Ipari méretekben már most sokkal olcsóbb a megújuló energia, mint a szén, vagy az atom. Sőt, az erőművek teljes élettartamára vetített költségek alapján az alacsony árak ellenére a gázt is veri a szél és nap, amelyek közül előbbi 4, utóbbi 9 százalékkal lett olcsóbb egyetlen év alatt – derül ki a Lazard tanácsadócég múlt héten publikált elemzéséből.
Az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a szélerőművek jelenleg 30 és 60 dollár közötti költségszinten tudnak előállítani egy megawattóra energiát, míg az ipari méretű fotovoltaikus termelés esetében ugyanez 46 és 53 dollár között szóródik.
A legolcsóbb hagyományos energiahordozó a földgáz, de itt még úgy is a 42, illetve 78 dollár közötti sávban mozog az egy megawattórára jutó költség, hogy az USA-ban az úgynevezett palaforradalom miatt most rendkívül olcsó a gáz (egy új technológiának köszönhetően néhány évvel ezelőtt hatalmas, korábban nem kitermelhető gázkészletek váltak elérhetővé, ami soha nem látott áresést hozott a piacon).
Az átlagköltség alakulása elég jól mutatja a trendeket: miközben a már emlegetett megoldások évről évre egyre olcsóbbak lettek a technológiai fejlődésnek, a növekvő termelés miatti méretgazdaságosságnak (minél többet termelnek valamiből, az egy egységre jutó kiadás annál kisebb) és az árak csökkenésének köszönhetően, addig a szén esetében stagnálást mutattak az adatok, a nukleáris energia pedig látványosan drágult. Utóbbi magyarázata minden bizonnyal a 2011-es fukushimai baleset: a cunami okozta katasztrófát követően jelentősen szigorodtak az atomerőművekre vonatkozó szabályok, ami igencsak megdobta az építési ráfordítsokat (a növekedés 2011-et követően indult meg).
A Lazard szerint a költségek mozgásából egyértelműen az következik, hogy a jövőben is folytatódni fog a nap és szélerőművek térnyerése. A támogatott megújuló fejlesztések mellett a nukleáris és szénerőművek nemhogy a beruházás értékét nem hozzák vissza, de már működtetésük sem termel nyereséget, és lassan ugyanez lesz a helyzet támogatás nélkül is.
Más kérdés, hogy a háztartási kiserőművek még mindig nem tűnnek igazán versenyképesnek. A háztetőre szerelt berendezések által előállított áram több mint kétszer annyiba kerül, mint bármely ipari technológiával termelt.
(Fotó: AFP / Europress)
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
