: a környezetvédelmi minisztérium élére jelölt vezető éveken keresztül az egyik fő kritikusa volt magának az intézménynek és a környezetvédelmi szabályozásoknak.

Az elmúlt napokban Pruitt vezető szereplő volt az amerikai médiában, miután kedden hivatalosan is javasolta az Obama-kormányzat egyik legjelentősebb környezetvédelmi intézkedésének visszavonását. A 2015-ben véglegesített Clean Power Plant (Tiszta Energia Tervet) azért hozták létre, hogy csökkentse a globális klímaváltozás negatív hatásait. Az volt a célja, hogy a 2005-ös szinthez képest 2030-ig 32 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás a szénerőművek visszaszorításával és a zöld energia előtérbe helyezésével. 

Scott Pruitt. AFP PHOTO / SAUL LOEB

Pruitt még oklahomai államügyészként az egyik legnagyobb ellenzője volt a programnak. Pruitt – és Trump – leginkább az amerikai gazdaság vélt versenyhátránya miatt bírálták a tervet. Az olajlobbival való szoros kapcsolata mellett Pruitt hozzáállásában szerepet játszik, hogy Oklahoma jelentősen függ az olajipartól, minden hetedik oklahomai ebben a szektorban dolgozik. Bár Pruitt elismeri a klímaváltozás tényét, de jelentőségét bagatellizálja, szerinte nem az emberi tevékenység a legfőbb kiváltója.

Az olaj- és szénipari vállalatok több vezetőjével jó viszonya van, korábbi politikusi kampányait több százezer dollárral támogatták olajcégek. Miután az EPA élére került, olyan embereket vett fel maga köré, akik szoros kapcsolatban vannak az ipari szereplőkkel. “A szabályozottakat teszi a szabályozókká” – mondta róla a New York Times egyik újságírója a PBS Frontline Pruitt felemelkedéséről szóló dokumentumfilmjében.

Bár Pruitt szénipari lépésének erős jelzésértéke van, a gyakorlati hatását nehéz felmérni. A program ugyanis még nem is lépett hatályba, mert korábban (Pruitt vezetésével) több állam és olajipari cég is megtámadta jogilag. A mostani visszavonási szándék pedig hónapokig vagy akár évekig elhúzódó jogi procedúrát eredményezhet.

A szénbányászat pedig a tervezettől függetlenül is visszaszorulóban van az USA-ban. Az ország villamosenergia-termelésének 30 százalékát biztosították szénerőművek 2016-ban, és ez volt az első év, amikor már nem a szén, hanem a földgáz számított a legjelentősebb energiahordozónak. 2010 óta a szénbányák közel fele zárt be vagy jelentett be konkrét időpontot a bezárására.

Fotó: AFP/Europress

Világ Donald Trump klímaváltozás Scott Pruitt Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Fabók Bálint
2019. április 23. 13:54 Világ

Fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet

A klímaváltozás miatti tüntetésekre óriási a kereslet, egy 16 éves diák vagy egy pár hónapos szervezet is globális megmozdulásokat hívott életre, akár milliós részvétellel.

Torontáli Zoltán
2019. április 21. 11:57 Világ

Hamarosan kidurran a legnagyobb e-autós lufi

Több száz cég gyárt elektromos autókat Kínában, de hosszabb távon ennyi biztosan nem él meg.

Váczi István
2019. április 20. 17:43 Világ

Putyin döntötte el, hogy többet kell fizetned a benzinkúton

Kis híján kudarcba fulladt az olajár esését megfordító decemberi OPEC-csúcs, de az oroszok fellépése megváltoztatta az események menetét.

Fontos

Avatar
2019. április 25. 18:17 Élet, Vállalat

Sokba kerül a vállalatoknak a munkahelyi zaklatás, csak nem tudnak róla

Nem csak az egyes emberek életét dúlhatja fel a zaklatás, egész cégeket is lehúzhat a rossz munkahelyi kultúra. Magyarországon még a probléma méretéről sem tudunk sokat.

Jandó Zoltán
2019. április 25. 12:26 Adat, Vállalat

Olyan dolog készül a magyar mobilpiacon, amire még nem volt példa

Húsz év után lehet helycsere a mobilszolgáltatók között, miután a Vodafone piaci részesedésben felzárkózott a Telenorra. Három év szünet után publikáltak adatokat a piacról.

Jandó Zoltán
2019. április 24. 17:35 Közélet

A Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukott

A magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.